Fotó: Haáz Vince
Ha akarnak, akár hetven éves korukig is dolgozhatnak a közalkalmazottak, amennyiben életbe lép a Cîțu-kormány által szerdán elfogadott törvénytervezet. Ugyanez a jogszabálytervezet tiltja a fizetés és a nyugdíj halmozását.
2021. június 09., 16:462021. június 09., 16:46
2021. június 09., 17:002021. június 09., 17:00
Nem halmozhatják többé a nyugdíjat és a fizetést a közszférában dolgozók – az erről szóló törvénytervezetet szerdai ülésén fogadta el a bukaresti kormány. A tiltás ezzel még nem lép hatályba, hanem a parlamentnek is el kell fogadnia, illetve Klaus Iohannis államfőnek is ki kell hirdetnie. Úgy tűnik viszont, hogy valószínűleg nem kell sokáig várni a jogszabályra,
„A kormány elfogadta a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a nyugdíjkorhatárt elért személyek számára, hogy folytassák tevékenységüket. A jogszabályjavaslat, amely sürgősségi eljárással megy tovább a parlament elé, megtiltja a fizetés és a nyugdíj halmozását, és ezzel egyidőben előírja, hogy a nyugdíjkorhatár opcionálisan kitolható 70 éves korig” – jelentette be a miniszterelnök a kormányülés után.
A törvénytervezet így fogalmaz: „szem előtt tartva a költségvetési megszorításokat és a munkavállalókkal járó költségvetési kiadások csökkentését,
Ezért a közszférában a tevékenység folytatása a nyugdíj folyósításának a felfüggesztésével jár”.
A jogszabályjavaslat szerint tehát a már nyugdíjas, de még a közszférában munkát vállaló személyeknek lehetőségük lesz 70 éves korukig aktív életet folytatni, ám tényleges nyugdíjazásukig kénytelenek lesznek lemondani az időskori juttatásról. A tervezet szerint ugyanis
Azoknak, akik ezután érik el a törvényes nyugdíjkorhatárt, a munka folytatásáról szóló kérést a törvényes nyugdíjkorhatár betöltése előtt legalább 30 nappal iktatniuk kell. A „hosszabbítás” ugyanakkor nem jelenti azt, hogy 70 éves korukig kötelesek dolgozni, menet közben bármikor nyugdíjba mehetnek, ehhez 60 nappal a nyugdíjazás időpontja előtt kérvényt kell benyújtaniuk munkáltatójukhoz. Mint ismeretes,
amelyet a hónap elején küldtek el Brüsszelbe, jelenleg pedig az Európai Bizottság jóváhagyására vár.
A dokumentum szerint a nyugdíjkorhatár megemelése opcionális lesz. Emellett új indexálási rendszert dolgoznak ki az időskori juttatás megemelésére, és módosítják az előrehozott nyugdíjazás feltételeit is. Az új nyugdíjtörvény a korábbi bejelentések értelmében 2023-tól léphet hatályba.
A következő időszakban munkahelyváltást tervezők körében a vezető ok a magasabb fizetés, a következő legfontosabb számukra az otthoni munkavégzés lehetősége – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő platform friss felméréséből.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!