Fotó: Pixabay.com
Októberben 0,56 százalékponttal 15,3 százalékra csökkent az infláció Romániában szeptemberhez mérten – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által pénteken nyilvánosságra hozott adatsorokból. Az élelmiszerek 20,58 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 14,37 százalékkal, a szolgáltatások pedig 8,31 százalékkal drágultak a tavalyi év azonos hónapjához képest.
2022. november 11., 10:032022. november 11., 10:03
2022. november 13., 11:522022. november 13., 11:52
Mint ismeretes, egy hónappal korábban 15,88 százalékos inflációs rátát jelentettek.
A fogyasztói árak az elmúlt egy évben (2021. november – 2022. október) átlagban 12,4 százalékkal nőttek az előző egy évhez (2020. november – 2021. október) képest.
A 2022 szeptemberéhez viszonyított harmonizált fogyasztói árindex 101,35 százalékos volt októberben. 2021 októberéhez képest 2022 októberében a harmonizált fogyasztói árindex (IAPC) alapján kiszámított éves infláció ráta 13,5 százalékos. Az IAPC alapján kiszámított átlagos fogyasztói árnövekedési ütem az elmúlt 12 hónapban (2021 novembere és 2022 októbere között) 10,8 százalékos volt az előző 12 hónaphoz (a 2020 novembere és 2021 októbere közötti időszakhoz) viszonyítva.
A nem élelmiszer jellegű termékek közül a földgáz egy év alatt 40,79 százalékkal, az elektromos energia 27 százalékkal, a hőenergia 23,18 százalékkal, az üzemanyagok pedig 19,72 százalékkal drágultak
Tavaly októberhez képest az élelmiszerek közül a legnagyobb mértékben a cukor (62,64 százalék), az étolaj (43,57) és a burgonya (43,57) ára emelkedett. A szolgáltatások közül a légi közlekedés 28,93 százalékkal, a víz- és csatornázási díjak 21,85 százalékkal, a vasúti közlekedés 20,92 százalékkal drágult. A telefonszolgáltatások díja ellenben 0,76 százalékkal csökkent a múlt év októberéhez képest, ez lévén az egyetlen árcsökkenés éves viszonylatban a szolgáltatások ágazatában.
Októberben az élelmiszerek közül csupán az étolaj ára csökkent az előző hónaphoz képest, igaz, mindössze 0,03 százalékkal. Az üzemanyagok ára 1,06 százalékkal, a légi közlekedés tarifái 19,33 százalékkal csökkentek.
A BNR augusztusi jelentésében az idei év végére 13,9 százalékos, jövő évre pedig 7,5 százalékos inflációt jósolt. A májusi jelentésben még 12,5 százalékos inflációt prognosztizált a jegybank az idei év végére és 6,7 százalékos pénzhígulást 2023-ra.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbbi jelentésében rontott a fogyasztói árak romániai növekedésének kilátásain. A nemzetközi pénzintézet a korábban előrejelzett 9,3 százalék helyett 13,3 százalékos inflációra számít év végén Romániánbam, 2023-ra vonatkozóan pedig 4 százalékról 11 százalékra módosította a prognózisát.
A költségvetési tanács elnöke, Daniel Dăianu egy keddi konferencián kijelentette, hogy jövőre a román gazdaság 2 és 3 százalék közötti növekedésére és az infláció mérséklődésére számít.
„Miközben Románia próbál alkalmazkodni a magas energiaárakhoz, a román gazdaság növekedése lassul, az eurózóna pedig stagfláció vagy akár recesszió felé tart.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
szóljon hozzá!