Bár a szociálliberális koalíció kormányprogramjában is szerepel, és az idei költségvetésből forrásokat is elkülönítettek a Marosvásárhely–Jászvásár közötti autópálya mielőbbi megépítésére, a legfrissebb nyilatkozatok szerint elkerüli a Székelyföld nagy részét az Erdélyt Moldvával összekötő első sztráda.
2017. december 19., 11:502017. december 19., 11:50
2017. december 19., 12:142017. december 19., 12:14
Úgy tűnik, a sokévnyi ígérgetés ellenére elkerüli a Székelyföld nagy részét az Erdélyt Moldvával összekötő autópálya, legalábbis az a sztráda, ami Felix Stroe közlekedésügyi miniszter bejelentése szerint elsőként megépül a két régió között. A Ziarul de Iași beszámolója szerint
„A Moldvát Erdéllyel összekötő sztráda prioritás a kormány számára. Ennek kapcsán a következő a stratégiánk: mivel olcsóbb, könnyebben kivitelezhető, és egyszer már meg kell csinálni, mert az ott élő embereknek nagyon nagyok az elvárásaik, megépítjük a Jászvásár–Bákó–Oneşti–Ojtoz völgye–Brassó-autópályát. Sokkal könnyebben kivitelezhető, ráadásul olcsóbb is” – fejtette ki Felix Stroe.
Közölte, már előrehaladottak a témában folytatott tárgyalások a Világbankkal és az Európai Újjáépítési és Befektetési Bankkal (EBRD) a finanszírozás biztosításáról. „Mindhárom pénzintézet támogatásáról biztosított. Betartjuk ezeknek az intézményeknek a közbeszerzési szabályait, még egyetlen aspektust kell tisztáznunk a fejlesztési biztos asszonnyal (Corina Creţu – szerk. megj.) annak érdekében, hogy a későbbiekben vissza nem térítendő európai uniós alapokból lehessen fedezni ezeket a beruházásokat. Úgy gondolom, ez jó hír Moldva lakosai számára” – emelte ki a közlekedési tárca vezetője.
De mivel gondok merültek fel a tervezéssel, a megvalósíthatósági tanulmánnyal kapcsolatban, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) is kikért bizonyos iratokat, majd leállt a vizsgálattal, emiatt úgy döntöttek, előbb ezt a tervet valósítják meg. Arra a felvetésre, hogy a moldvaiak nem Brassóba, hanem Nyugat-Európába akarnak menni, ezért előnyösebb lenne Marosvásárhelyre eljutni, mint a Cenk alatti városba,
Kijelentésével vélhetően arra utalt, hogy a szintén régóta késlekedő észak-erdélyi autópályának lenne egy szakasza, ami Marosvásárhelyt Brassóval kötné össze, de még ez a sztrádarész is csak papíron létezik, nem történtek konkrét lépések a megvalósítása irányában.
Fotó: Krónika
Azt erősíti meg a közlekedésügyi minisztérium hétfői közleménye is különben, hogy nem mondtak le a Székelyföldön is áthaladó sztrádáról. Az Agerpres hírügynökség által idézett kommüniké szerint
Ezek egyike a 4,13 milliárd eurós összköltségvetésű, Marosvásárhely–Németvásár (Târgu Neamţ)–Ungheni közötti 318 kilométeres autópálya, a másik a 160 kilométeres, 1,84 milliárd eurós költségvetésűre becsült Brassó–Bákó-sztráda, a harmadik pedig a 327 kilométeres, 1,35 milliárdos ráfordítást igénylő Bukarest–Buzău–Focşani–Bákó–Roman–Paşcani-folyosó. Ezeket a közlemény szerint a 2014–2020-as költségvetési időszakban rendelkezésre álló, és a 2020 utáni uniós forrásokból tervezi finanszírozni a kormány.
– ismerte el a Krónika megkeresésére Tánczos Barna, az RMDSZ székelyföldi szenátora. A Hargita megyei politikus egyúttal leszögezte, nem értenek egyet a tervezett moldvai autópálya új nyomvonalával, és abban bíznak, hogy a tervezet parlamenti vitáján sikerül elfogadtatni a módosító javaslataikat, bár az autópályára vonatkozókat a pénzügyi bizottságban már elutasították. „Ebben nem voltunk sikeresek, viszont
Ebből a pénzből befejeződhet a marosvásárhelyi reptér felújítása, a másik kettőnél elkezdődhet, illetve folytatódhat a korszerűsítés” – részletezte Tánczos. Hozzátette, a Moldvát Marosvásárhellyel összekötő autópálya körül óriási viták vannak, mert a sztráda Hargita megyében, Gyergyó térségében mintegy 100 kilométeren Natura 2000-es természetvédelmi területen haladna át.
Fotó: Facebook/Mirela Cimpoi
„Elégedetlenek vagyunk azzal is, hogy a folyamatban levő beruházások sem haladnak” – szögezte le egyúttal a szenátor.
A Marosvásárhely–Jászvásár-autópálya gondolatát tíz évvel ezelőtt a Tăriceanu-kormány vetette fel, két évvel később a következő megvalósíthatósági tanulmányt is megrendelték, amely három szakaszra – Marosvásárhely–Gyergyóditró, Gyergyóditró–Németvásár, Németvásár–Ungheni – bontotta fel az A8-as jelzésű, 310 kilométeres, a szintén megépítésre váró, Magyarország felé vezető A3-as észak-erdélyi autópályához Marosvásárhelynél csatlakozó gyorsforgalmi utat.
Öt évvel ezelőtt az akkori kormánynak ugyanakkor sikerült felvetetnie a transzeurópai közlekedési hálózatba a Temesvár–Szászsebes–Torda–Marosvásárhely–Jászvásár–Ungheni útvonalat, így a pályaépítésre (ha egyszer elkezdődik) immár európai támogatást is felhasználhatnak. A moldvai autópálya megépítése azonban eddig minden kormánynak csak a távlati tervei között szerepelt, hiszen még Bukarestet sem sikerült bekapcsolni Európa gyorsforgalmi úthálózatába.
Răzvan Cuc volt közlekedésügyi miniszter, Felix Stroe közvetlen elődje március elején, moldvai látogatásán még úgy nyilatkozott, hogy a kormány támogatja a Marosvásárhely–Jászvásár–Ungheni-autópálya megépítésének projektjét. Mint részletezte, a szaktárca előrehozta a beruházás elkezdéséhez szükséges műszaki dokumentáció összeállításának határidejét.
Fotó: Facebook/Catalin Urtoi
„Románia általános közlekedési stratégiájában a Marosvásárhely–Jászvásár–Ungheni-sztráda megvalósíthatósági tanulmányának elindítási időpontjaként 2021–2022 szerepelt. Most ezt hoztuk előre 2017-re, hogy elkezdjük a tanulmány felülvizsgálatát és aktualizálását. A 9-es közlekedési folyosót, valamint a Marosvásárhely–Ungheni-autópályát belefoglaltuk a Szociáldemokrata Párt (PSD) kormányprogramjába” – idézte Răzvan Cucot az Agerpres hírügynökség.
ebből a Marosvásárhely–Gyergyóditró közötti szakaszra 7,2 millió lejt, a Gyergyóditró–Németvásár közötti szakaszra 4,2 millió lejt, a Németvásár–Jászvásár–Ungheni közötti szakaszra pedig 3,8 millió lejt. Cuc akkor arról is beszélt, hogy a nagy infrastrukturális beruházások tervezésére és kivitelezésére nem különíthetnek el pénzalapokat a költségvetésből, amíg nem hagyják jóvá a műszaki dokumentációt, ezután viszont az ehhez szükséges pénzeket is előteremtik.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
Salt Bank néven online bank nyílt Romániában – jelentette be csütörtökön a pénzintézet.
Románia az Amerikai Egyesült Államokat és Oroszországot is megelőzi az 1000 főre eső információtechnológiai (IT) szakemberek száma tekintetében: európai éllovas és globálisan a 6. helyen áll.
Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy szerinte az év végére 5 százalék alá csökken az infláció és nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány.
Április 8-tól, hétfőtől idén immár másodszor drágul a cigaretta Romániában. 2023 első napja óta ez már az ötödik cigarettaáremelés.
Miközben pár évvel ezelőtt még pillanatok alatt kimerült az Első otthon, majd Új otthon programra szánt keret, mára már alig mutatkozik érdeklődés az állami garanciával zajló lakásvásárlási program iránt.
A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) megerősítette: július elsejétől 3700 lejre nő a bruttó minimálbér Romániában, összhangban az európai minimálbér idei bevezetésével.
szóljon hozzá!