Romániában 77 százalékkal emelkedett 2023 első félévében a villamosenergia lakossági ára a tavalyi év hasonló időszakához mérten
Fotó: Eurostat
Az év első felében tovább emelkedtek az Európai Unió tagállamaiban a háztartási fogyasztók számára megszabott villamosenergia-árak, 2022 azonos időszakához képest az átlagár jelentősen, 25,3 euró/100 kWh-ról 28,9 euró/100 kWh-ra nőtt.
2023. október 26., 16:402023. október 26., 16:40
2023. október 26., 16:482023. október 26., 16:48
Az uniós tagállamok közül Hollandiában, Litvániában és Romániában volt a legjelentősebb a nemzeti valutában kifejezett emelkedés – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A jelentős áremelkedés után – amely Oroszország ukrajnai inváziója előtt kezdődött, de 2022 második felében fokozódott – az áram- és gázárak stabilizálódnak. Mivel a villamosenergia piaci árának alakulása a földgáz árának alakulásától függ, az előbbiek is jelentősen emelkedtek, miután az Oroszországból származó földgázimport mennyisége visszaesett. A fogyasztókra nehezedő nyomás enyhítésére az uniós országok különféle mechanizmusokat vezettek be, amelyek közül az egyik az állami támogatás – idézi az Agerpres hírügynökség a statisztikai hivatal adatait.
2023 első félévében a tavalyi év hasonló időszakához mérten 22 tagállamban emelkedett a villamosenergia lakossági ára. A legjelentősebb mértékű nemzeti valuta szerinti növekedést Hollandiában (953 százalék) jegyezték, ahol a kormány 2023 elején már kivezette a 2022-ben behozott támogató intézkedéseket. A sorban Litvánia (88 százalékos növekedés), Románia (77 százalék) és Lettország (74 százalék) következik. Ezzel szemben a legnagyobb mértékű csökkenést Spanyolországban (mínusz 41 százalék) és Dániában (mínusz 16 százalék) jegyezték. Szintén csökkenés következett be Portugáliában (mínusz 6 százalék), Máltán (mínusz 3 százalék) és Luxemburgban (mínusz 0,4 százalék).
Euróban kifejezve a lakosságnak megszabott villamosenergia-árak Bulgáriában (11,4 euró/100 kWh), Magyarországon (11,6 euró/100 kWh) és Máltán (12,6 euró/100 kWh) voltak a legalacsonyabbak 2023 első félévében. Ezzel szemben a legmagasabb árakat Hollandiában (47,5 euró/100 kWh), Belgiumban (43,5 euró/100 kWh), Romániában (42 euró/100 kWh) és Németországban (41,3 euró/100 kWh) regisztrálták.
2023 első félévében 2022 első szemeszteréhez mérten a földgázárakat bejelentő 24 uniós tagállamból 20-ban nőttek az árak. A legjelentősebb mértékű nemzeti valuta szerinti növekedést Lettországban (139 százalék), Romániában (134 százalék), Ausztriában (103 százalék), Hollandiában (99 százalék) és Írországban (73 százalék) jegyezték. Árcsökkenést Észtország, Horvátország és Olaszország jelentett (0,5 és 0,6 százalék között), Litvániában pedig stagnált a földgáz ára.
Euróban kifejezve a lakosságnak megszabott földgázárak Magyarországon (3,4 euró/100 kWh) és Szlovákiában (5,7 euró/100 kWh) voltak a legalacsonyabbak, Hollandiában (24,8 euró/100 kWh), Svédországban (21,9 euró/100 kWh) és Dániában (16,6 euró/100 kWh) a legmagasabbak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!