Romániában 77 százalékkal emelkedett 2023 első félévében a villamosenergia lakossági ára a tavalyi év hasonló időszakához mérten
Fotó: Eurostat
Az év első felében tovább emelkedtek az Európai Unió tagállamaiban a háztartási fogyasztók számára megszabott villamosenergia-árak, 2022 azonos időszakához képest az átlagár jelentősen, 25,3 euró/100 kWh-ról 28,9 euró/100 kWh-ra nőtt.
2023. október 26., 16:402023. október 26., 16:40
2023. október 26., 16:482023. október 26., 16:48
Az uniós tagállamok közül Hollandiában, Litvániában és Romániában volt a legjelentősebb a nemzeti valutában kifejezett emelkedés – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A jelentős áremelkedés után – amely Oroszország ukrajnai inváziója előtt kezdődött, de 2022 második felében fokozódott – az áram- és gázárak stabilizálódnak. Mivel a villamosenergia piaci árának alakulása a földgáz árának alakulásától függ, az előbbiek is jelentősen emelkedtek, miután az Oroszországból származó földgázimport mennyisége visszaesett. A fogyasztókra nehezedő nyomás enyhítésére az uniós országok különféle mechanizmusokat vezettek be, amelyek közül az egyik az állami támogatás – idézi az Agerpres hírügynökség a statisztikai hivatal adatait.
2023 első félévében a tavalyi év hasonló időszakához mérten 22 tagállamban emelkedett a villamosenergia lakossági ára. A legjelentősebb mértékű nemzeti valuta szerinti növekedést Hollandiában (953 százalék) jegyezték, ahol a kormány 2023 elején már kivezette a 2022-ben behozott támogató intézkedéseket. A sorban Litvánia (88 százalékos növekedés), Románia (77 százalék) és Lettország (74 százalék) következik. Ezzel szemben a legnagyobb mértékű csökkenést Spanyolországban (mínusz 41 százalék) és Dániában (mínusz 16 százalék) jegyezték. Szintén csökkenés következett be Portugáliában (mínusz 6 százalék), Máltán (mínusz 3 százalék) és Luxemburgban (mínusz 0,4 százalék).
Euróban kifejezve a lakosságnak megszabott villamosenergia-árak Bulgáriában (11,4 euró/100 kWh), Magyarországon (11,6 euró/100 kWh) és Máltán (12,6 euró/100 kWh) voltak a legalacsonyabbak 2023 első félévében. Ezzel szemben a legmagasabb árakat Hollandiában (47,5 euró/100 kWh), Belgiumban (43,5 euró/100 kWh), Romániában (42 euró/100 kWh) és Németországban (41,3 euró/100 kWh) regisztrálták.
2023 első félévében 2022 első szemeszteréhez mérten a földgázárakat bejelentő 24 uniós tagállamból 20-ban nőttek az árak. A legjelentősebb mértékű nemzeti valuta szerinti növekedést Lettországban (139 százalék), Romániában (134 százalék), Ausztriában (103 százalék), Hollandiában (99 százalék) és Írországban (73 százalék) jegyezték. Árcsökkenést Észtország, Horvátország és Olaszország jelentett (0,5 és 0,6 százalék között), Litvániában pedig stagnált a földgáz ára.
Euróban kifejezve a lakosságnak megszabott földgázárak Magyarországon (3,4 euró/100 kWh) és Szlovákiában (5,7 euró/100 kWh) voltak a legalacsonyabbak, Hollandiában (24,8 euró/100 kWh), Svédországban (21,9 euró/100 kWh) és Dániában (16,6 euró/100 kWh) a legmagasabbak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!