Alapvetően pedig ez az árfolyam negatívan érinti azokat, akik az európai fizetőeszközben igényeltek a jelenleginél erősebb lej mellett hitelt, mint ahogy az importőröket is hátrányosan érinti. A lej elértéktelenedése igazából az exportőröknek jó, akik most külföldön lejben számolva nagyobb összegért tudják értékesíteni termékeiket.
„Az árfolyam alakulását a görögországi fejlemények és a kormánykoalíció instabilitása egyaránt befolyásolja, ám a hazai pénznem gyengülése azt is mutatja, hogy a romániai gazdaság nem indult újra a teljes kapacitással” – magyarázta a Krónika kérdésére Herman Rosner, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Szerinte a román jegybank gyakran és sikeresen avatkozott be, hogy az árfolyamot szinten tartsa, de ezt nem lehet a végtelenségig folytatni, hiszen az Európai Unióban legmagasabb, 8 százalékos inflációs ráta is elkerülhetetlenül hatással van a devizára. „Az árfolyam alakulása, a lej gyengülése mindenképpen jelzés kellene hogy legyen a kormányzó politikusoknak. A nem termelő közkiadásokat reális szinten kellene tartani, és az államháztartás-hiányt sem szabad a végtelenségig növelni” – szögezte le Herman Rosner.
Hasonlóképpen vélekedik Jakabos Janka, az EMNT gazdasági szakbizottságának egyik vezetője is. A gazdasági szakember szerint biztató, hogy nem belső gazdasági eredetű okai vannak a román fizetőeszköz gyengülésének, bár az árfolyam mindenképpen hatással lesz a gazdaság további alakulására. „Az általános vélekedés szerint a görögországi válságra reagált gyanakvással a nemzetközi piac, és ez vezetett a hazai pénznem gyengüléséhez. A görög helyzet mellett azonban a romániai politikai instabilitás is hatással van az árfolyam alakulására. A napokban hosszú idő után újra elhangzott néhányszor a Székelyföld–Koszovó-párhuzam, ami elriaszthatja régiónkból a külföldi befektetőket” – szögezte le Jakabos Janka, aki szerint a lej elértéktelenedése elsősorban a mindennapi megélhetésben csapódik le. Mint kifejtette, Romániában nagyok sok az import élelmiszer és élelmiszeripari alapanyag, így az euró erősödésével kisebb lesz a fogyasztói kosár. A szakértő ugyanakkor a lej tegnapi viszonylagos erősödése kapcsán megjegyezte, ha az ország pénzügyi vezetői odafigyelnek, újra stabilizálni tudják az árfolyamot.
Eközben évek óta megszokott trendnek nevezi Pajzos Csaba, a Partiumi Keresztény Egyetem közgazdaság tanszékének adjunktusa azt a tényt, hogy június elején a lej gyengül az európai fizetőeszközzel szemben. Ez az az időszak ugyanis szerinte, amikor a legtöbb román állampolgár váltja megtakarított lejeit euróra vagy egyéb valutára, hogy elmehessen nyaralni. „Úgy emlékszem, tavaly ilyenkor is negatív rekordokat döntögetett a lej” – mondja a szakember. Pajzos Csaba elmagyarázta: a trendszerű hígulás után július–augusztusban árfolyam-erősödés várható, hiszen ilyenkor térnek haza a külföldön dolgozók vakációra, és nagy mennyiségű eurót hoznak be az országba. Idén még a kormány által bevezetett újabb megszorító intézkedések is hozzáadódnak a csökkenéshez: a közszférában ismét kevesebb lett a fizetés, ez pedig egyfelől a hazai fizetőeszköz értékvesztését segíti elő, másfelől mutatja, hogy a gazdasági válságnak még mindig nincs vége Romániában. „Úgy tűnik, a nemzeti bank sem képes ellátni feladatát, és megvédeni a lejt, kénytelen hagyni, hogy felhíguljon” – fogalmazott az adjunktus.
Az Európai Bizottságnak 2026. december 31-ig teljesítenie kell a kifizetéseket a tagállamoknak a helyreállítási tervek 2026. augusztus 31-ig megvalósított célkitűzései alapján – jelentette ki szerdán az EB egyik szóvivője.
A piacok ma örvendenek a fejleményeknek, de neki kell fogni, és sajnos a nehezebb döntéseket is meg kell hozni, hogy a költségvetés hiánya érdemben csökkenjen – értékelt a Krónikának Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja.
Felszámolják Románia egyik legrégebbi vállalatát, a kolozsvári épületgépészeti Armaturát – írja az Economica.net a részvényesek közgyűlésének meghívója alapján.
Szó sincs arról, hogy az állami költségvetésben ne lenne elegendő pénz a nyugdíjak és a közszféra béreinek a kifizetésére – szögezte le Nicușor Dan megválasztott elnök.
Az előző havi 1,1 százalékos csökkenés után márciusban 0,1 százalékkal nőtt az Európai Unióban az építőipari termelés februárhoz képest, Ausztria és Románia építőipara teljesített a legjobban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden ismertetett adatai szerint az idei első negyedévben 32 600 betöltetlen állás volt Romániában, 1700-zal kevesebb, mint az előző negyedévben és 2400-zal kevesebb, mint 2024 első három hónapjában.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
szóljon hozzá!