Fotó: Haáz Vince
Ha akarnak, akár hetven éves korukig is dolgozhatnak a közalkalmazottak, amennyiben életbe lép a Cîțu-kormány által szerdán elfogadott törvénytervezet. Ugyanez a jogszabálytervezet tiltja a fizetés és a nyugdíj halmozását.
2021. június 09., 16:462021. június 09., 16:46
2021. június 09., 17:002021. június 09., 17:00
Nem halmozhatják többé a nyugdíjat és a fizetést a közszférában dolgozók – az erről szóló törvénytervezetet szerdai ülésén fogadta el a bukaresti kormány. A tiltás ezzel még nem lép hatályba, hanem a parlamentnek is el kell fogadnia, illetve Klaus Iohannis államfőnek is ki kell hirdetnie. Úgy tűnik viszont, hogy valószínűleg nem kell sokáig várni a jogszabályra,
„A kormány elfogadta a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a nyugdíjkorhatárt elért személyek számára, hogy folytassák tevékenységüket. A jogszabályjavaslat, amely sürgősségi eljárással megy tovább a parlament elé, megtiltja a fizetés és a nyugdíj halmozását, és ezzel egyidőben előírja, hogy a nyugdíjkorhatár opcionálisan kitolható 70 éves korig” – jelentette be a miniszterelnök a kormányülés után.
A törvénytervezet így fogalmaz: „szem előtt tartva a költségvetési megszorításokat és a munkavállalókkal járó költségvetési kiadások csökkentését,
Ezért a közszférában a tevékenység folytatása a nyugdíj folyósításának a felfüggesztésével jár”.
A jogszabályjavaslat szerint tehát a már nyugdíjas, de még a közszférában munkát vállaló személyeknek lehetőségük lesz 70 éves korukig aktív életet folytatni, ám tényleges nyugdíjazásukig kénytelenek lesznek lemondani az időskori juttatásról. A tervezet szerint ugyanis
Azoknak, akik ezután érik el a törvényes nyugdíjkorhatárt, a munka folytatásáról szóló kérést a törvényes nyugdíjkorhatár betöltése előtt legalább 30 nappal iktatniuk kell. A „hosszabbítás” ugyanakkor nem jelenti azt, hogy 70 éves korukig kötelesek dolgozni, menet közben bármikor nyugdíjba mehetnek, ehhez 60 nappal a nyugdíjazás időpontja előtt kérvényt kell benyújtaniuk munkáltatójukhoz. Mint ismeretes,
amelyet a hónap elején küldtek el Brüsszelbe, jelenleg pedig az Európai Bizottság jóváhagyására vár.
A dokumentum szerint a nyugdíjkorhatár megemelése opcionális lesz. Emellett új indexálási rendszert dolgoznak ki az időskori juttatás megemelésére, és módosítják az előrehozott nyugdíjazás feltételeit is. Az új nyugdíjtörvény a korábbi bejelentések értelmében 2023-tól léphet hatályba.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
szóljon hozzá!