Romániában 77 százalékkal emelkedett 2023 első félévében a villamosenergia lakossági ára a tavalyi év hasonló időszakához mérten
Fotó: Eurostat
Az év első felében tovább emelkedtek az Európai Unió tagállamaiban a háztartási fogyasztók számára megszabott villamosenergia-árak, 2022 azonos időszakához képest az átlagár jelentősen, 25,3 euró/100 kWh-ról 28,9 euró/100 kWh-ra nőtt.
2023. október 26., 16:402023. október 26., 16:40
2023. október 26., 16:482023. október 26., 16:48
Az uniós tagállamok közül Hollandiában, Litvániában és Romániában volt a legjelentősebb a nemzeti valutában kifejezett emelkedés – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A jelentős áremelkedés után – amely Oroszország ukrajnai inváziója előtt kezdődött, de 2022 második felében fokozódott – az áram- és gázárak stabilizálódnak. Mivel a villamosenergia piaci árának alakulása a földgáz árának alakulásától függ, az előbbiek is jelentősen emelkedtek, miután az Oroszországból származó földgázimport mennyisége visszaesett. A fogyasztókra nehezedő nyomás enyhítésére az uniós országok különféle mechanizmusokat vezettek be, amelyek közül az egyik az állami támogatás – idézi az Agerpres hírügynökség a statisztikai hivatal adatait.
2023 első félévében a tavalyi év hasonló időszakához mérten 22 tagállamban emelkedett a villamosenergia lakossági ára. A legjelentősebb mértékű nemzeti valuta szerinti növekedést Hollandiában (953 százalék) jegyezték, ahol a kormány 2023 elején már kivezette a 2022-ben behozott támogató intézkedéseket. A sorban Litvánia (88 százalékos növekedés), Románia (77 százalék) és Lettország (74 százalék) következik. Ezzel szemben a legnagyobb mértékű csökkenést Spanyolországban (mínusz 41 százalék) és Dániában (mínusz 16 százalék) jegyezték. Szintén csökkenés következett be Portugáliában (mínusz 6 százalék), Máltán (mínusz 3 százalék) és Luxemburgban (mínusz 0,4 százalék).
Euróban kifejezve a lakosságnak megszabott villamosenergia-árak Bulgáriában (11,4 euró/100 kWh), Magyarországon (11,6 euró/100 kWh) és Máltán (12,6 euró/100 kWh) voltak a legalacsonyabbak 2023 első félévében. Ezzel szemben a legmagasabb árakat Hollandiában (47,5 euró/100 kWh), Belgiumban (43,5 euró/100 kWh), Romániában (42 euró/100 kWh) és Németországban (41,3 euró/100 kWh) regisztrálták.
2023 első félévében 2022 első szemeszteréhez mérten a földgázárakat bejelentő 24 uniós tagállamból 20-ban nőttek az árak. A legjelentősebb mértékű nemzeti valuta szerinti növekedést Lettországban (139 százalék), Romániában (134 százalék), Ausztriában (103 százalék), Hollandiában (99 százalék) és Írországban (73 százalék) jegyezték. Árcsökkenést Észtország, Horvátország és Olaszország jelentett (0,5 és 0,6 százalék között), Litvániában pedig stagnált a földgáz ára.
Euróban kifejezve a lakosságnak megszabott földgázárak Magyarországon (3,4 euró/100 kWh) és Szlovákiában (5,7 euró/100 kWh) voltak a legalacsonyabbak, Hollandiában (24,8 euró/100 kWh), Svédországban (21,9 euró/100 kWh) és Dániában (16,6 euró/100 kWh) a legmagasabbak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!