A döntések azon részét, amelyek közvetlenebbül érintik az euróövezeten kívüli európai uniós tagországokat is, nem 17-es körben, hanem az azt megelőzően tartott 27-es körű, teljes EU-csúcstalálkozón hozták meg.
Ezek kulcseleme az európai bankok feltőkésítésének szabályairól született megállapodás, amelynek értelmében ha egy bank bajba jut, akkor először a részvényeseknek és a tulajdonosoknak kell helytállniuk, ha pedig az nem megy, akkor a nemzetállami költségvetéseknek. Ha ez utóbbi sem megy, csak akkor lehet európai pénzt igényelni.
A megállapodás azt is tartalmazza, hogy ha az anyabankok bajba kerülnek, és feltőkésítik őket, akkor finanszírozniuk kell a más tagországokban működő leánybankjaikat is
Az elfogadott és közzétett hivatalos szöveg tartalmazza a legalább 9 százalékos tőkemegfelelési mutató követelményét, továbbá azt is, hogy ezt minden banknak jövő júliusig teljesítenie kell. Az Európai Bankhatóság (EBA) számításai szerint a tőkeemelés összes igénye 106,4 milliárd euró lesz.
Az átfogó stratégia másik elemeként a Brüsszelben tárgyaló euróövezeti vezetők kompromisszumra jutottak a bankszektor képviselőivel a velük szemben fennálló görög adósság felének leírásáról. Közlésük szerint összesen mintegy 100 milliárd eurónyi adósság leírásáról van szó, és ennek eredményeképpen az évtized végére a görög államadósság a bruttó össztermékhez képest a jelenlegi 160-ról 120 százalék közelébe csökken.
Görögország számíthat a számára már nyáron kilátásba helyezett új hitelprogram jóváhagyására is.
Az uniós vezetők döntöttek arról is, hogy ezer milliárd euróra növelik annak az úgynevezett Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköznek (EFSF) a hatóerejét, amely az esetlegesen fizetési gondokkal szembesülő, további euróövezeti országok kisegítésére használható. A kibővített alap az újonnan kibocsátott kötvények értékére garanciát tud vállalni, másfelől az eurózónán kívüli befektetéseket is fogadhat.
Ez a mechanizmus a kormányfői tanácsot elnöklő Herman Van Rompuy szerint képes lesz arra, hogy tűzfalként megakadályozza az adósságválság továbbterjedését. Az átfogó csomaghoz tartozik a gazdasági fegyelem és együttműködés további szigorítása. Van Rompuy bejelentette, hogy a közeli hónapokban megvizsgálják az uniós alapszerződés módosításának lehetőségeit is.
Az uniós vezetők külön üdvözölték azt, hogy Olaszország további reformok beindítására vállalt kötelezettséget. Rómának azért kell mozdulnia ezen a téren, mert a bruttó össztermékhez viszonyítva 120 százalékos államadóssága egyre inkább aggasztja a nemzetközi pénzügyi piacokat.
A találkozó reggeli órákban nyilatkozó résztvevői kivétel nélkül sikerként értékelték a csúcsértekezlet eredményeit.
José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke kijelentette: a meghozott döntések bizonyították, hogy az EU mindent megtesz a közös pénz stabilitásának megőrzéséért. Van Rompuyjel együtt kifejezte abbéli meggyőződését, hogy az elhatározott átfogó stratégia segít visszanyerni a bizalmat az euróövezet és a közös valuta iránt.
Elégedettnek mondta magát a döntésekkel Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök is, Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő pedig országa életében új korszaknak ítélte a mostani megállapodások nyomán körvonalazódó helyzetet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Látogatottsági adatok