Ködbe vész a saját lakás? 2019-ben a romániai 18–34 éves korosztály 40,9 százaléka a szülőkkel élt
Az Első otthon programból alakuló Új otthonról szóló sürgősségi kormányrendelet visszavonását és széleskörű konzultációt kérnek a fiatalok, miután úgy értékelik, a kormányprogram a módosítások nyomán elveszíti szociális jellegét, és még több fiatal ragad a „mamahotelben”.
2020. július 21., 17:232020. július 21., 17:23
Nem tetszik a fiataloknak az, ahogyan a nemzeti liberális párti (PNL) kormány módosítani készül az Első otthon programot. A Romániai Fiatalok Tanácsa (CTR) közleményt adott ki, amelyben megfogalmazták,
ezért az Orban-kabinetnek a végső döntés meghozatala előtt konzultálnia kell valamennyi társadalmi kategóriával, amelyek mostanáig a kedvezményes kamatozású jelzáloghitel-program haszonélvezői voltak.
Addig is azt kérik, hogy a kormány vonja vissza a sürgősségi kormányrendeletet mindaddig, amíg nem sikerült azt a fiatalokra nézve megnyugtató módon rendezni.
A közlemény írói egyebek mellett azzal érvelnek, hogy a koronavírus-járvány negatívan érintette a fiatalok bevételeit is, holott a pandémia előtt sem álltak valami fényesen. Kijelentésük alátámasztására egy, az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által kiadott adatsort idéznek, amely szerint 2019-ben a romániai 18–34 éves korosztály 40,9 százaléka a szülőkkel élt.
„Románia kormánya nem csupán figyelmen kívül hagyja a valóságot, hanem gyökeresen megváltoztatta egy olyan program filozófiáját, aminek az volt a célja, hogy a fiatalok lakásvásárlási hitelhez jussanak. A program szociális jellegét megszüntették, maga Florin Cîțu pénzügyminiszter jelentette ki, hogy kevesebb fiatal fog hitelhez jutni. Elfogadhatatlannak tartjuk ezt a hozzáállást” – szögezi le a fiatalok érdekképviselete.
Florin Cîțu pénzügyminiszter a napokban az Első otthonról Új otthonra keresztelt program kapcsán valóban úgy nyilatkozott, hogy sok fiatal nem fogja tudni megengedni magának az új előleget.
A 140 000 euróra felemelt felső határ miatt hirtelen és drasztikusan megdrágulhatnak a lakások
Fotó: Jakab Mónika
Annak értékét ugyanis az eddig igen kedvezményesnek számító 5 százalékról 15 százalékra készül emelni a kormány. Ez amúgy megegyezik vagy hasonló a bankok által a saját jelzáloghitel-konstrukcióiknál alkalmazott előleggel, így a kormányprogram már semmivel sem lesz különb és kedvezményesebb.
Szakemberek szerint ez érv lehet amellett, hogy kockázatosabbnak minősülő személyeknek is adjanak kölcsönt, ám emiatt nőne az eladósodottság kockázata. Mint ahogy a 140 000 euróra felemelt felső határ azt a veszélyt hordozza magában, hogy hirtelen és drasztikusan megdrágulhatnak a lakások.
Amint arról korábban írtunk, az Orban-kormány nagyjából két héttel ezelőtt tárgyalt annak a lehetőségéről, hogy 140 000 euróig emelje azt a határt, ameddig elmehet egy hiteligénylő, ha az Első otthon program keretében, az állami garanciának köszönhetően kedvezményes feltételek mellett szeretne lakásvásárlási célra jelzáloghitelt igényelni. Igaz, Ionel Dancă, a miniszterelnöki kancellária vezetője akkor még arról beszélt, hogy a tervek szerint az állam a hitel 80 százalékát garantálná. Az önrész pedig változatlanul 5 százalék maradhat.
Közölte egyúttal: a módosításokat tartalmazó sürgősségi kormányrendeletre első olvasatban rábólintott a kormány. „Miután meglesz a törvényhozási tanács jóváhagyása, a következő kormányülésen elfogadják a végső változatot” – mondta Ionel Dancă.
A gazdasági elemzők a bejelentést követően már jelezték, hogy aggodalommal tekintenek a tervezett módosításokra, amelyektől semmi jót nem várnak az ország gazdasági és pénzügyi helyzetére nézve
Kordában tartotta a romániai lakásárakat az Első otthon programban rögzített 65–70 000 eurós küszöbérték – vallják a gazdasági elemzők, akik szerint az érték 140 000 euróig történő feltornászása drasztikus drágulásokat eredményezhet már rövidtávon.
Dan Bucșa, az UniCredit Bank London Közép- és Kelet-Európáért felelős vezető közgazdásza például „abszolút biztos” abban, hogy a garancia megemelése a lakásárak növekedéséhez fog vezetni. Meglátása szerint a régió többi országától eltérően Romániában az Első otthon program 65 000 eurós plafonja kordában tartotta az árakat, de ha nő a határérték, az árak 95 000 euró irányába fognak elmozdulni.
Az év első két hónapjában 1,6 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 3 százalékkal többet a 2024 januárjában és februárjában jegyzettnél – küzölte az Országos Statisztikai Intézet.
Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
szóljon hozzá!