Erdélyi–moldvai összefogás az autópályáért

A szavazatomat akarja, de a javamat is szolgálja? – ez volt a memorandumba is foglalt visszatérő kérdés, melyet az Együtt az A8-asért nevet viselő civil mozgalom kezdeményezésére szervezett közvita során többször is feltettek a döntéshozó politikusoknak, azoknak, akik tíz esztendeje ígérgetik a Moldvát Erdéllyel összekötő autópálya megépítését.

A hangzatosan Nagy Egyesülésnek keresztelt sztrádából nemhogy egy méternyi sem készült el, de a legújabb szállításügyi miniszter a térképről is leradírozta,

a Jászvásár – Gyergyóditró – Marosvásárhely útvonal helyett pedig a jóval hosszabb Jászvásár – Bákó – Brassó – Marosvásárhely változatot javasolva. A memorandum elfogadói azt követelik a politikumtól, hogy autópálya-ügyben ássa el a csatabárdot, fogjon össze és kössön paktumot az A8-as megvalósításáért. Ugyanakkor azok megnevezését és felelősségre vonását is kérik, akik az elmúlt tíz évben rosszhiszeműen akadályozták a projekt megvalósítását.

„Ez az autópálya jelentené az igazi egyesülést, a centenárium méltó ünneplését, nem az, amiről Bukarestben szólamokat hangoztatnak” – vélekedett lapunknak a kezdeményező csoport egyik vezetője, Cătălin Urtoi.

A jászvásári mérnök érthetetlennek tartja, hogy míg a román politikában minden az egyesülés körül kezd forogni, addig Erdélyből egyszerűbb eljutni Budapestre vagy Bécsbe, mint Moldvába. Szerinte ilyen körülmények közt január 24-én, az Európai Unió legszegényebb régiójának már nincs is mit ünnepelnie.

Ionuţ Ciurea, a hazai útépítést monitorizáló civil szervezet, a Pro Infrastruktúra Egyesület ügyvezetője arról beszélt, hogy a sztráda mindhárom szakaszának ügye, ha különböző okok miatt is, de elakadt.

Mivel a hegyeket átszelő szakaszon a medvék és farkasok jólétéért aggódó állatvédők hoztak fel számos kifogást, némi iróniával azt javasolta, hogy nevezzék medvék sztrádájának az A8-ast.

Azt viszont a kormány hibájának tartja, hogy amint a számvevőszék és az Országos Korrupcióellenes Ügyészség érdeklődni kezdett a tervezett kiadások felől, a szállításügyi minisztérium válaszadás helyett lefújta a projektet.

Bár a közvita kezdeményezői Mihai Tudose kormányfőt, Felix Stroe szállításügyi tárcavezetőt és Marius Nica, az európai alapokért felelős minisztert is meghívták az eseményre, a kabinet vezetője mindössze egy államtitkárt és az útügyi infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) aligazgatóját delegálta a tanácskozásra.

Fél órával a kezdési időpont előtt a szervezők még így is derűlátók voltak; előzetes információik szerint a két bukaresti illetékes komoly bejelentenivalóval érkezett.

A teremben lévőknek csalódniuk kellett: Cătălin Bălan és Mariana Capră nagyjából arról tájékoztatta a jelenlévőket, mit miért nem lehet megvalósítani. Mondandójukból kiderült, hogy a sztráda megépítésére lehívható uniós alapok mindmáig Románia rendelkezésére állnak,

azonban a tíz évvel ezelőtt elkezdett és legalább hét esztendeje megfeneklett projektet, nem tudni, ki és mikor fogja kimozdítani a holtpontról. A CNAIR aligazgatója elmondta, a 2011-ben elkészített előtanulmányok után mindmáig nem sikerült megszerezni a környezetvédelmi engedélyt, sőt a pénzügyminisztérium is visszavonulót fújt, mivel a számos völgyhíd és alagút miatt túl magasnak ítélte a kilenc milliárd euróra rúgó költségeket.

Bălan államtitkár azt hozta fel mentségül, hogy Románia mindössze papíron rendelkezik egy utakat ügykezelő országos társasággal.

Arra még csak hozzávetőleges választ sem tudtak adni, mikor láthatjuk az első kapavágást a háromszáztíz kilométeres nyomvonalon. A munkálatok befejezéséről már senki nem tett fel kérdést.

Az észak-moldvaiaknak és bukovinaiaknak nem jelent alternatívát a Tudose-kormány által kínált legújabb változat, miszerint bákói és brassói kerülővel juthatnának el Marosvásárhelyre. Azon túl, hogy ez az egy hónappal ezelőtt napvilágot látott variáns egyelőre csak térképre húzogatott vonalakat jelent, a mintegy háromszáz kilométert további száznyolcvannal toldaná meg. „Minden egyes beruházásnak örülünk, ám az az érzésem, hogy ezt nem kell komolyan vegyünk.

Valakinek rajzolhatnéka támadt, semmi több. Attól tartok, hogy a bákói és brassói nyomvonal mindössze diverzió, mert a két változat közül a kormány egyiket sem akarja megépíteni” – adott hangot kételyeinek Gheorghe Flutur, a Suceava megyei önkormányzat elnöke.

Lapunknak nyilatkozva, az egykori szenátor és mezőgazdasági miniszter hangsúlyozni kívánta: a bukovinaiak nem Bákóba, de még csak nem is Brassóba szeretnének eljutni, hanem Budapestre és Bécsbe. Egyébként a két európai főváros neve többször is elhangzott a tanácskozás során, Magyarország autópálya-rendszerét pedig minden második felszólaló pozitív példaként hozta fel.

Sabin Gherman, az Elegem van Romániából! tiltakozó nyilatkozat szerzője, a magyar példán kívül az albániait és koszovóit is felhozta, mondván, hogy még abban az elmaradottnak tartott balkáni térségben is több gyorsforgalmi út épült az utóbbi években, mint nálunk.

Az út fontosságáról szólva, a kolozsvári közíró egy számadattal is szolgált: a dél-erdélyi pálya a mindössze húszezer lakóssal rendelkező Szászsebesnek 2,2 milliárd eurós ipari beruházásokat vonzott. Ezzel szemben Moldva az ország legszegényebb részének számít.

„Az autópálya magyar befektetőket is hozhat” – fejtette ki lapunknak Adrian Christescu, Magyarország jászvásári tiszteletbeli konzulja. Mint ecsetelte, anyaországi érdeklődés eddig is volt a régió iránt, sőt a jelenlegi, mostoha körülmények között is sikerült Jászvásárra hozni egy magyar vállalkozót, aki negyven munkahelyet teremtett.

Az országban uralkodó magyarellenes közhangulatban ritkaságszámba megy, amikor a románság körében az RMDSZ vagy szószólója valamiért is tapsot kapna. Jászvásárban viszont ez történt, amikor

Vass Levente, a szövetség Maros megyei képviselője azzal kezdte beszédét, hogy az RMDSZ teljes mellszélességgel kiáll az A8-as pálya megvalósítása mellett.

Az autópálya megépítését sürgető törvénytervezet egyik kezdeményezőjeként, a magyar politikus nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a nyomvonal menti székely települések, saját költségvetésükből, ha jelképes összeggel is, de hozzájáruljanak a két országrész összekötéséhez. Vass az állatvédők számára is frappáns választ adott; szerinte, ha a tervezettnél több zöld átkelőt építenének az út fölé, a nagyvadak vándorlásának sem szabnának gátat. Reklámfogásként, a Kárpátokat átszelő székelyföldi szakaszt akár a Medvék autópályájának is lehetne nevezni, vélte. Elképzelése szerint a parkolókban, akár egy tanösvény mentén, számos információs és szemléltető pannót lehetne kihelyezni, melyek a környékbeli vadakról tájékoztatnák a hegyeken átkelőket.

A rendezvényen részt vevő gyergyószentmiklósi önkormányzati képviselő, Bajkó László a Krónikának kifejtette, a székelyek semmiként nem lehetnek közömbösek a sztráda sorsát illetően, hisz ekkora infrastrukturális beruházásra aligha mutatkozna újabb esély a Gyergyói-medencében.

„Ha a Moldvát Erdéllyel összekötő autópályát nem építik meg, vagy a nyomvonalat leviszik Bákón keresztül Brassóba, Gyergyóvidéknek és környékének soha az életben nem lesz autópályája, mely összekösse Marosvásárhellyel, Kolozsvárral vagy Budapesttel” – vélekedett a jelenleg a Szabademberek Pártjában politizáló volt RMDSZ-es tanácsos.

Budapest helyett Bukarest felé vezető autópályát ajánlanak a székelyeknek

Bár a szociálliberális koalíció kormányprogramjában is szerepel, és az idei költségvetésből forrásokat is elkülönítettek a Marosvásárhely–Jászvásár közötti autópálya mielőbbi megépítésére, a legfrissebb nyilatkozatok szerint elkerüli a Székelyföld nagy részét az Erdélyt Mol

A tanácskozáson – melyen az egyszerű polgároktól a fuvarozásban érdekelt vállalkozókig, egyetemi tanárokig sokan hangot adtak véleményüknek – elhangzott, hogy azt már az ókori rómaiak is belátták, hogy a civilizáció addig tart, ameddig az utak nyomvonala. Ezért minden egyes hódításuk után útépítéssel folytatták. Romániának száz év sem volt elég ahhoz, hogy a római példát kövesse.