A tervezett intézkedés mögött környezetvédelmi szempontok állnak
Fotó: Haáz Vince
Olyan intézkedéscsomagot készítünk elő, amely megtiltja az újonnan épülő tömbházakban a saját központi fűtés bevezetését – közölte pénteken Facebook-oldalán Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter. A tervezet szerint az építtetők a távhőt vagy a közös kazán lehetőségét választhatják. A Kolozsváron már közvitára bocsátott hasonló terveket nem sokkal a drámai temesvári távhőkrach után közölték.
2021. november 20., 11:262021. november 20., 11:26
2021. november 20., 12:472021. november 20., 12:47
Tánczos Barna ügyvivő környezetvédelmi miniszter bejegyzésében úgy fogalmazott, mindannyiunknak tennünk kell a tisztább levegőért: a minisztériumnak, az önkormányzatoknak és az állampolgároknak egyaránt. A hideg beálltával a légszennyezés egyre nagyobb veszélyt jelent az egészségünkre, hiszen a lakossági fűtés során és a közlekedésből kikerülő szennyező anyagok a felszín közeli légrétegekben megrekednek, főleg, ha az időjárás nyugodt, hideg és száraz.
„A #ZöldPéntek kezdeményezés arra hívja fel a figyelmet, hogy a közszállítás gyakori használata által tudjuk csökkenteni az autósforgalomból adódó légszennyezést, míg a lakossági fűtésre hosszabb távon kell megoldást találnunk.
amelyeket egy összehangolt cselekvési terv mentén kell korszerűsíteni, mindezzel jelentősen csökkentve az épületek károsanyag-kibocsátását” – olvasható az RMDSZ-es tárcavezető bejegyzésében.
Hasonló bejelentést tett egy héttel ezelőtt Emil Boc, Kolozsvár polgármestere is: a hat lakásnál többet magában foglaló új tömbházakra vonatkozó határozattervezetet múlt pénteken bocsátották közvitára a kincses városban. A fűtést érintő intézkedés – amely jövőre léphet életbe – egy nagyobb projekt része, utóbbi a nagyváros 2021–2050 közötti környezetvédelmi stratégiáját fedi.
Fotó: Haáz Vince
Az önkormányzat 2030-ig 55 százalékkal szeretné csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, miközben energiahasználat terén 32 százalékra növeli a megújuló források részesedését. A grandiózus intézkedéscsomag fontos eleme a fűtés.
A beruházások értékét 200 millió euróra becsülik, az összeg nagy részét uniós alapokból hívnák le. Az egy hete bejelentett intézkedés az első a csomagból, amelyet közvitára bocsátottak.
Egyébként hasonló intézkedés uniós szinten is felmerült a közelmúltban, ám illetékesek cáfolták, hogy az egyéni hőközpontok széles körű betiltására készülnek. Egyrészt azért, mert egyes tagországok között jelentősek a különbségek a környezetvédelmi megvalósítások terén, másrészt a tiltás szembe mehet az EU bizonyos energetikai alapszabályaival, amelyek a tagországok szabad döntési jogát garantálják.
Fotó: Haáz Vince
Ugyanakkor Romániában leginkább azért megdöbbentő az egyéni hőközpontok felszerelésének korlátozási, betiltási terve (még ha csak az új építésű panelek esetében is), illetve a távhőre kapcsolódás szorgalmazása, mert
A távhőszolgáltatás ugyanis egyre drágább és drágább lett azzal, ha valaki kilépett, mert az elavult hálózatban gyakoriak voltak a műszaki hibák, csőtörések, a „veszteségek” kifizetésén pedig mind kevesebb és kevesebb fogyasztó osztozott. Közben a nagyvárosi hőközpontok sorra leépültek, egyesek bezártak, becsődöltek, miközben az állam folyamatosan mentőöveket dobott feléjük jelentős anyagi ráfordítással. Ugyanakkor az önkormányzatok is komoly összegeket költenek a lakossági ár kompenzálására.
Nulla esély van arra, hogy újraindítsák a marosnémeti hőerőművet – jelentette ki hétfő este a dévai polgármester.
Mint ismeretes, október 26-án több mint ötvenezer háztartás, kórházak, iskolák távfűtés és meleg víz nélkül maradtak a bánsági városban, és csak két és fél napra rá sikerült újraindítani a szolgáltatásokat. A drámai helyzethez a fizetésképtelenné nyilvánított helyi távhőszolgáltató több száz millió lejes adóssága vezetett.
Dominic Fritz polgármester jelezte: a temesvári Románia második legnagyobb távhőszolgáltató rendszere a bukaresti után. Úgy vélte: az energiaárak megemelkedése miatt egyetlen más romániai nagyvárosban sem tudják csak a lakossággal és az önkormányzatokkal kifizettetni a téli távhőszolgáltatásokat, így hasonlóan áldatlan állapotokra számíthatnak máshol is az országban.
Bekövetkezett, amitől Temesvár önkormányzata, több tízezer lakos és közintézmények, kórházak vezetői tartottak: keddtől megszűnik a távhő- és melegvíz-szolgáltatás a bánsági nagyvárosban.
Csütörtök este újraindult a távhőszolgáltatás Temesváron – közölte pénteken a Colterm vállalat.
Egyelőre nem terveznek környezetvédelmi különadót kivetni az egyéni hőközpontokra – a Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint viszont valóban jóval szennyezőbbek, mint a távhőszolgáltatás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei első negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 62,7 százalékos volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A magánszemélyek június 19-étől igényelhetnek állami támogatást a Környezetvédelmi Alap (AFM) honlapján új gépkocsi vásárlására a 2025-ös roncsautóprogram keretében. Az AFM közzétett egy magyarázó videót az eljárásról.
Az idei első negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 20,6 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,9 millióra csökkent – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Áprilisban márciushoz képest 44 lejjel, azaz 0,8 százalékkal 5647 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Igen nehéz helyzetbe kerülhet a romániai juhágazat, ha az Európai Bizottság módosítja az élőállat-exportra vonatkozó szabályokat, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tennék a juhoknak a muszlim államokba történő tengeri szállítását.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás