A szenátus után a képviselőház is elfogadta csütörtökön az új adótörvénykönyvet, amelyet így már csak Klaus Johannis államfőnek kell kihirdetnie. Ennek nyomán az általános forgalmi adó (áfa/TVA) a mostani 24-ről 2016. január elsejétől 20 százalékra, 2017-től pedig 19 százalékra csökken.
2015. szeptember 03., 17:392015. szeptember 03., 17:39
2015. szeptember 03., 20:242015. szeptember 03., 20:24
A parlamentnek másodszor kellett voksolnia az adótörvénykönyvről: a júniusban elfogadott első változatot, amely már jövőre öt százalékpontos áfacsökkentést írt elő, Klaus Johannis visszaküldte megfontolásra a törvényhozóknak. Az államfő – a jegybank és az ország külföldi hitelezőinek figyelmeztetése nyomán – óvatosabb költségvetési politikát kért.
Az alsóház egyetlen módosítással szavazta meg csütörtökön a dokumentumot: a képviselőház költségvetési bizottsága szerdán egy új előírást foglalt bele az adótörvénykönyvbe, miszerint a helyi önkormányzatok 2016-tól ötszáz százalékkal emelhetik az elhanyagolt épületekre és a megműveletlen földterületekre kivetett adót. Ezt Dan Manolescu pénzügyminisztériumi államtitkár kezdeményezte.
A múlt heti pártközi megállapodásnak megfelelően a törvény végső változata 2017-re halasztja az üzemanyagra kivetett 7 eurócentes jövedéki adó, illetve az ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó eltörlését, valamint az osztalékadó 16-ról 5 százalékra csökkentését, amit a gazdaság élénkítése érdekében terveznek. A kormány szerint így 2016-ban a román államháztartás hiánya nem fogja meghaladni a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékát.
A parlament mindkét háza nagy szavazattöbbséggel fogadta el az adótörvényt a kormányoldal és az ellenzék közötti előzetes megállapodás alapján. A konszenzussal a parlamenti pártok azt kívánták garantálni, hogy Románia adópolitikája ne változzon kormányzati ciklusonként. Az államfő másodszor nem tagadhatja meg a törvény kihirdetését. Mint ismeretes, az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra a kormány egy sürgősségi rendelettel már júniusban mérsékelt, 9 százalékos áfakulcsot vezetett be.
Az új adótörvénykönyvnek nem mindenki örül: a háromszéki vállalkozók azt kifogásolják, hogy az elfogadott változatban több vállalkozóbarát intézkedést elhalasztanak, és tulajdonképpen csak a lakosság szélesebb rétege számára látványos áfacsökkentést alkalmazzák. Mint rámutatnak: halasztották például a 16 százalékos osztalékadó eltörlését, illetve mérséklését, ráadásul az üzemanyagra kivetett 7 eurócentes illeték is hatályban marad, ami hátrányosan érinti a cégeket. Meglátásuk szerint ugyanakkor a négy százalékpontos adómérséklés nem vezet feltétlenül árcsökkenéshez.
Édler András, a Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke úgy fogalmazott: csalódott, mivel szerinte a döntéshozók nem az ország érdekeit tartják szem előtt. Úgy vélte: az adótörvénykönyv eredeti formában hatékony eszköz lett volna a befektetések ösztönzésére, az újratárgyalt változat viszont erre már nem alkalmas, nem lesz gazdaságserkentő hatása.
Bagoly Miklós, az ASIMCOV háromszéki vállalkozói szövetség elnöke is úgy véli, az áfa csökkentése elsősorban nem a befektetőket érinti, hiszen ez a könyvelési elem csak a végső felhasználót terheli. A szakértő egyetért azzal, hogy az igazán vállalkozóbarát intézkedés az osztalékadó eltörlése lett volna, hiszen a cégek jelenleg befizetik a 16 százalékos profitadót, majd ha kiveszik a nyereséget, újabb 16 százalékot adóznak, ami tulajdonképpen kettős adóterhet ró rájuk.
Bagoly Miklós a társadalombiztosítási hozzájárulásokat is túl magasnak tartja, a cserébe kapott szolgáltatások minőségéhez és mennyiségéhez viszonyítva. „Az adótörvénykönyvről nem volt megfelelő közvita, hiányzik belőle a stratégiai tervezés, inkább a választásokra való felkészülés jegyében született” – összegzett a vállalkozói szövetség elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei első negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 62,7 százalékos volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A magánszemélyek június 19-étől igényelhetnek állami támogatást a Környezetvédelmi Alap (AFM) honlapján új gépkocsi vásárlására a 2025-ös roncsautóprogram keretében. Az AFM közzétett egy magyarázó videót az eljárásról.
Az idei első negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 20,6 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,9 millióra csökkent – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Áprilisban márciushoz képest 44 lejjel, azaz 0,8 százalékkal 5647 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Igen nehéz helyzetbe kerülhet a romániai juhágazat, ha az Európai Bizottság módosítja az élőállat-exportra vonatkozó szabályokat, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tennék a juhoknak a muszlim államokba történő tengeri szállítását.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!