Fotó: Pethő Melánia
Sürgősségi rendelettel törölte csütörtökön a kormány a 2022/22-es számú sürgősségi rendeletbe foglalt termelő-fogyasztói „napfényadót”, illetve módosított az energiaárak korlátozásának rendszerén, ami a bukaresti energiaügyi minisztérium szerint az árak csökkenését eredményezi a következő 12 hónapban.
2024. március 28., 16:572024. március 28., 16:57
A minisztérium közleménye szerint az áram esetében a megawattóránkénti 450 lejről 400 lejre, a földgáz esetében pedig a megawattóránkénti 150 lejről 120 lejre módosult a termelők által értékesített energia árplafonja. „Ezeket az értékeket az energiapiac alapos elemzése és az ágazat szereplőinek konzultálása után állapították meg” – tette hozzá a tárca. A közlemény idézte Sebastian Burduja energiaügyi minisztert, aki szerint a kormány korábbi ígéretének megfelelően
A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy Románia azoknak az uniós tagállamoknak az egyike, ahol az energiaárak esetenként az árplafon alá csökkentek, és ez főként a gázszámlákon és a havi 300 kilowattóra feletti fogyasztású háztartások esetében tapasztalható. A csütörtökön elfogadott rendelet törölte a termelő-fogyasztói „napfényadó” bevezetésének lehetőségét is. Sorin Burduja szerint az intézkedéssel a kormány szintén egy korábbi ígéretének tett eleget. „Támogatni akarjuk a prosumereket és egy modern, decentralizált, digitalizált és kibocsátásmentes energiarendszert szeretnénk” – indokolta a döntést a miniszter.
A közlemény szerint a csütörtökön elfogadott jogszabály célja az volt, hogy az energiaárak világpiaci csökkenése a hazai fogyasztók számláin is megmutatkozzon, az energiaügyi minisztérium pedig gondoskodni fog arról is, hogy a szabadpiaci árképzéshez való visszatérés fokozatosan történjen.
Arra kérdésre, hogy meghosszabbítja-e a kormány 2025. március 31. után az energiaárakat korlátozó állami támogatási rendszert, a kormányülés utáni sajtótájékoztatóján Sebastian Burduja kijelentette: „normális körülmények között” egy év múlva már nem lesz szükség az energiaár-sapkákra. Emlékeztetett arra is, hogy az Európai Bizottság a jelenlegi rendszer helyett a sérülékeny fogyasztók célzott állami támogatását tartja kívánatosnak.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) csütörtöki közleményében azzal indokolta ezt a vádat, hogy az aznap elfogadott rendeletével a kormány valamelyest csökkentette ugyan az áram és a földgáz árplafonját, de ezek még mindig meghaladják a szabadpiaci energiaárakat. Ennek oka az USR szerint az, hogy Romániában az árakat a kormánypártok politikusai határozzák meg, így az energiapiac nem tud az Európa-szerte csökkenő tendenciát mutató árakhoz igazodni.
Az USR közleménye idézte Cristina Prună képviselőt, aki szerint Sebastian Burduja energiaügyi miniszter „végre elismeri, hogy magasabb energiaszámlákat fizetünk, mint a szabadpiacon”, a koalíció mégsem korrigálja ezt a helyzetet. „Csak a termelők által értékesített energia árplafonja csökkent. De figyelem, még mindig meghaladja a szabadpiaci árszintet! Miközben ma ingyen kínálták az áramot a tőzsdén” – fejtette ki a politikus. Az USR emlékeztetett arra, hogy a kormány csütörtökön elfogadott sürgősségi rendelete a termelőkre vonatkozó árplafonokat az áram esetében a megawattóránkénti 450 lejről 400 lejre csökentette, miközben a szabadpiacon már hónapok óta 350-380 lejes áron kereskednek az elektromos energiával. A földgáz esetében pedig a megawattóránkénti 150 lejről 120 lejre módosult az árplafon, de még mindig magasabb az elmúlt hónapokban jegyzett tőzsdei gázáraknál.
Az ellenzéki párt ezért felszólította a koalíciót, hogy ne tartsa többé magasan az energiaárakat, és fokozatosan vezesse ki ezt a „mindenki számára káros rendszert”.
A kormány fenntartja az energiaár-sapkákat, de módosít az árplafonokon a fogyasztók javára – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
szóljon hozzá!