A Maroskece–Aranyosgyéres-szakasz hamarosan elkészül, civil szakemberek szerint december 20. körül átadható
Fotó: Facebook/Kodok Márton
Csaknem 110 kilométernyi új autópálya- és gyorsforgalmiút-szakasszal gazdagodhat Románia 2023-ban. Ebből kevesebb mint 100 kilométer adható át a forgalomnak, de így is csaknem kétszer több, mint tavaly. Az idén várható teljesítmény az év eleji becslések mérsékelten optimista forgatókönyvét tükrözi, és nem áll messze a rekordévektől. De persze a legfőbb célok még nagyon távol vannak.
2023. november 14., 18:272023. november 14., 18:27
Az idei évre vonatkozó adatokat az Economica.net portál összesítette a hatóságok, az építők és az infrastrukturális nagyberuházásokat figyelő civil szakemberek kijelentéseire alapozva.
Az autópályáknál maradva, a Bukarestet övező A0-ásból a jelenlegi állás szerint két szakasz is meglehet még 2023-ban: északon Corbeanca és Afumați között megépülhet 19 kilométer, de egyelőre csupán csaknem tízet adhatnak át belőle a forgalomnak. Délen 10 kilométer készülhet el, azzal együtt, hogy Sorin Grindeanu közlekedési miniszter néhány hete még 23-at látott megvalósíthatónak. Az Ecomomica által becsült csaknem 110 kilométerbe azonban innen csak tízet számoltak be.
A legnagyobb idei „szeletet” a Craiova–Pitești gyorsforgalmi út (DEx12) harmadik szakasza jelentheti, amely csaknem 32 kilométeres. Bár az építő megfeszített erőkkel dolgozik, és szerepel a gazdasági lap számításaiban is, itt azért még kérdéses, hogy valóban sikerül még idén befejezni. Közben szintén határidő előtt készülhet el a kivitelező a Nagyváradot az észak-erdélyi autópályával összekötő gyorsforgalmi úttal (DEx11), mely 19 kilométer hosszú.
Az így összeadódó 109,25 kilométer több mint a duplája a tavalyi „termésnek”, amikor is a Nagyszeben–Pitești-sztrádán és a Craiova–Pitești-gyorsforgalmin összesen 53 km-nyi utat adtak át.
Amint arról beszámoltunk, a közlekedési nagyberuházásokat figyelő Pro Infrastruktúra Egyesület év elején azt közölte, hogy idén 78 kilométernyi új autópálya-szakasz átadása vehető biztosra; ugyanakkor „kis szerencsével és nagy munkakedvvel” akár 110,5 kilométer is összejöhet, de az örök optimisták az éves rekordnak számító 126 kilométerről is álmodhattak.
Az 1000 kilométeres határ átlépését (a meglévő autópályák és gyorsforgalmi utak összhossza) a török Nurol cég munkásai valósították meg az észak-erdélyi sztráda Szilágynagyfalu és Berettyószéplak közötti 13,5 kilométeres szakaszának átadásával – jó néhány hónapos késéssel, de még idén, szeptemberben.
Azonban Sorin Grindeanu közlekedési miniszter még idén januárban igencsak merész kijelentést tett: szerinte lehetséges, hogy akár évi 150 kilométernyi autópálya is épüljön Romániában. Ugyanakkor szeptemberben azzal „növelte” a tétet, hogy szerinte 2024 végéig –azaz bő egy év alatt – 250 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adhatnak át.
Mint ismeretes, a Pro Infrastruktúra Egyesület régóta kardoskodik az autópálya-építések mellett, melyek létfontosságúak a romániai utak biztonságossá tétele érdekében – ez az egyetlen mód, hogy jelentősen csökkenjen a halálos közúti balesetek száma, és Románia ne legyen európai éllovas e tekintetben. Közlésük szerint
Jelenleg alig több, mint 1000 kilométeres a sztrádák és gyorsforgalmik hossza. Romániában a rendszerváltás óta eltelt 33 évben csupán kevesebb mint 900 km-et építettek (117-et még a kommunizmusban), azaz évente átlagosan mintegy 27 kilométert. A kilencvenes évek teljesen kiestek, de szakemberek szerint még így is reálisan elvárható lett volna, hogy mára a jelenlegi biztonságos úthálózat duplájával, azaz legalább kétezer kilométer autópályával és gyorsforgalmival rendelkezzünk.
Késéssel ugyan, de végre sikerült kiválasztani a kivitelezőt, amely megépítheti a Marosvásárhelyt Jászvásárral összekötő A8-as autópálya Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszát.
Jó az esély arra, hogy még az év vége előtt teljessé váljon az autópálya-összeköttetés Kolozsvár és Marosvásárhely között, mivel minden bizonnyal elkészül az észak-erdélyi (A3-as) autópálya Aranyosgyéres és Maroskece közötti szakasza.
Egyelőre tényleg úgy tűnik, hogy nem csupán kincstári optimizmus volt Sorin Grindeanu közlekedési miniszter kijelentése, miszerint még a jövő áprilisi határidő előtt, idén elkészülhet a Nagyváradot az észak-erdélyi autópályával összekötő gyorsforgalmi út.
A közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) kedden kihirdette a Nagyszeben-Fogaras sztrádaszakasz 2. szakaszának megtervezésére és kivitelezésére kiírt versenytárgyalás győztesét – jelentette be a Facebook-oldalán Sorin Grindeanu.
Újabb résszel bővült az óvások miatt „levegőben lógó” szakaszok köre az észak-erdélyi autópályán.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!