Immár sok éve csak a gyógyüdülési jegyekkel érkező vendégekre alapoz néhány kovásznai szálloda, így amikor ennek nincs szezonja, elbocsátják alkalmazottaikat. Amikor viszont indul az új idény, mindenkit visszavesznek. A dolgozóknak viszont nem éri meg Brassópojánán munkát vállalni, nincs akkora különbség a fizetések között.
2017. január 18., 20:492017. január 18., 20:49
Három Kovászna városi szállodából több mint száz alkalmazottat bocsátottak el januártól – számolt be Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója. Mint emlékeztetett, ez már többéves gyakorlat, ezek a szállodák, gyógykezelési központok ugyanis arra rendezkedtek be, hogy az ingyenes és támogatott gyógykezelési jegyekkel érkező vendégeket fogadják, amikor pedig ennek nincs „szezonja”, néhány hónapra megválnak az alkalmazottaik többségétől.
„Eleve meghatározott időre kötik meg a munkaszerződést, de néhány hónap után visszaveszik a munkatársaikat, így idén is valószínű, hogy már márciustól újra alkalmazzák őket, addig viszont kapják a munkanélküliségi segélyt” – osztotta meg velünk tapasztalatait az igazgató.
Mint rámutatott, a gyógyturizmusban tapasztalt szakembereket alkalmaznák például Brassópojánán is – az ott működő, felkapott és zsúfolt vendéglátó-egységek ugyan folyamatosan hirdetik az állásokat Háromszéken is, ám a fizetésbeli különbségek nem akkorák, hogy azért a kovásznaiak bevállalják az ingázást vagy a költözést.
Kizsákmányolás zajlik
„Ezek a szállodák valójában az államon élősködnek, kizsákmányolják az alkalmazottaikat, és év végén sokkal nagyobb nyereséget vágnak zsebre, mint azok, akik a szabadpiacon értékesítik az ajánlataikat” – szögezte le a Krónika érdeklődésére Vasile Neagovici. A Sanitas egészségügyi szakszervezet Kovászna megyei elnöke rámutatott, ezeknek az egységeknek a működtetői nem tesznek semmit azért, hogy a szabadpiacon szerezzenek ügyfeleket.
„Karba tett kézzel várják a gyógyüdülési jeggyel érkezőket, bezsebelik az államtól a nagy összegeket, majd holtszezonban bezárnak, és újra az állam fizeti az alkalmazottaiknak a munkanélküli-segélyt. Azokban a hónapokban pedig, amikor jönnek a vendégek, túlhajszolják a munkatársaikat, hiszen a lehívott pénzt el kell költeni” – fogalmazta meg aggályaira a szakszervezeti vezető. Neagovici szerint ez a politika előbb-utóbb visszaüt, hiszen már most egyre fogyatkoznak az ágazatban dolgozók, inkább profilt váltanak, vagy külföldre mennek, utánpótlás sincs, ha a jelenlegi alkalmazottak nyugdíjba mennek. „Ha nem lesz, akivel dolgozzanak, lakatot tehetnek a vállalkozásra” – összegezte a szakszervezet elnöke.
Wellnessközpontot tervez az önkormányzat
Jelenleg az államilag támogatott gyógyturizmus a domináns Kovásznán, a kommunizmusban megépített szállodák működtetői nem akarnak és nehezen is tudnak ezen változtatni – vallja hasonlóképpen Gyerő József, Kovászna város polgármestere. Mint érdeklődésünkre rámutatott, ezeknek a szállodáknak a betegek és a nyugdíjasok a vendégeik, és még pluszgondot okoz, hogy három-négy hónapig az állam nem is adja ezeket az ártámogatott jegyeket, ilyenkor pangás van. Ki vannak szolgáltatva, hiszen bármikor dönthet úgy az egészségbiztosító vagy a nyugdíjpénztár, hogy nem Kovásznára, hanem Buziásfürdőre vagy Félixfürdőre adja a jegyeket.
Az elöljáró hangsúlyozta, az lenne a megoldás, ha megpróbálnának a szabadpiacon érvényesülni, fizetőképes vendégeket bevonzani. Erre jó példa a városban működő két négycsillagos szálloda, amelyek vezetői a korszerű idegenforgalom minden eszközét bevetik, hogy ügyfeleket szerezzenek, és megtartsák őket. „Az önkormányzat az infrastruktúra fejlesztésével tudja segíteni a turizmus fellendítését” – mondta Gyerő József, aki abban bízik, hogy a következő négy évben sikerül megépíteni a wellnessközpontot és a strandot, amely pluszvonzerőt jelenthet a természetes gyógymódokról, mofettákról és borvízfürdőkről híres Kovásznának. Kiderült egyébként, hogy EU-s forrásokat nem tudnak megpályázni erre a célra, de önerőből és a Kovászna megyei közgyűlés támogatásával még idén szeretnék elkészítetni a terveket.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!