Fotó: Agerpres
2011. november 22., 08:312011. november 22., 08:31
Florin Cazacu, Brád megyei jogú város szociáldemokrata párti polgármestere tegnap délben kezdett éhségsztrájkba. Mint mondja, a kormány nem utalta a fűtéshez szükséges kőolaj ellenértékét, így a település több mint 3 ezer háztartásában nem tudták idén még elindítani a távhőszolgáltatatást. „Segítségért folyamodtunk, mivel magunkra nem boldogulunk. De nem kaptuk meg, valószínűleg amiatt, hogy nem megfelelő a politikai színezetem” – részletezte az elöljáró.
Cazacu emlékeztetett, a kormány októberben a tartalékalapból mintegy 380 millió lejt utalt ki önkormányzatoknak fűtésszubvencióként, de Brád – ahol kőolajjal fűtenek, s ez az elöljáró szerint jóval költségesebb más megoldásoknál – nem szerepelt a listán. Pedig – tette hozzá Cazacu – legalább 3 millió lejre lenne szükségük, hogy a téli hónapok során fűteni tudjanak, ezt azonban a helyi költségvetésből nem tudják biztosítani. Az éhségsztrájkba lépő polgármester tegnap a helyi közgyűlést is összehívta, közölve, hogy a tiltakozás időszakára pihenőszabadságot vesz ki, a városvezetői teendők ellátását pedig az alpolgármesterre ruházta át. Az elöljáró egyébként városházi irodájában éhségsztrájkol.
Eközben a kisebbik ellenzéki alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben mandátumot nyert branyicskai polgármester, Teodor Lazăr azt rója fel a kormánynak, hogy szakemberek hiányában december elsejétől lakatot kénytelen tenni a községházára. Mint tegnap a Mediafax hírügynökségnek elmondta, az elmúlt időszakban a húszból hat alkalmazott hagyta ott az önkormányzatot, azóta pedig nincs szakember, aki a földtörvény előírásai szerint foglalkozna a visszaszolgáltatásokkal, nincs szociális védelmi szakértő – akinek egyebek mellett a fűtéstámogatások ügyével kellene foglalkoznia, s még gépkocsivezető sem áll a községháza rendelkezésére, aki C+E kategóriás jogosítvánnyal rendelkezne, hogy elvezethesse a település tulajdonában levő két teherautót, amivel a csúszásgátlót vagy az útjavításokra szánt kavicsot szállítanák.
Az elöljáró közölte, már jelezte a felmerült gondot Emil Boc kormányfőnek, Traian Igaş közigazgatási és belügyminiszternek, valamint a Hunyad megyei prefektusnak is, azonban az alkalmazottak távozásakor automatikusan befagyasztott állásokat azóta sem oldották fel. „Az itt maradottak hónapok óta próbálnak valamennyi feladatot elvégezni, azonban ha napi 14 órát dolgoznak, sem érnek a végére. Ezért úgy határoztunk, hogy nem költjük tovább a közpénzt, s december elsejétől bezárjuk a községházát” – szögezte le az elöljáró.
Több pénz marad jövőre a helyi és megyei önkormányzatoknál – döntött tegnapi ülésén a kormánykoalíció. A kabinet ennek érdekében a költségvetés tervezetének kidolgozásával párhuzamosan módosítja a helyi adókra vonatkozó jogszabályt. A lépésre azt követően kerül sor, hogy az elmúlt héten a koalíciót alkotó pártok képviselői is nehezményezték, hogy túl kevés pénzt oszt vissza a kormány a helyi önkormányzatoknak, mivel ezentúl a nyugdíjak utáni adókból egyetlen lej sem marad náluk, hanem a teljes összeget folyósítaniuk kell az állami költségvetésbe. Egyes számítások szerint mintegy 835 millió lejről van szó. A törvénymódosítási javaslat értelmében a helyi önkormányzatoknak jövőre 1 milliárd lejt utalnak ki a központi büdzséből, amiből az oktatási intézmények javakkal és szolgáltatásokkal járó kiadásait finanszírozhatják. Az új procedúra hírügynökségi források szerint kiiktatja azt a jelenleg is hatályos gyakorlatot, ami szerint a kormányt alkotó pártok elöljárói által vezetett településeknek több pénz jut az állami költségvetésből. |
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.