Fotó: Pixabay.com
Októberben 0,56 százalékponttal 15,3 százalékra csökkent az infláció Romániában szeptemberhez mérten – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által pénteken nyilvánosságra hozott adatsorokból. Az élelmiszerek 20,58 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 14,37 százalékkal, a szolgáltatások pedig 8,31 százalékkal drágultak a tavalyi év azonos hónapjához képest.
2022. november 11., 10:032022. november 11., 10:03
2022. november 13., 11:522022. november 13., 11:52
Mint ismeretes, egy hónappal korábban 15,88 százalékos inflációs rátát jelentettek.
A fogyasztói árak az elmúlt egy évben (2021. november – 2022. október) átlagban 12,4 százalékkal nőttek az előző egy évhez (2020. november – 2021. október) képest.
A 2022 szeptemberéhez viszonyított harmonizált fogyasztói árindex 101,35 százalékos volt októberben. 2021 októberéhez képest 2022 októberében a harmonizált fogyasztói árindex (IAPC) alapján kiszámított éves infláció ráta 13,5 százalékos. Az IAPC alapján kiszámított átlagos fogyasztói árnövekedési ütem az elmúlt 12 hónapban (2021 novembere és 2022 októbere között) 10,8 százalékos volt az előző 12 hónaphoz (a 2020 novembere és 2021 októbere közötti időszakhoz) viszonyítva.
A nem élelmiszer jellegű termékek közül a földgáz egy év alatt 40,79 százalékkal, az elektromos energia 27 százalékkal, a hőenergia 23,18 százalékkal, az üzemanyagok pedig 19,72 százalékkal drágultak
Tavaly októberhez képest az élelmiszerek közül a legnagyobb mértékben a cukor (62,64 százalék), az étolaj (43,57) és a burgonya (43,57) ára emelkedett. A szolgáltatások közül a légi közlekedés 28,93 százalékkal, a víz- és csatornázási díjak 21,85 százalékkal, a vasúti közlekedés 20,92 százalékkal drágult. A telefonszolgáltatások díja ellenben 0,76 százalékkal csökkent a múlt év októberéhez képest, ez lévén az egyetlen árcsökkenés éves viszonylatban a szolgáltatások ágazatában.
Októberben az élelmiszerek közül csupán az étolaj ára csökkent az előző hónaphoz képest, igaz, mindössze 0,03 százalékkal. Az üzemanyagok ára 1,06 százalékkal, a légi közlekedés tarifái 19,33 százalékkal csökkentek.
A BNR augusztusi jelentésében az idei év végére 13,9 százalékos, jövő évre pedig 7,5 százalékos inflációt jósolt. A májusi jelentésben még 12,5 százalékos inflációt prognosztizált a jegybank az idei év végére és 6,7 százalékos pénzhígulást 2023-ra.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbbi jelentésében rontott a fogyasztói árak romániai növekedésének kilátásain. A nemzetközi pénzintézet a korábban előrejelzett 9,3 százalék helyett 13,3 százalékos inflációra számít év végén Romániánbam, 2023-ra vonatkozóan pedig 4 százalékról 11 százalékra módosította a prognózisát.
A költségvetési tanács elnöke, Daniel Dăianu egy keddi konferencián kijelentette, hogy jövőre a román gazdaság 2 és 3 százalék közötti növekedésére és az infláció mérséklődésére számít.
„Miközben Románia próbál alkalmazkodni a magas energiaárakhoz, a román gazdaság növekedése lassul, az eurózóna pedig stagfláció vagy akár recesszió felé tart.
Az Európai Bizottság átalakítaná az agrártámogatások rendszerét, ezzel szemben az EU magyar elnöksége arra törekszik, hogy az eddig bevált területalapú, és vidékfejlesztési támogatások főbb irányelvei továbbra is megmaradjanak.
Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!