Ketyeg az óra. Gyorsan és hatékonyan kellene elkölteni az uniós pénzeket
Fotó: Pixabay
„Fontos, hogy mind a 27 evezős egy irányba húzzon, ne összevissza csapkodjanak” – jelentette ki a most elfogadott helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz kapcsán Winkler Gyula. Az európai parlamenti képviselő szerint az is elengedhetetlen, hogy a bukaresti kormány gyorsan lépjen, és minél hatékonyabban felhasználja a rendelkezésre álló forrásokat.
2021. február 12., 10:142021. február 12., 10:14
2021. február 12., 14:472021. február 12., 14:47
Óriási kihívás az Európai Unió minden tagállamának, Románia kormányának is, hogy gyorsan és hatékonyan használják fel a helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz (RRF) révén rendelkezésre álló forrásokat – értékelt a Krónika megkeresésére Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, akit annak kapcsán kérdeztünk, hogy az EP kedden jóváhagyta az RRF-et, amely a koronavírus-világjárvány hatásainak és következményeinek enyhítésében segíti a tagállamokat.
– szögezte le a politikus.
Rámutatott, a cél nemcsak annyi, hogy a pandémia utáni gazdasági válságból „kievickéljen” az Unió, hanem hogy ezzel együtt finanszírozza a digitális átállást és a zöld forradalmat. Ez az EU jövőjéről szól, mondta Winkler Gyula.
„Általános szabály, hogy a pénzt a következő három évben, 2023-ig le kell szerződni, és 2026-ig el is kell költeni, éppen azért, mert azonnali segítségre van szükség. A válság folytatódik, nem világos mikor és milyen mértékben tudunk visszatérni az előző életünkhöz, a munka, a tanulás, a társadalmi élet több területén a virtuális eszközök nagyobb szerepet kaptak, ezt is segítik ezek a pénzek” – részletezte Winkler Gyula.
Az Európai Parlament által jóváhagyott intézkedéscsomagban a szabályozás mellett egy határozat is van, amely az Unió saját bevételi forrásairól szól, ebből fogják a kölcsönt visszafizetni. Ezt a határozatot a tagországok parlamentjeinek kell ratifikálniuk.
Attól a pillanattól érvénybe lép, és minden tagállam számára kötelező érvényű.
Ezzel párhuzamosan már tavaly októberben elkezdődött a tárgyalás az EB és a tagállamok között a nemzeti helyreállítási tervekről, ezeket idén áprilisig kell véglegesíteni, addig folyamatosan egyeztetnek. Mind a 27 tagállam tervét jóvá kell hagynia az Európai Tanácsnak, hogy megbizonyosodjanak, az egyéni tervek összecsengenek, ugyanazokat a célokat követik.
– mondta Winkler Gyula. Emlékeztetett, nagy vita volt az EP-ben, de végül megállapodtak, hogy minden tagállam szintjén a költség legkevesebb 37 százalékát a klímaváltozás elleni fellépésre, a fenntarthatóságra kell költeni, és minimum 20 százalékát a digitalizálásra. Az uniós pénzek 57 százalékából nem lehet ezekkel a célokkal ellentétes megvalósításokat finanszírozni. Erdélyben például a Zsil-völgyi szénbányák fenntartására nem lehet pénzösszegeket fordítani, mert a szennyező energiák ellentétesek az Unió jövőképével.
Milliárdok állnak rendelkezésre. Ha a román kormány április–májusig elfogadja a helyreállítási tervét, a nyár folyamán 3,95 milliárd eurós előleget hívhat le
Fotó: Pixabay
Winkler Gyula rámutatott, a helyreállítási csomagon belül több prioritást is megfogalmaztak, ezek közül a legfontosabbak a digitalizáció és a fenntarthatóság, de más célkitűzésekre is lehet pénzt lehívni.
Az ifjúsági projektek külön fejezetben szerepelnek, ám minden területen keresni kell a lehetőséget a fiatalok támogatására, így a mezőgazdaság, a vállalkozások, a kultúra és oktatás terén is.
Az Európai Parlamentben ugyanakkor az EB által előterjesztett javaslatot több pontban is módosították, egyik fontos változtatás, hogy a tagállamok már ebben az évben nem 10, hanem 13 százalékos előleget kaphatnak, miután jóváhagyták saját országos helyreállítási terveiket.
– hívta fel a figyelmet Winkler Gyula. Mint rámutatott, ebből a pénzből a szükséges terveket, megvalósíthatósági tanulmányokat, engedélyeztetést lehet finanszírozni.
A nyár folyamán pedig elkezdődhet a pénzmozgás, befutnak a pénzek a tagállamokhoz, és indulhat a tervezés. „Ez egy összetett folyamat, nem elég a kormány munkája, ki kell találni, miként hozzuk haza az európai irányelveket, hogyan ültessük gyakorlatba a régiók, a települések, közösségek szintjén.
Rengeteg munka lesz vele, de megéri, mert ezekkel pénzekkel meg lehet valósítani a modernizációt, melyre Erdélynek, Romániának szüksége van” – összegzett Winkler Gyula.
Florin Cîţu gyors lépéseket ígér
A helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz (RRF) révén rendelkezésre álló források segíteni fogják Romániát az egészségügyi válság sújtotta gazdaság helyreállításában, a pénzek beruházásokra, digitalizációra és reformokra mennek majd – jelentette ki Florin Cîţu miniszterelnök. Jelezte: jutnak források új kórházak építésére, illetve a meglévő egészségügyi infrastruktúra korszerűsítésére is. „A kormányban mielőbb szeretnénk véglegesíteni a Nemzeti Helyreállítási és Rezilienciaépítési Tervet, hogy Románia minél rövidebb időn belül hozzáférhessen ehhez az európai finanszírozáshoz” – ígérte Florin Cîţu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős, akár 20–30 százalékos visszaesés lehet idén a romániai idegenforgalomban a közalkalmazottaknak nyújtott üdülési csekkek körüli módosulások, illetve az áfa megemelése miatt – kongatták meg a vészharangot a turizmusban érdekelt vállalkozók.
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a Profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.
Az Európai Bizottság a következő pénzügyi ciklusban gyökeresen átalakítaná a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerét, amelynek legnagyobb vesztesei a kelet-európai gazdák lennének. Ez ellen gyűjtenek aláírásokat a romániai gazdaszervezetek is.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A májusi 5,45 százalékról júniusban 5,7 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!