Elkezdődött a kilábalás a válságból, de még sok a kockázat

Meglesz a V? A visszaesés után az élet kezd lassan visszatérni a rendes kerékvágásba •  Fotó: Pixabay

Meglesz a V? A visszaesés után az élet kezd lassan visszatérni a rendes kerékvágásba

Fotó: Pixabay

A gazdaság helyreállása nagyban függ a járványhelyzet alakulásától – állapította meg Bálint Csaba makrogazdasági elemző, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja, aki a Krónika megkeresésére elemezte a gazdaság alakulását, vázolta a kilátásokat. Elmondta: bizakodó a jövőt illetően.

Bíró Blanka

2020. június 25., 09:122020. június 25., 09:12

Óvatos optimizmusra ad okot a gazdaság újraindulása, de még sok a kockázat – jelentette ki a Krónika megkeresésére Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja, makrogazdasági elemző.

Mint részletezte, a válság után új ciklus indul el a gazdaságban, amely az elején nagyon törékeny, hiszen sokan elveszítették a munkahelyüket, a vállalkozások egy része bezárt, tehát hosszú időre van még szükség, hogy a válság előtti, 2019-es gazdasági teljesítményt elérjük.

Bálint Csaba ugyanakkor bizakodó, meglátása szerint a 2008–2009-es gazdasági válsághoz képest most hamarabb helyreáll a romániai gazdaság. Akkor hat évre volt szükség a válság előtti termelési szint eléréséhez, most a remények szerint ennél jóval kevesebb idő is elég lehet.

A lassulás már az első negyedévben megkezdődött

Az első negyedévben éves összevetésben 2,4 százalékkal növekedett a romániai gazdaság, már akkor érződött a járvány kitörésének hatása – fejtette ki az elemző. Európai uniós összehasonlításban a 2,4 százalékos növekedés nagyon jónak számít, de így is jelentős lassulást jelez, hiszen az elmúlt év végén még 4,3 százalékos volt a romániai növekedés. Másrészt az elmúlt év utolsó negyedével összehasonlítva csak 0,3 százalékos a növekedés, ami már hibahatár környékén van.

Bálint Csaba rámutatott, a hazai össztermék (GDP) tekintetében nincsenek havi lebontású adatok, de egyéb statisztikákból az körvonalazódik, hogy az első negyedévi növekedést a január–februári hónapok hozták be, az év erősen indult. Ebben az is benne van, hogy

2019 végén jelentős állami kifizetések történtek, ami akkora löketet adott a gazdaságnak, hogy 2020 elején is éreztette a hatását.

Márciusra azonban minden megváltozott, a járvány kitörésével a gazdaság zuhanásba kezdett. A GDP felhasználási oldalán általános lassulás volt jellemző: lassult a fogyasztás, a beruházások, de leginkább az export esett vissza, sokkal nagyobb mértékben, mint az import, ami így rendkívül negatív hatással volt a GDP-re – részletezte a BNR igazgatótanácsának tagja.

Rámutatott egyúttal, hogy a GDP-adatok termelés oldali megközelítése már egy vegyesebb képet mutat. Az ipar húzta le leginkább a gazdaságot az első negyedévben, de az ágazat már a járvány előtt is gyengén teljesített, majd a járvány kitörése után elkezdődött egy nagyon mély visszaesés. A szolgáltatások az első negyedévben összességében jól teljesítettek, bár ezen belül a vendéglátásban, a turizmusban megkezdődött a hanyatlás, de ezt az IT-szektor növekedése ekkor még tudta ellensúlyozni. Az építőipar kirobbanó formában volt az első negyedévben, ez nagy segítséget jelentett a gazdaságnak.

Bálint Csaba •  Fotó: OTP Bank Románia Galéria

Bálint Csaba

Fotó: OTP Bank Románia

Mélyrepülés, majd kezdődik a kilábalás

A második negyedévi GDP adatok augusztus elejére várhatóak, ettől függetlenül a rendelkezésre álló információkból

Bálint Csaba szerint már körvonalazódik, hogy évtizedek óta a legmélyebb gazdasági visszaesés történt.

Az áprilisra szóló előzetes statisztikák azt jelzik, hogy az ipari termelés éves összehasonlításban közel 40 százalékkal esett vissza. Ezen belül elsősorban a tartós ipari cikkek iránt csökkent nagymértékben a kereslet, hiszen a nagy értékű vásárlások mind belföldön, mind pedig külföldön a válság beütésével elmaradtak. Ennek következményeként a gépjárműgyártás több mint 80 százalékkal esett vissza, a bútorgyártás, a készruhagyártás szintén nagyon megszenvedte a válságot, sőt a nem tartós ipari cikkeknél, például még az élelmiszereknél is volt csökkenés, igaz itt már mérsékeltebb termeléskiesésről beszélhetünk.

A szolgáltatások terén összetettebb a kép, hiszen míg a vendéglátóipar, a turizmus gyakorlatilag teljesen leállt, addig az IT továbbra is jól teljesített, de nem annyira, hogy a többit kompenzálni tudja.

A magánszektor nagy ágazatai közül, az építőipar bizonyult a legválságállóbbnak, hiszen bár márciushoz képest áprilisban enyhén csökkent, de éves összevetésben még mindig 12 százalékos növekedést produkált. „Valószínű, hogy a folyamatban levő építkezéseket a válság ellenére is próbálták befejezni az ingatlanfejlesztők, azonban kérdés, hogy ez a növekedés meddig tartható fenn” – fogalmazta meg Bálint Csaba.

Kiemelte: május–júniusra még alig van adat, de az már látszik, hogy a megszorítások enyhítésével és a gazdaság fokozatos újraindítással az élet kezd visszatérni a rendes kerékvágásba. Az alternatív mutatók, például a Google mobilitásindexe is mutatja, hogy az emberek újra gépkocsiba ülnek, elmennek a munkahelyükre, elmennek vásárolni, és a gazdasági, vállalkozói bizalmi indexek is arra utalnak, hogy a javulás elkezdődött.

A járványon is sok múlik

„A második fél évre nézve még nagyon jelentősek a bizonytalanságok, magasak a kockázatok, de alapvetően arra lehet számítani, hogy a kilábalás folytatódik” – mondta a makrogazdasági elemző, aki szerint ugyanakkor a gazdaság helyreállása nagyban függ a járványhelyzet alakulásától. Ezzel kapcsolatban

jelenleg az látszik, hogy Európában már sikerült megszelídíteni a járványt, ami Románia számára remek hír. Sajnos azonban a világ más részein nem feltétlen jó a helyzet, sőt egyes nagy, de kevésbé fejlett országban, mint például Brazília vagy India, még tombol a vírus.

Romániában attól is függ a helyreállás, hogy a globális gazdaság, és ezen belül különösen az eurózóna, a legfontosabb kereskedelmi partnerű, milyen mértékben tud a „nagy pofon” után magára találni. Ebben jelentős segítség lehet, hogy az Európai Unió, itt is főleg a nagy gazdasági potenciállal rendelkező országok – Németország, Franciaország – történelmi léptékű gazdasági mentőcsomagokat hagytak jóvá. Az is kedvező, hogy az Amerikai Egyesült Államokban is hasonló gazdaságélénkítő költségvetési lépések történtek. Ezenfelül az Európai Központi Bank és a Fed (amerikai központi bank) szintén támogató monetáris politikai intézkedéseket hoztak.

•  Fotó: Pixabay.com Galéria

Fotó: Pixabay.com

Bölcs döntések kellenek

„Ha a globális gazdaság valóban olyan ütemben áll helyre, mint amire most a közgazdászok többsége számít, az Romániának is rendkívül fontos támaszt nyújt” – húzta alá Bálint Csaba. Hozzátette, Romániában is történtek lépések, például a Román Nemzeti Bank kamatot csökkentett, ugyanakkor

ha az ország le tudja hívni, és ügyesen felhasználja a rendelkezésre álló uniós forrásokat, akkor az jövőre is nagy mértékben segíteni fogja a kilábalás folyamatát.

Az elemző beszélt egyúttal arról is, hogy érdemes megjegyezni, Románia mozgástere sajnos sok tekintetben szűkebb, hiszen amikor egy gazdasági sokk megjelenik, a befektetők a kevésbé kockázatosnak ítélt nagy országokat részesítik előnyben, mint Németország vagy az Amerikai Egyesült Államok. Ez a kockázatosabbnak vélt kisebb országok esetében, mint amilyen Románia is, megnehezíti a költségvetés és általában a gazdaság finanszírozását, illetve az árfolyamra is nyomást gyakorol.

Idézet
Románia sajnos régiós összevetésben is nagyobb hátránnyal zuhant be a válságba, mint például Lengyelország, Magyarország vagy akár Bulgária, hiszen évek óta jelentős a költségvetési hiánya.

Tavaly, tehát még a válság kitörése előtt, a költségvetési deficit elérte a 4,3 százalékot, ez akkor az Unióban a legmagasabb szint volt. Közben Németországban például nyolc éve nem volt költségvetéshiány, vagy nullával zártak, vagy az esetek többségében többlettel.” – emlékeztetett Bálint Csaba.

Hangsúlyozta, Romániának természetesen nem épp erre van szüksége, hiszen nálunk még infrastruktúrát kellene fejleszteni, autópályákat építeni és általában többet beruházni, de ha a gazdasági szempontból kedvező években is már túl magas a költségvetési hiány, akkor az a nehéz időkben szűkíti a mozgásteret. Hozzátette, válságos időszakokban ugyanis a befektetők még inkább a hosszú távon előrelátható, kiszámítható költségvetési stratégiával rendelkező országokat részesítik előnyben. A gazdasági szakértő fontosnak tartja, hogy Románia a belföldön rendelkezésre álló forrásokat bölcsen használja fel, illetve a külső uniós forrásokból minél többet lehívjon, hogy a helyreállás tartós legyen.

Támasz kamatcsökkentéssel

„A Román Nemzeti Bank márciusban 50 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, majd júniusban újabb 25 bázispontos csökkentés történt, a kamatfolyosó szűkítésére is sor került” – idézte fel a jegybank vezetőtanácsának tagja. Rámutatott, ezzel elsődleges cél, hogy a központi bank likviditást biztosítson a reálgazdaság és az állami szféra finanszírozására. Elmondása szerint ugyanakkor a jegybank folytatja a repoügyleteket,

ezek következményeként a háromhavi irányadó bankközi hitelkamatláb (ROBOR 3M) a márciusi 3,24 százalékos magaslatokból 2,19 százalékra mérséklődött.

A Román Nemzeti Bank ugyanakkor továbbra is vásárol állampapírokat a másodlagos piacon, ami szintén támogatja a költségvetéshiány és a reálgazdaság finanszírozását.

„Ezektől az intézkedésektől sem várhatunk csodákat, sajnos a válság hatását sehol nem sikerült semlegesíteni a világban, de egyfajta támaszt mégis nyújtanak a vállalatok, a háztartások és az állami szféra számára” – szögezte le Bálint Csaba, kiemelve, hogy ezek a lépések a központi bank pénzügyi és árstabilitási céljaival is összhangban vannak. „Mindeközben a lej-euró árfolyama is relatív stabil maradt, a válság előtti időszakhoz képest kevesebb mint egy százalékponttal mozdult el, miközben például Lengyelországban vagy Magyarországon 5–7 százalékos mozgások voltak” – vont párhuzamot Bálint Csaba.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 26., szombat

Románia lett az Európai Unió legnagyobb gáztermelője

Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.

Románia lett az Európai Unió legnagyobb gáztermelője
2024. október 24., csütörtök

Még rágódnak a hazai élelmiszerek árréskorlátozásán

Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.

Még rágódnak a hazai élelmiszerek árréskorlátozásán
2024. október 24., csütörtök

A jelzáloghitelek értéke is megmutatja, hol a legmagasabbak a lakásárak

A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.

A jelzáloghitelek értéke is megmutatja, hol a legmagasabbak a lakásárak
2024. október 24., csütörtök

Aszálykárosult romániai gazdák számára hagyott jóvá kárpótlást az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.

Aszálykárosult romániai gazdák számára hagyott jóvá kárpótlást az Európai Bizottság
2024. október 23., szerda

Mikor a legolcsóbb a repülőjegy? – Tévhit, hogy kedden

A Romániából induló járatokra a legolcsóbban vasárnap, ezt követően pedig szombaton lehet repülőjegyet foglalni, a legolcsóbb lehetőségek pedig 30, sőt 45 nappal az indulás előtt elérhetőek – erre a következtetésre jutottak a Vola.ro szakemberei.

Mikor a legolcsóbb a repülőjegy? – Tévhit, hogy kedden
2024. október 23., szerda

Nem csak a poharukat emelik: fokozatosan drágulhat a sör

A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Nem csak a poharukat emelik: fokozatosan drágulhat a sör
2024. október 23., szerda

Meghaladja a 10 ezer lejt a tisztességes megélhetéshez szükséges minimális kosár értéke egy négyfős család esetében

Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.

Meghaladja a 10 ezer lejt a tisztességes megélhetéshez szükséges minimális kosár értéke egy négyfős család esetében
2024. október 23., szerda

Jövőre nem nő az ingatlanadó, ígéri a miniszterelnök

A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Jövőre nem nő az ingatlanadó, ígéri a miniszterelnök
2024. október 22., kedd

Visszafogott román gazdasági növekedés

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.

Visszafogott román gazdasági növekedés
2024. október 22., kedd

A minimálbér kiszámításának új mechanizmusáról fogadott el törvénytervezetet a parlament

A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.

A minimálbér kiszámításának új mechanizmusáról fogadott el törvénytervezetet a parlament