Ketyeg az óra. Gyorsan és hatékonyan kellene elkölteni az uniós pénzeket
Fotó: Pixabay
„Fontos, hogy mind a 27 evezős egy irányba húzzon, ne összevissza csapkodjanak” – jelentette ki a most elfogadott helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz kapcsán Winkler Gyula. Az európai parlamenti képviselő szerint az is elengedhetetlen, hogy a bukaresti kormány gyorsan lépjen, és minél hatékonyabban felhasználja a rendelkezésre álló forrásokat.
2021. február 12., 10:142021. február 12., 10:14
2021. február 12., 14:472021. február 12., 14:47
Óriási kihívás az Európai Unió minden tagállamának, Románia kormányának is, hogy gyorsan és hatékonyan használják fel a helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz (RRF) révén rendelkezésre álló forrásokat – értékelt a Krónika megkeresésére Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, akit annak kapcsán kérdeztünk, hogy az EP kedden jóváhagyta az RRF-et, amely a koronavírus-világjárvány hatásainak és következményeinek enyhítésében segíti a tagállamokat.
– szögezte le a politikus.
Rámutatott, a cél nemcsak annyi, hogy a pandémia utáni gazdasági válságból „kievickéljen” az Unió, hanem hogy ezzel együtt finanszírozza a digitális átállást és a zöld forradalmat. Ez az EU jövőjéről szól, mondta Winkler Gyula.
„Általános szabály, hogy a pénzt a következő három évben, 2023-ig le kell szerződni, és 2026-ig el is kell költeni, éppen azért, mert azonnali segítségre van szükség. A válság folytatódik, nem világos mikor és milyen mértékben tudunk visszatérni az előző életünkhöz, a munka, a tanulás, a társadalmi élet több területén a virtuális eszközök nagyobb szerepet kaptak, ezt is segítik ezek a pénzek” – részletezte Winkler Gyula.
Az Európai Parlament által jóváhagyott intézkedéscsomagban a szabályozás mellett egy határozat is van, amely az Unió saját bevételi forrásairól szól, ebből fogják a kölcsönt visszafizetni. Ezt a határozatot a tagországok parlamentjeinek kell ratifikálniuk.
Attól a pillanattól érvénybe lép, és minden tagállam számára kötelező érvényű.
Ezzel párhuzamosan már tavaly októberben elkezdődött a tárgyalás az EB és a tagállamok között a nemzeti helyreállítási tervekről, ezeket idén áprilisig kell véglegesíteni, addig folyamatosan egyeztetnek. Mind a 27 tagállam tervét jóvá kell hagynia az Európai Tanácsnak, hogy megbizonyosodjanak, az egyéni tervek összecsengenek, ugyanazokat a célokat követik.
– mondta Winkler Gyula. Emlékeztetett, nagy vita volt az EP-ben, de végül megállapodtak, hogy minden tagállam szintjén a költség legkevesebb 37 százalékát a klímaváltozás elleni fellépésre, a fenntarthatóságra kell költeni, és minimum 20 százalékát a digitalizálásra. Az uniós pénzek 57 százalékából nem lehet ezekkel a célokkal ellentétes megvalósításokat finanszírozni. Erdélyben például a Zsil-völgyi szénbányák fenntartására nem lehet pénzösszegeket fordítani, mert a szennyező energiák ellentétesek az Unió jövőképével.
Milliárdok állnak rendelkezésre. Ha a román kormány április–májusig elfogadja a helyreállítási tervét, a nyár folyamán 3,95 milliárd eurós előleget hívhat le
Fotó: Pixabay
Winkler Gyula rámutatott, a helyreállítási csomagon belül több prioritást is megfogalmaztak, ezek közül a legfontosabbak a digitalizáció és a fenntarthatóság, de más célkitűzésekre is lehet pénzt lehívni.
Az ifjúsági projektek külön fejezetben szerepelnek, ám minden területen keresni kell a lehetőséget a fiatalok támogatására, így a mezőgazdaság, a vállalkozások, a kultúra és oktatás terén is.
Az Európai Parlamentben ugyanakkor az EB által előterjesztett javaslatot több pontban is módosították, egyik fontos változtatás, hogy a tagállamok már ebben az évben nem 10, hanem 13 százalékos előleget kaphatnak, miután jóváhagyták saját országos helyreállítási terveiket.
– hívta fel a figyelmet Winkler Gyula. Mint rámutatott, ebből a pénzből a szükséges terveket, megvalósíthatósági tanulmányokat, engedélyeztetést lehet finanszírozni.
A nyár folyamán pedig elkezdődhet a pénzmozgás, befutnak a pénzek a tagállamokhoz, és indulhat a tervezés. „Ez egy összetett folyamat, nem elég a kormány munkája, ki kell találni, miként hozzuk haza az európai irányelveket, hogyan ültessük gyakorlatba a régiók, a települések, közösségek szintjén.
Rengeteg munka lesz vele, de megéri, mert ezekkel pénzekkel meg lehet valósítani a modernizációt, melyre Erdélynek, Romániának szüksége van” – összegzett Winkler Gyula.
Florin Cîţu gyors lépéseket ígér
A helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz (RRF) révén rendelkezésre álló források segíteni fogják Romániát az egészségügyi válság sújtotta gazdaság helyreállításában, a pénzek beruházásokra, digitalizációra és reformokra mennek majd – jelentette ki Florin Cîţu miniszterelnök. Jelezte: jutnak források új kórházak építésére, illetve a meglévő egészségügyi infrastruktúra korszerűsítésére is. „A kormányban mielőbb szeretnénk véglegesíteni a Nemzeti Helyreállítási és Rezilienciaépítési Tervet, hogy Románia minél rövidebb időn belül hozzáférhessen ehhez az európai finanszírozáshoz” – ígérte Florin Cîţu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
Úgy tűnik, hogy a nyaralás során kipipálandó dolgok véget nem érő listáját felváltja a lehetséges élmények listája, ahol semmi sem kötelező, és minden saját tempóban történik.
A bejelentett adóemelésekkel kapcsolatos aggodalmainak adott hangot kedden a Concordia munkáltatói szövetség.
A Partiumi Falugazdász Hálózat 19 falugazdász segítségével tartja a kapcsolatot a partiumi megyék magyar gazdáival. Kovács Szabolcs István vidékfejlesztési szakemberrel, a Partiumi Falugazdász Hálózat szervezeti vezetőjével beszélgettünk.
Fizetések szempontjából nagy aránytalanságok tapasztalhatóak Romániában: egyes ágazatokban a munkavállalók átlag nettó keresete eléri a 11 ezer lejt, más területeken pedig alig haladja meg a 3300 lejt.
A romániai lakosság gyakrabban jár étterembe, ám összességében jóval kevesebb pénzt hagy a vendéglőkben, mint a szomszédos európai országokban élők.
A Bolojan-kormány programja három pillérre épül: az államháztartás rendbetételére, a jó kormányzásra, valamint a polgárok iránti tiszteletre – derül ki a hétfőn közzétett dokumentumból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!