Észak-Koreával egy kategóriába soroltatnák Svájcot: korrupt politikusok, bűnözők a Credit Suisse ügyfelei között

Észak-Koreával egy kategóriába soroltatnák Svájcot: korrupt politikusok, bűnözők a Credit Suisse ügyfelei között

Óriási leleplezés. A banktitok ürügyén adócsalásra, pénzmosásra teremthetett lehetőséget a Credit Suisse

Fotó: Facebook/Credit Suisse

Mindössze politikai jelzésnek tartja Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, hogy a Credit Suisse-nél a napokban történt masszív adatszivárgás nyomán az  Európai Néppárt azt javasolta az Európai Bizottságnak, tegye feketelistára Svájcot, vagyis sorolja azon országok közé, ahol magas a pénzmosási bűncselekmények kockázata.

Bálint Eszter

Bíró Blanka

2022. február 25., 08:352022. február 25., 08:35

A magas kockázatú országok közé soroltatná át Svájcot az Európai Parlament legnagyobb frakcióját adó Európai Néppárt (EPP), miután masszív adatszivárgás történt a világ egyik legnagyobb bankjának számító Credit Suisse-nél, és a napokban nyilvánosságra hozott információk arra engednek következtetni, hogy a pénzintézetnek évek óta ügyfelei voltak különböző korrupt, tekintélyelvű politikusok, kábítószer-kereskedők, feltételezett háborús bűnösök és emberkereskedők is.

A belső banki adatok szerint az ügyfélkörhöz számos állam- és kormányfő, miniszter, hírszerzési szolgálat vezetője, oligarcha és bíboros is tartozik.

A több mint harmincezer Credit Suisse-ügyfél banktitkait tartalmazó dokumentumok feldolgozását 46 hírlap – köztük a Süddeutsche Zeitung (SZ), a The Guardian, a Le Monde és a New York Times – nemzetközi konzorciuma végezte el a Szervezett Bűnözés és Korrupció Jelentési Projekt (OCCRP) támogatásával. A Süddeutsche Zeitung szerint az adatszivárgás azt mutatja, hogy bűnözők számlákat nyithattak, illetve megtarthatták meglévő számláikat annak ellenére, hogy

Idézet
a bank már régóta tudhatta, hogy jogsértőkkel van dolga”.

A lapok által hivatkozott, névtelenséget kérő kiszivárogtató úgy fogalmazott, hogy a svájci banktitok szerinte erkölcstelen. „A pénzügyi titok ürügye mindössze egy fügelevél, hogy eltakarják ezzel a svájci bankok szégyenletes együttműködői szerepét az adócsalókkal” – mondta a forrás.

Február 14-én számolt be a Swissinfo című svájci hírportál arról, hogy a Credit Suisse vádlottként szerepel abban a perben, amelyben állítólag több millió eurót mosott tisztára az intézmény pénztárán keresztül egy bolgár kábítószer-kereskedő.

Cáfolt vádak

A pénzintézet azonban vehemensen tagadta állásfoglalásában a vádakat, azt írták: „a beszámoló… hiányos, pontatlan, illetve szelektív – szövegkörnyezetből kiragadott – információkon alapul, ami a bank üzleti tevékenysége részrehajló megítéléséhez vezet”.

A Credit Suisse hangsúlyozta, hogy az esetek többségében régi, még az 1940-es évekig visszanyúló ügyekről van szó, és a lapok által hivatkozott számlák 90 százalékát már bezárták.

„Vizsgálni fogjuk az ügyet, és szükség esetén további intézkedéseket teszünk” – tette hozzá a bank.

Szankcionálnák a hiányosságokat

Az Európai Néppárt (EPP) viszont a történtek nyomán felszólította az Európai Bizottságot, sorolják át Svájcot azon országok közé, ahol magas a pénzmosási bűncselekmények kockázata.  Markus Feber, a néppárt gazdasági koordinátora elmondta, ha a svájci bankokat érintő nyomozás arra enged következtetni, hogy komoly hiányosságok mutatkoznak az ország pénzmosásellenes szabályaiban, Svájcot magas kockázatú területté kell minősíteni. Mint ismeretes,

az EU jelenleg huszonegy Unión kívüli országot tart nyilván magas kockázatúak között, köztük van Irán, Mianmar, Szíria és Észak-Korea is.

Eddig még egyetlen európai ország sem szerepel rajta.

A lista összeállításáért felelős Európai Bizottság azonban egyelőre nem kívánta kommentálni az EPP kérését. Egy e-mailben adott válaszban mindössze annyit írtak, hogy Svájc jelen pillanatban eleget tesz valamennyi nemzetközi előírásnak a pénzügyi információk cseréje, illetve a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása, valamint a korrupció elleni küzdelem terén. A brüsszeli testület egyik szóvivője jelezte ugyanakkor, a listát a múlt héten frissítették, és nem határoztak meg határ-
időt, hogy legközelebb mikor vizsgálják felül a helyzetet.

Winkler: politikai jelzés

Politikai jelzésnek tartja Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, hogy az Európai Néppárt – amelynek az RMDSZ is tagja – javasolta az Európai Bizottságnak, hogy tegye feketelistára Svájcot. A politikus a Krónika megkeresésére kifejtette, nem valószínű, hogy a javaslatnak lesz a közeljövőben gyakorlati következménye, annál is inkább, hogy azt az EB sem kommentálta.

„Az EU és Svájc kapcsolata különben nagyon szoros, Svájc benne van az európai gazdasági övezetben, akárcsak Norvégia és Liechtenstein, viszont az elmúlt időszakban voltak feszültségek, mert Svájc csak bizonyos mértékben hajlandó alkalmazni a szabad munkaerő-áramlás szabályát. Ugyanez a konfliktus vezetett a Brexithez.

Idézet
A német képviselő által megfogalmazott javaslat egy politikai jelzés, tulajdonképpen arról szól, hogy Svájc nem élvezheti az Unió belső piacából fakadó előnyöket, anélkül hogy betartaná a teljes szabályrendszert”

– magyarázta az erdélyi politikus.

Hozzátette: a Credit Suisse kiszivárgott adatai között az oknyomozó újságírók felfedeztek olyan számlatulajdonosokat, akik különféle szankciólistákon szerepelnek. „Éles helyzetekben, mint jelenleg Oroszország kapcsán nemcsak intézmények, hanem személyek is felkerülnek a feketelistára. Hasonló volt a helyzet tavaly, amikor az Európai Unió szankciókat rendelt el kínai tisztségviselők ellen a muszlim ujgur kisebbség tagjaival szembeni tömeges jogsértések miatt. Tehát,

Idézet
ha a svájci bankszámla-tulajdonosok között felbukkannak ezeknek a kínai tisztségviselőknek a nevei, orosz oligarchák, afrikai diktátorok, akkor felmerül a kérdés, hogy a bank miként alkalmazza az átláthatósági és elővigyázatossági szabályokat”

– részletezte Winkler Gyula.

Emlékeztetett, az Unión belül működik a banki unió, amely többek között a magánszemélyek bankbetéteinek a garanciáját is szavatolja 100 ezer euróig, és azok az országok is csatlakoztak, melyek még nem vezették be az eurót. De ehhez az is hozzátartozik, hogy a letétbe helyezett pénzösszegek forrásával el kell számolni, a szabályok között vannak az átláthatósági és elszámolhatósági elvárások is.

Ha valakinek havi 2000 eurós jövedelme van, és megjelenik a bankban egy zsák pénzzel, igazolnia kell annak az eredetét,

ez egy elővigyázatossági követelmény, jegyezte meg az EP-képviselő.

Európán belül is vannak gondok

„Az átláthatóság és az adatközlés kötelezettsége egyre nagyobb szerepet játszik az Európai Unióban” – mutatott rá Winkler Gyula. Hangsúlyozta, a kereskedelmi kapcsolatok nagyon fontosak, ám az Unió nemcsak érdekszövetség, hanem értékszövetség is. Meglátásban felvetődik a kérdés, hogy mennyire etikus Kínával kereskedni, ha nem hajlandó véget vetni az ujgur elnyomásnak. „Ezek a tényezők egyre fontosabbak, a vita egyre éleződik, és amikor az értékrendről van szó, nem kell feltétlenül csak a harmadik világbeli országokra gondolni, hiszen Európán belül is vannak gondok, melyekről őszintén beszélni kell” – szögezte le a politikus, aki szerint

hasonló problémákat vetnek fel az adóparadicsomok is.

„Ez ugyan képlékeny fogalom, nemcsak a pénzmosásra vonatkozik, hanem azokra az esetekre is, amikor az alacsonyabb adók, az információközlés lazasága odavonzza a cégeket. Ha a beruházási feltételeket tekintjük, Hollandia, Ausztria, Luxembourg is megfelel az adóparadicsom fogalmának” – ecsetelte a politikus.

Példaként említette, hogy

ha egy romániai tulajdonban levő cég alapít egy leányvállalatot Hollandiában, majd ez a leányvállalat ruház be Romániában, élhet a holland adókedvezményekkel. „Ez teljesen törvényes, de felmerül a kérdés, hogy mennyire etikus”

– húzta alá az EP-képviselő. Véleménye szerint hasonló dilemmákat vet fel, hogy a globális technológiai vállalatok európai kirendeltségei Írországba vannak bejegyezve, ott adóznak, mert ott ajánlják számukra a legkedvezőbb feltételeket. Vagyis a Facebook a romániai bevételei után Írországban fizet adót, olyan mértékűt, amit kialkudott. „Ez is törvényes, de nem biztos, hogy nem kellene ezen változtatni” – fogalmazta meg Winkler Gyula. Arra is kitért, hogy az adómegegyezések nem mindig nyilvánosak, például Luxembourg kormányának van olyan hatásköre, hogy ilyen megegyezéseket aláírjon. „Ezért nem volt hiteles Jean-Claude Juncker, amikor az Európai Bizottság vezetőjeként a szabályok betartását szorgalmazta, mert pénzügyminiszterként rengeteg ilyen megegyezést írt alá. Ez egy folyamatos harc a nagyobb átláthatóságért” – összegezte Winkler Gyula.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 12., szerda

Tovább csökkent az infláció, a szolgáltatások drágultak a leginkább tavaly óta

Az áprilisi 5,9 százalékról májusban 5,12 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Tovább csökkent az infláció, a szolgáltatások drágultak a leginkább tavaly óta
2024. június 11., kedd

Növekszik miatta az áramfogyasztás, de a romániai háztartások egyharmada használ nyáron légkondicionáló berendezést

Nyáron 21 és 23 Celsius-fok közötti hőmérsékletet szeretne otthonában a romániaiak több mint fele (57%), tízből négyen (42%) pedig szinte minden nap használják a légkondicionálót – derült ki az E.ON kedden közzétett felméréséből.

Növekszik miatta az áramfogyasztás, de a romániai háztartások egyharmada használ nyáron légkondicionáló berendezést
2024. június 11., kedd

Kevesebbet fordít Románia nyugdíjakra GDP-arányosan, mint az uniós átlag

Az EU tagállamai az uniós GDP 12,9 százalékának megfelelő összeget, összesen 1882 milliárd eurót költöttek nyugdíjakra 2021-ben – derül ki a Eurostat kedden közzétett adataiból.

Kevesebbet fordít Románia nyugdíjakra GDP-arányosan, mint az uniós átlag
2024. június 11., kedd

Román tengerparti szálláshelyeket kínáló platformot vásárolt fel a Szállás.hu tulajdonosa

A Szállás.hu platform tulajdonosa, a Szallas Group felvásárolta a Litoralulromanesc.ro szállásközvetítő oldalt üzemeltető cég tulajdonjogának nyolcvan százalékát, ezzel a román tengerpart szálláskínálatának nagyrészét vonta be portfóliójába.

Román tengerparti szálláshelyeket kínáló platformot vásárolt fel a Szállás.hu tulajdonosa
2024. június 11., kedd

Másfélszer nagyobb a városiak havi jövedelme, mint a vidéken élőké

A múlt évben 7175 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme és 2872 lej az egy főre jutó bevétel; ez 11, illetve 11,5 százalékos növekedést jelent a 2022-es évhez képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Másfélszer nagyobb a városiak havi jövedelme, mint a vidéken élőké
2024. június 10., hétfő

Tovább mélyült a román külkereskedelmi mérleg hiánya

Az idei első négy hónapban 9,320 milliárd euró volt a külkereskedelmi mérleg hiánya, 5 százalékkal (440,1 millió euróval) nagyobb, mint 2023 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.

Tovább mélyült a román külkereskedelmi mérleg hiánya
2024. június 10., hétfő

Gyengíti az eurót az európai parlamenti választások eredménye

Az egységes európai fizetőeszköz 0,5 százalékkal 1,0751 dollárra, az elmúlt egy hónap legalacsonyabb szintjére gyengült hétfőn, miután Emmanuel Macron és Olaf Scholz német kancellár pártját legyőzték a vasárnapi európai parlamenti választásokon.

Gyengíti az eurót az európai parlamenti választások eredménye
2024. június 10., hétfő

Már a harmadik egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak májusban

Májusban már a harmadik egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, mivel a gabona és a tejtermékek árindex-emelkedését nem ellensúlyozta teljes mértékben a cukor árának csökkenése.

Már a harmadik egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak májusban
2024. június 09., vasárnap

Közel 25 ezer lejes volt májusban a legnagyobb romániai különnyugdíj

Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint 2024 májusában 11 541 különnyugdíjat fizettek ki, 70-nel többet, mint előző hónapban.

Közel 25 ezer lejes volt májusban a legnagyobb romániai különnyugdíj
2024. június 08., szombat

Közel hétszer több pénzt kap havonta a luxemburgi nyugdíjas, mint a romániai; csak Bulgáriában kisebb az időskori juttatás

Romániában a második legkisebbek a nyugdíjak európai uniós összevetésben, csak a bolgár nyugdíjasoknak kell kevesebből megélniük.

Közel hétszer több pénzt kap havonta a luxemburgi nyugdíjas, mint a romániai; csak Bulgáriában kisebb az időskori juttatás