Fotó: Agerpres
2011. május 30., 08:432011. május 30., 08:43
Szabad kereskedelmi megállapodás megkötését tűzte ki célul az Európai Unió és Japán, jelentették be a szombaton Brüsszelben megtartott EU–japán csúcstalálkozó után. Herman van Rompuy, a tagállami állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke, José Manuel Barroso, az EU legfőbb végrehajtó intézményének számító Európai Bizottság elnöke, valamint Kan Naoto japán miniszterelnök a találkozó után közös sajtótájékoztatót tartott. Közölték elhatározásukat, hogy tárgyalásokat kezdenek az átfogó szabad kereskedelmi megállapodás érdekében.
Az EU eddig elzárkózott a Japán által régóta szorgalmazott szabad kereskedelmi megállapodás gondolatától, arra hivatkozva, hogy Japán különböző, nem csupán vámjellegű intézkedésekkel nehezíti az európaiak bejutását saját piacára. A tárgyalások megkezdéséről most meghozott döntésnek része az is, közölte Barroso, hogy a felek áttekintenek mindenféle kereskedelmi, gazdasági együttműködési akadályt. Van Rompuy hatalmasnak nevezte azokat a lehetőségeket, amelyek a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés előtt megnyílhatnak a szabad kereskedelmi megállapodás révén.
Az EU 2000-ben még 47 milliárd, tavaly már „csak” 21 milliárd euróval importált többet Japánból, mint amennyit exportálni tudott oda. A nem vámjellegű japán piacvédő módszerek közül az Unió leginkább azt sérelmezi, hogy Japán sokkal inkább távol tartja az európai cégeket a japán közbeszerzésektől, mint fordítva. Az európai integrációs szervezet és Japán között immár húsz éve tartanak rendszeresen csúcsszintű találkozókat. A mostani kerek évfordulót tragikus előzmények árnyékolták be. A Japánt március 11-én sújtó földrengés, az annak nyomán fellépő szökőár, ez utóbbi következtében pedig a fukusimai atomerőmű-katasztrófa lényegében kijelölte a mostani csúcstalálkozó fő témáit: a felek kinyilvánították szándékukat, hogy tovább erősítik az együttműködést a katasztrófa utóhatásainak felszámolása, az újjáépítés terén. Egyúttal kiemelték annak fontosságát, hogy a fukusimai erőműnél sikerüljön stabilizálni a helyzetet. A teljes átláthatóság jegyében együtt kívánnak működni a radioaktív sugárzásnak betudható egészségügyi, környezeti károk felmérésében. „Fukusima óta az atomerőművek biztonsága a politikai napirend élére került” – állapította meg a sajtótájékoztatón Herman van Rompuy.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A villamosenergia-piacot július 1-jétől mindenképpen liberalizáljuk, és nincs szó az ársapka meghosszabbításáról – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Az Európai Bizottságnak 2026. december 31-ig teljesítenie kell a kifizetéseket a tagállamoknak a helyreállítási tervek 2026. augusztus 31-ig megvalósított célkitűzései alapján – jelentette ki szerdán az EB egyik szóvivője.
A piacok ma örvendenek a fejleményeknek, de neki kell fogni, és sajnos a nehezebb döntéseket is meg kell hozni, hogy a költségvetés hiánya érdemben csökkenjen – értékelt a Krónikának Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja.
Felszámolják Románia egyik legrégebbi vállalatát, a kolozsvári épületgépészeti Armaturát – írja az Economica.net a részvényesek közgyűlésének meghívója alapján.
Szó sincs arról, hogy az állami költségvetésben ne lenne elegendő pénz a nyugdíjak és a közszféra béreinek a kifizetésére – szögezte le Nicușor Dan megválasztott elnök.
Az előző havi 1,1 százalékos csökkenés után márciusban 0,1 százalékkal nőtt az Európai Unióban az építőipari termelés februárhoz képest, Ausztria és Románia építőipara teljesített a legjobban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden ismertetett adatai szerint az idei első negyedévben 32 600 betöltetlen állás volt Romániában, 1700-zal kevesebb, mint az előző negyedévben és 2400-zal kevesebb, mint 2024 első három hónapjában.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!