A több mint harmincezer Credit Suisse-ügyfél banktitkait tartalmazó dokumentumok feldolgozását 46 hírlap – köztük a Süddeutsche Zeitung (SZ), a The Guardian, a Le Monde és a New York Times – nemzetközi konzorciuma végezte el a Szervezett Bűnözés és Korrupció Jelentési Projekt (OCCRP) támogatásával. A Süddeutsche Zeitung szerint az adatszivárgás azt mutatja, hogy bűnözők számlákat nyithattak, illetve megtarthatták meglévő számláikat annak ellenére, hogy

A lapok által hivatkozott, névtelenséget kérő kiszivárogtató úgy fogalmazott, hogy a svájci banktitok szerinte erkölcstelen. „A pénzügyi titok ürügye mindössze egy fügelevél, hogy eltakarják ezzel a svájci bankok szégyenletes együttműködői szerepét az adócsalókkal” – mondta a forrás.

Február 14-én számolt be a Swissinfo című svájci hírportál arról, hogy a Credit Suisse vádlottként szerepel abban a perben, amelyben állítólag több millió eurót mosott tisztára az intézmény pénztárán keresztül egy bolgár kábítószer-kereskedő.

Cáfolt vádak

A pénzintézet azonban vehemensen tagadta állásfoglalásában a vádakat, azt írták: „a beszámoló… hiányos, pontatlan, illetve szelektív – szövegkörnyezetből kiragadott – információkon alapul, ami a bank üzleti tevékenysége részrehajló megítéléséhez vezet”.

„Vizsgálni fogjuk az ügyet, és szükség esetén további intézkedéseket teszünk” – tette hozzá a bank.

Szankcionálnák a hiányosságokat

Az Európai Néppárt (EPP) viszont a történtek nyomán felszólította az Európai Bizottságot, sorolják át Svájcot azon országok közé, ahol magas a pénzmosási bűncselekmények kockázata.  Markus Feber, a néppárt gazdasági koordinátora elmondta, ha a svájci bankokat érintő nyomozás arra enged következtetni, hogy komoly hiányosságok mutatkoznak az ország pénzmosásellenes szabályaiban, Svájcot magas kockázatú területté kell minősíteni. Mint ismeretes,

Eddig még egyetlen európai ország sem szerepel rajta.

A lista összeállításáért felelős Európai Bizottság azonban egyelőre nem kívánta kommentálni az EPP kérését. Egy e-mailben adott válaszban mindössze annyit írtak, hogy Svájc jelen pillanatban eleget tesz valamennyi nemzetközi előírásnak a pénzügyi információk cseréje, illetve a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása, valamint a korrupció elleni küzdelem terén. A brüsszeli testület egyik szóvivője jelezte ugyanakkor, a listát a múlt héten frissítették, és nem határoztak meg határ-
időt, hogy legközelebb mikor vizsgálják felül a helyzetet.

Winkler: politikai jelzés

Politikai jelzésnek tartja Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, hogy az Európai Néppárt – amelynek az RMDSZ is tagja – javasolta az Európai Bizottságnak, hogy tegye feketelistára Svájcot. A politikus a Krónika megkeresésére kifejtette, nem valószínű, hogy a javaslatnak lesz a közeljövőben gyakorlati következménye, annál is inkább, hogy azt az EB sem kommentálta.

„Az EU és Svájc kapcsolata különben nagyon szoros, Svájc benne van az európai gazdasági övezetben, akárcsak Norvégia és Liechtenstein, viszont az elmúlt időszakban voltak feszültségek, mert Svájc csak bizonyos mértékben hajlandó alkalmazni a szabad munkaerő-áramlás szabályát. Ugyanez a konfliktus vezetett a Brexithez.

– magyarázta az erdélyi politikus.

Hozzátette: a Credit Suisse kiszivárgott adatai között az oknyomozó újságírók felfedeztek olyan számlatulajdonosokat, akik különféle szankciólistákon szerepelnek. „Éles helyzetekben, mint jelenleg Oroszország kapcsán nemcsak intézmények, hanem személyek is felkerülnek a feketelistára. Hasonló volt a helyzet tavaly, amikor az Európai Unió szankciókat rendelt el kínai tisztségviselők ellen a muszlim ujgur kisebbség tagjaival szembeni tömeges jogsértések miatt. Tehát,

– részletezte Winkler Gyula.

Emlékeztetett, az Unión belül működik a banki unió, amely többek között a magánszemélyek bankbetéteinek a garanciáját is szavatolja 100 ezer euróig, és azok az országok is csatlakoztak, melyek még nem vezették be az eurót. De ehhez az is hozzátartozik, hogy a letétbe helyezett pénzösszegek forrásával el kell számolni, a szabályok között vannak az átláthatósági és elszámolhatósági elvárások is.

ez egy elővigyázatossági követelmény, jegyezte meg az EP-képviselő.

Európán belül is vannak gondok

„Az átláthatóság és az adatközlés kötelezettsége egyre nagyobb szerepet játszik az Európai Unióban” – mutatott rá Winkler Gyula. Hangsúlyozta, a kereskedelmi kapcsolatok nagyon fontosak, ám az Unió nemcsak érdekszövetség, hanem értékszövetség is. Meglátásban felvetődik a kérdés, hogy mennyire etikus Kínával kereskedni, ha nem hajlandó véget vetni az ujgur elnyomásnak. „Ezek a tényezők egyre fontosabbak, a vita egyre éleződik, és amikor az értékrendről van szó, nem kell feltétlenül csak a harmadik világbeli országokra gondolni, hiszen Európán belül is vannak gondok, melyekről őszintén beszélni kell” – szögezte le a politikus, aki szerint

„Ez ugyan képlékeny fogalom, nemcsak a pénzmosásra vonatkozik, hanem azokra az esetekre is, amikor az alacsonyabb adók, az információközlés lazasága odavonzza a cégeket. Ha a beruházási feltételeket tekintjük, Hollandia, Ausztria, Luxembourg is megfelel az adóparadicsom fogalmának” – ecsetelte a politikus.

Példaként említette, hogy

– húzta alá az EP-képviselő. Véleménye szerint hasonló dilemmákat vet fel, hogy a globális technológiai vállalatok európai kirendeltségei Írországba vannak bejegyezve, ott adóznak, mert ott ajánlják számukra a legkedvezőbb feltételeket. Vagyis a Facebook a romániai bevételei után Írországban fizet adót, olyan mértékűt, amit kialkudott. „Ez is törvényes, de nem biztos, hogy nem kellene ezen változtatni” – fogalmazta meg Winkler Gyula. Arra is kitért, hogy az adómegegyezések nem mindig nyilvánosak, például Luxembourg kormányának van olyan hatásköre, hogy ilyen megegyezéseket aláírjon. „Ezért nem volt hiteles Jean-Claude Juncker, amikor az Európai Bizottság vezetőjeként a szabályok betartását szorgalmazta, mert pénzügyminiszterként rengeteg ilyen megegyezést írt alá. Ez egy folyamatos harc a nagyobb átláthatóságért” – összegezte Winkler Gyula.