Fotó: Mediafax
2012. február 06., 08:332012. február 06., 08:33
Jeffrey Franks arról beszélt, hogy az eddigi gazdasági erőfeszítések kezdik meghozni a várt eredményeket, azonban továbbra is óvatos politikát kell folytatni. Ezt szerinte a közelgő választások, illetve az eurózónában történő gazdasági mozgások is indokolttá teszik. Ugyanakkor felelős politizálásra szólította fel valamennyi pártot. „Remélem, hogy valamennyi politikai alakulat tisztában van a romániai nehézségekkel, és reméljük, hogy bármelyik párt is kerülne az idei választások nyomán hatalomra, nem fogja kidobni az ablakon az eddig elért eredményeket” – szögezte le Franks.
Az IMF képviselője arra is kitért, hogy a gazdasági növekedési előrejelzés 4,2 százalékról 2,1 százalékra történt csökkentése nem hagy nagy mozgásteret a kormánynak a kiadások terén. Szerinte idén a kormány számára a fő kihívásnak az uniós pénzek lehívásának kell lennie, amiből a beruházásokat lehetne finanszírozni. Rámutatott, 6 százalékkal nőtt ugyan az elmúlt időszakban a források lehívásának és felhasználásának aránya, de még sok a tennivaló ezen a téren.
Pozitív előrelépés ugyanakkor Franks szerint, hogy a befektetők ismét bíznak Romániában – ezt bizonyítja az a tény is, hogy az elmúlt héten hatalmas érdeklődés mutatkozott az amerikai piacon az ország dollárkötvényei iránt. Mint beszámoltunk, négyszeres volt a túljelentkezés. „Ki kell használni most a lehetőséget, és más beruházásokat is Romániába kell csalogatni” – szögezte le a szakember.
Székely István, az Európai Bizottság küldöttségének vezetője a látogatást záró tegnapi sajtótájékoztatón további negatív fejleményekről adott számot. Mint részletezte, a tárgyalások során az eddig 1,8–2,3 százalékosra becsült 2012-es gazdasági növekedési előrejelzést 1,5–2 százalékosra rontották, mivel a nemzetközi piacokon eluralkodott bizonytalanság, illetve az euróövezet várható recessziója közepette Románia nem lesz képes ennél nagyobb bővülés elérésére.
Ezzel szemben a külföldi szakemberek úgy látják, egyelőre tartható a korábban kijelölt inflációs célkitűzés. Mint arról korábban beszámoltunk, a Román Nemzeti Bank (BNR) az idei év végére 3 százalékos pénzhígulást vár. Jeffrey Franks arról is bezsámolt, hogy egyelőre úgy tűnik, tartható a deficitcél is, amit a bruttó hazai termék (GDP) 4–4,25 százalékára várnak.
Jöhet az új hitelrészlet
Hogy a nemzetközi hitelezők valóban elégedettek a kormány által eddig meghozott intézkedésekkel, jól jelzi, hogy a látogatás végén jóváhagyták Románia számára a soron következő, 505 millió eurós hitelrészlet folyósítását. A döntésre azonban még az IMF igazgatótanácsának is rá kell bólintania.
Ugyanakkor a nemzetközi helyzetre, illetve az ország jelenlegi állapotára való tekintettel, Románia hitelezőinek képviselői abba is belementek, hogy két évvel elhalasszák a lakossági energiaárak tervezett liberalizálását. Így erre 2013–2017 között kerül majd sor – jelentette be Székely István. Amint arról korábban beszámoltunk, az ipari fogyasztók esetében a liberalizációnak már 2013 végéig meg kell történnie. Franks arról is szólt, hogy a vonatkozó stratégiát és menetrendet a kormánynak a jövőben kell kidolgoznia, s ennek során külön oda kell figyelnie a legszegényebbek védelmére.
„A romániai egészségügyi rendszer nem megfelelő, ezért jelentős reformokra van szükség” – határozta meg a közeljövő egyik fő feladataként a tegnapi sajtótájékoztatón az IMF romániai küldöttségének vezetője. „Tudatában vagyunk annak, hogy a lakosság aggódik, s meg is értjük aggodalmukat, de legyen világos: jelentős reformok nélkül nem lehet folytatni, mivel a kereslet meghaladja a rendelkezésre álló erőforrásokat” – fejtette ki Franks. Hozzátette: romániai tárgyalópartnereivel a találkozók során rövidtávú intézkedéseket is meghatároztak, hogy garantálni lehessen, nem folytatódik az erőforrások pazarlása drága gyógyszerekre vagy olyan szolgáltatásokra, amelyeket olcsóbban is biztosítani lehetne a magánegészségügyi-rendszer révén.
| Beismerte tegnapi bukaresti sajtótájékoztatóján Jeffrey Franks, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) romániai küldöttségének vezetője, hogy részt vett az elmúlt héten a pénzügyminisztérium és a Román Nemzeti Bank (BNR) által szponzorizált buşteni-i partin, azonban – tette hozzá – tiszta a lelkiismerete. Mint részletezte, mormon vallású, tehát nem iszik szeszes italt, nem cigarettázik, s nem enged meg magának erkölcstelen viselkedést. A buli kapcsán elmondta, annak során csak a román gasztronómia remekeivel élt. Amint arról korábban beszámoltunk, levélben kérte Christine Lagarde-ot, az IMF vezérigazgatóját Corina Creţu szociáldemokrata párti európai parlamenti képviselő, az alakulat alelnöke, hogy hívja vissza Jeffrey Frankset, amiért köztisztviselőkkel egyetemben részt vett egy partin egy luxusüdülőhelyen. „Nem elfogadható, hogy abban az országban, ahol Franks úr maximális megszorításokat rendel el, ahol emberek halnak éhen, és fagynak meg a szó szoros értelmében, ahol az emberek fagyban is utcára vonulnak, mert nem tudnak megélni fizetésükből, nyugdíjukból, ahol az állam nem tud megfelelő oktatást és egészségügyi ellátást biztosítani, az IMF képviselője állami tisztségviselőkkel olyan luxusvendéglőkben bulizzon, amilyent igen kevés lakos tudna megengedni magának” – fogalmazott Creţu, aki szerint az emberek tudatában így Franks egyértelműen a jelenlegi hatalom támogatója, ami által már nincs tekintélye a rá bízott feladatok ellátására. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
Legyártották a nyolcmilliomodik Dacia gépkocsit Romániában – írja az Economedia.ro az Automobile Dacia közleménye alapján. A Mioveni-ben található gyárban összeszerelt nyolcmilliomodik autó egy Indigo Blue színű Bigster Journey volt.
Látogatottsági adatok