Kiveszik a részüket. A BT a romániai bankpiac csaknem 20 százalékát tudhatja magáénak
Fotó: Facebook/Banca transilvania
Igazi sikertörténet a Transilvania Banké, amely az elmúlt három évtizedben a csaknem félszáz, nagyrészt kolozsvári üzletember által „összedobott” néhány millió dolláros indulótőkét olyan jól forgatta-fialtatta, hogy az aktívák által képviselt vagyon immár csaknem 30 milliárd euróra rúg. Az eredetileg csak Erdélynek szánt regionális pénzintézet évek óta nemcsak Románia, hanem Délkelet-Európa legnagyobb bankja is. Bár a tizenegy ország képviselőit felvonultató rangsor szerint a romániai pénzintézetek a térség legerősebb bankjai, kissé meghökkentő, hogy eközben világszerte Romániában a legrosszabbak közt a bankárok és a bankok megítélése.
2023. november 06., 10:222023. november 06., 10:22
Továbbra is a Transilvania Bank (BT) Délkelet-Európa legnagyobb pénzintézete – derül ki a Seenews 2022-es adatokat elemző jelentéséből. A bulgáriai székhelyű, nagyrészt a balkáni térségre összpontosító, gazdasági hírportált is működtető nemzetközi piackutató cég rangsora szerint a kolozsvári alapítású BT – amely sorozatban ötödször zár az élen – a horvát Zagrebacka Bankát előzi meg, amely a korábbi listához képest helyet cserélt a Román Kereskedelmi Bankkal (BCR).
Ez jelentős növekedés az egy évvel korábban, 2021-ben jegyzett 362,3 millió euróhoz képest. A listavezető pénzintézet forgalomban lévő részvényeinek teljes piaci értéke 2,8 milliárd euróra rúg; a piaci kapitalizáció legfőbb részvényese a holland NN Group 10,11 százalékos részesedéssel, a következő legnagyobb részvénycsomagot az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (BERD) birtokolja (6,87 százalék) – idézi az adatokat az Economedia.ro portál.
Fotó: Rostás Szabolcs
A délkelet-európai térség alatt Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Bulgáriát, Horvátországot, Koszovót, Észak-Macedóniát, Montenegrót, Szerbiát, Szlovéniát, a Moldovai Köztársaságot és Romániát kell érteni; a Seenews 100-as toplistáján utóbbi ország 18 bankkal „uralja a prérit”, Bulgária 17, Szerbia 13 képviselőt vonultat fel. A rangsorban szereplő romániai pénzintézetek az aktívák tekintetében összesen 137,98 milliárd eurós vagyonnal rendelkeznek, amely a teljes top 100-as mérlegtétel csaknem harmadát teszi ki. A 18 romániai bank összesen 2,077 milliárd eurós nyereséggel dicsekedhet, amely a legnagyobb száz profitjának 35 százaléka.
A Transilvania Bank természetesen Romániában is listavezető, ahol a piac csaknem 20 százalékát kanyarítja le magának, a BCR 13,69, a Román Fejlesztési Bank (BRD – Groupe Société Générale) pedig 10,16 százalékkal követi. Jelentősebb részesedést tudhat magáénak még a CEC Bank (9,51%), a Raiffeisen (8,92), az ING (8,32) és az UniCredit (8,13), a 8. helyezett Exim Banca Românească már csak 3,39 százalékot mutat fel.
Fotó: Facebook/Banca transilvania
Azonban éppen átalakulóban a romániai bankpiac: a harmadik erő jöhet létre két ismert pénzintézet fúziójából. Amint arról beszámoltunk, az UniCredit bejelentette, hogy Romániában egyesül az Alpha Bankkal, így a helyi piac harmadik legnagyobb bankja jön létre, amelynek együttes piaci részesedése az aktívák tekintetében több mint 11 százalékos lehet. A mezőnyből kimagasló BT vezető pozíciója így sem kerül veszélybe.
Az első vezérigazgató Iosif Pop volt, aki a Román Nemzeti Banknál dolgozott, majd a forradalom után a Román Külkereskedelmi Bank (BRCE) kolozsvári fiókjának vezetője lett. Egyik korábbi visszaemlékezése szerint 4 millió dollárral indultak, de valójában először csak 2 millió dollárt fektettek be. „Szegényen, nagyon szegényen kezdtük” – idézte fel Pop, aki 2002-ig vezette a vállalkozók támogatására elejétől fogva nagy hangsúlyt fektető BT-t. Egyébként az alapítók listáján két magyar nevet találunk: Tóthfalusi János kolozsvári üzletemberét, illetve Jávorszky Imréét, akit bécsi illetőségűként említenek.
Fotó: Blog.bancatransilvania.ro
A Transilvania Bank – ahogy a neve is sugallja – eleinte regionális pénzintézetként kívánt helyet szorítani magának a piacon. Ezt tükrözte az első logója is, amely az erdélyi középkorból inspirálódott. „Végül arra esett a választás, amely a leginkább tükrözte Erdély történelmi töltetét. Az írásstílus, a bárdok és a pajzs egyaránt harcos, középkort idéző szimbólumok, melyek Erdélyre és történelmi fejlődésére jellemzők. Mindez a BT érvényesülésért vívott harcát is jelképezte, illetve a harcba szállók kitartását is” – nyilatkozta korábban a logót megálmodó Ioana Avram kolozsvári építész. Az első jelkép sárga-fekete színű volt, a sárga a jövőben megtermelt „aranyat” kívánta jelképezni.
Az első arculatváltást 2003-ban ejtették meg, amikor az eredetileg regionális tényezőként elképzelt BT már felvállaltan országos babérokra tört. Az immár nemzetközi tervezők által elkészített új logó megőrizte a két alapszínt, viszont már egyszerűbbé-korszerűbbé vált. Ez az arculat – kisebb ráncfelvarrásokkal – végigkísérte a kolozsvári-erdélyi bank komplex, nemcsak országosan, hanem nemzetközileg is elismert pénzintézetté válási folyamatát. Aztán 2016-ban érkezett a jelenleg is alkalmazott logó, amely már erőteljesen országos, nemzeti jegyeket visel magán, hiszen a sárga színhez a piros és kék társult, ugyanakkor a BT-hagyományt a páncélforma megőrzésével tartották fenn.
Közben a Transilvania Bank – amelynek honlapja magyar nyelven is elérhető – rohamosan fejlődött, mégpedig immár bő egy évtizede a török Ӧmer Tetik irányítása alatt. A mostani vezérigazgató mandátuma idején megötszörözték aktíváikat – többek között a Volksbank és a Bancpost felvásárlásával –, és a harmadik legnagyobb romániai bankból az elsővé léptek elő (2018-ban), illetve nemzetközi szinten is megkerülhetetlen erővé váltak.
„Szilárd elhatározásunk hozzájárulni a bank fejlődéséhez, illetve a román gazdaságban betöltött szerepe növeléséhez. Úgy érezzük, hogy ez még csak a kezdet, és alig várjuk, hogy újabb fejezeteket írjunk a Transilvania Bank sikertörténetében” – nyilatkozta Ӧmer Tetik idén májusban, tízéves BT-múltja apropóján.
Fotó: Facebook/Banca transilvania
Mindez az Ipsos közvélemény-kutató cég legfrissebb nemzetközi felméréséből derül ki, melyben 31 országból érkező adatot összesítettek. A jelentés szerint a romániaiak csupán 11 százaléka állítja, hogy megbízik a bankárokban – ez a legalacsonyabb arány a 31 országot vizsgáló listán, amelyen egyébként a második legrosszabb a 12 százalékkal szereplő Magyarország.
Ugyanakkor a romániaiak 57 százaléka kimondottan bizalmatlanul viszonyul a bankrendszerhez – ez esetben ez a második legnagyobb arány, ugyanis Spanyolországban (ahol kevesebb volt a „semleges” alany) 61 százalék tartja megbízhatatlannak az ország bankrendszerét; Magyarország itt 53 százalékon áll. Az általános megítélés szerint a világ – megkérdezett – polgárainak 25 százaléka megbízik a bankárokban, 38 százalékuk pedig bizalmatlan velük szemben, a többiek semlegesek (azaz az 1-től 5-ig tartó skálán a 3-as minősítést adtak válaszukban).
Románia esetében más felmérésekből kiderül, a nagyfokú bizalmatlanság nem feltétlenül azt jelenti, hogy a lakosok kevésbé veszik igénybe a banki szolgáltatásokat. Hanem inkább azt a meglátást, általános véleményt tükrözi, miszerint például egy hitel odaítélésekor elsősorban nem az ügyfél érdekeit nézik, „csak a bank jár jól”, miközben „az utolsó bőrt is lenyúzzák a szegény emberről”. Aki azért ettől függetlenül rendületlenül vesz fel kölcsönt, mert sok esetben más forrásból bizony nem futja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.
A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.
Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.
A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania által a Reveal Marketing Research céggel közösen készített közvélemény-kutatásból.
Az uniós turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák becsült száma az év első negyedévében 0,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos három hónapjában mérthez képest – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.
Románia élen jár a fizetések megadóztatása terén Európában, még a legsúlyosabb adóterheket kirovó országok között is, ahol – szám szerint hét tagállamban – a bruttó jövedelem kevesebb mint kétharmadát viszi haza az ember.
Damoklész kardjaként lebeg már jó ideje a fejünk felett az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedéscsomag. Elemzők szerint az áfaemelés egyetlen nyertese a román állam lenne.
Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.
Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!