Mihai Tudose kormányfő szerint a sarokszámok egyáltalán nem optimisták
Fotó: Gov.ro
A munkáltatók és a munkavállalók is türelmetlenül várják, hogy mi lesz a bejelentett adópolitikai módosítások vége. A parlament kezében a döntés.
2017. december 06., 18:322017. december 06., 18:32
Már csak a parlament két házának kell rábólintania a 2018-as évi állami és társadalombiztosítási költségvetésre, miután szerdai ülésén a kormány elfogadta azt. Mihai Tudose miniszterelnök a kormányülés első, sajtónyilvános részében úgy vélekedett, hogy
„Alig 5,5 százalékos gazdasági növekedést helyez kilátásba olyan körülmények között, hogy mindenki nagyobb GDP-bővülésre számít. A 2017-esnél 30,9 milliárd lejjel nagyobb bevételt vár, és ez az első alkalom, hogy Románia bruttó hazai terméke meghaladja a 200 milliárd eurót. A prioritásokat illetően következetesek vagyunk: egészségügy, oktatás, infrastruktúra.
– hangsúlyozta a kormányfő. Kitért arra is, hogy a mezőgazdaságra 23,6 százalékkal többet irányoztak előre, mint az idénre – az ágazatot a gazdaság egyik fő felhajtóerejének nevezte.
Bejelentette továbbá, hogy 2018-ban 28,4 milliárd lejt kellene a költségvetés szerint lehívni az európai uniós forrásokból. Ez meglátása szerint realista célkitűzés, amit túl is fog szárnyalni Románia, hiszen „jövőre érnek be a megkezdett projektek”.
A főbb sarokszámokat Ionuț Mișa pénzügyminiszter ismertette.
A költségvetés tervezete tartalmazza az egységes bérezési törvényben rögzített fizetésemelési menetrendhez, valamint a nyugdíjpont értékének 10 százalékos emeléséhez szükséges anyagi erőforrásokat” – emelte ki a pénzügyi tárca vezetője.
Elmondása szerint a büdzsé várható bevételei 287,5 milliárd lejt tesznek majd ki, ami GDP 31,7 százalékát jelenti. A legnagyobb, 10,1 százalékos tételt a járulékok fogják jelenteni, majd 6,8 százalékkal az áfa, 3,3 százalékkal a jövedéki adók és 2,3 százalékkal a fizetések és jövedelmek utáni adók következnek.
Ebből a nyugdíjak és más, nyugdíjasoknak nyújtott juttatások 98,6 milliárd lejt tesznek ki, ami a GDP 10,9 százaléka. A pénzügyminiszter elmondása szerint a személyzettel járó költségek 2018-ban 81,6 milliárd lejre fognak rúgni, ami 11,6 milliárd lejjel haladja meg a 2017-es szintet, és a GDP 88,9 százalékát jelenti.
Beruházásra eközben 38,5 milliárd lejt, avagy a bruttó hazai termék 4,2 százalékát szánja a Tudose-kabinet, ami 11,5 milliárd lejjel több mint amennyit az idén erre a célra előirányoztak. Az állami, illetve a társadalombiztosítási költségvetés tervezetét ezt követően a parlament elé továbbítják elfogadásra.
Miután már néhány napja tudni lehetett, hogy a kormány szerdán napirendre tűzi a büdzsé tervezetét, a parlamenten pedig még nem ment át a költségvetés alapját jelentő, az adótörvénykönyvet módosító, 2017/79-es sürgősségi kormányrendelet, az Alfa Kartell szerdán a parlamenthez, illetve a két házelnökhöz, Liviu Dragneához és Călin Popescu Tăriceanuhoz intézett nyílt levélben próbálta megsürgetni a döntéshozókat.
és ideiglenes megoldást keres a béreknek a jelenlegi szinten tartására, ameddig stabilizálódik a jogszabályi környezet, vagyis törvényerőre lép a sürgősségi kormányrendelet” – áll a Bogdan Hossu szakszervezeti elnök által aláírt levélben.
Mint ismert, a munkáltatóknak azért kellene emelniük a bruttó fizetéseket, mivel a társadalombiztosítási hozzájárulás kifizetését a kormány 2018-tól átruházza az alkalmazottakra. A szakszervezeti közlemény szerint különben a bruttó fizetés megemelését elutasítók között olyan állami vállalatokat is találunk, amelyek a pénzügyminisztérium alárendeltségében működnek, mint például a Román Lottótársaság.
A munkavállalókat is aggodalommal tölti el a jogszabályi környezet változása miatt kialakult bizonytalanság. Mint egy, az Undelucram.ro állásközvetítő által végzett, szerdán nyilvánosságra hozott felmérésből is kiderül,
A közvélemény-kutatás szerint amúgy sem jellemzi túlzott optimizmus a romániai alkalmazottakat: a munkavállalók 61 százaléka semmiféle fizetésemelésre nem számít az elkövetkező hat hónapban, a megkérdezettek 52,8 százaléka pedig úgy vélekedett, hogy az alacsony fizetések mellett a bónuszaik is kisebbek lesznek, mint előző évben.
Sokan vélik ugyanakkor úgy, hogy fokozatosan romlanak a munkakörülményeik, 64 százalék mondta azt, hogy az elmúlt hat hónapban megnőtt a rájuk nehezedő munka volumene, miközben 51 százalék szerint a cég vagy kollégáik támogatása nem változott.
És a nagyobb munkamennyiség mellett is 41,6 százalék szerint a munkafolyamat vagy a hatékonyság ugyanaz maradt, 41,8 százalék szerint pedig egyenesen romlott. Ez pedig nagyobb stresszt eredményez, amit az alkalmazottak 64,5 százaléka megérez. Annak ellenére, hogy a megkérdezettek 56,7 százaléka úgy érzi, fejlődött szakmailag az elmúlt évben, csak 18,7 százalék gondolja úgy, hogy jelenlegi munkahelyén még előre léphet a hierarchiában. Ugyanakkor az alkalmazottak 40,3 százaléka nem hisz már annak a cégnek a jövőjében, amelynél dolgozik.
közülük 61,68 százalék pedig kész ennek érdekében továbbképzésen is részt venni, 40,9 százalék még egy másik városba is elköltözne. Különben a megkérdetettek 44,8 százaléka vélekedett úgy, hogy kevesebb álláslehetőség közül választhatnak most, mint hat hónappal ezelőtt. Változást jelent az is, hogy míg 2016 végén az alkalmazottak már tervezték a 2017-es nyaralást, most már 55,3 százalékuk nem mer erre gondolni, sőt, arra számít, hogy kevesebb kikapcsolódást tud megengedni magának jövőre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!