Fotó: Pixabay.com
A költségvetési tanács elnöke, Daniel Dăianu egy keddi konferencián kijelentette, hogy jövőre a román gazdaság 2 és 3 százalék közötti növekedésére és az infláció mérséklődésére számít.
2022. október 18., 17:152022. október 18., 17:15
2022. október 18., 17:272022. október 18., 17:27
A szakember hangsúlyozta, hogy ez a személyes véleménye, nem az intézmény álláspontja. A független szakmai szervezet ugyanis csak a jövő évi költségvetés sarokszámainak ismeretében végezhetne becsléseket – tette hozzá.
Az infláció azonban szerinte mérséklődni fog, különösen, ha körültekintő lesz a kormány költségvetési politikája. Ez utóbbival kapcsolatban elmondta: arra kellene törekedni, hogy 5 százalék alá csökkenjen jövőre a deficit.
Szerinte a költségvetés bevételei nominális értéken 22-23 százalékkal fognak növekedni, ám még kérdéses, hogy milyen hatása lesz az energiaárakat korlátozó és kompenzáló intézkedéseknek. A költségvetést ugyanakkor megterheli, hogy jövőre Románia fél százalékponttal növeli a védelmi kiadásait – tette hozzá.
Dăianu elmondta: arra számít, hogy november első felében elkészül a jövő évi költségvetés tervezetének első változata. Szerinte a kormánynak olyan büdzsét kellene összeállítania, amelyik megnyugtatja a piacokat, és amelyikből kiderül, hogy Romániának vannak forrásai az alapszükségletei fedezésére és képes lehívni és felhasználni uniós alapokat – írja az Agerpres.
Tizenkilenc éves csúcsra hágott szeptemberben az infláció. Éves szinten a legnagyobb mértékben a földgáz és a cukor drágult Romániában, amelyek ára 70,64, illetve 50 százalékkal emelkedett tavaly szeptember óta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!