Vajon marad? Egyre több város köztisztasági vállalata alkalmaz külföldi vendégmunkásokat
Fotó: Orbán Orsolya
Egyre több ázsiai vendégmunkást foglalkoztató romániai munkáltató szembesül egy kényes és gyakran nem egyértelmű jogi problémával: mi történik abban az esetben, ha egy nem uniós állampolgár elhagyja Romániát anélkül, hogy betartaná az EU más tagállamába történő áthelyezés eljárásait? – irányította rá a figyelmet friss elemzésében a Wall-street.ro gazdasági portál. Márpedig a következmények mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára súlyosak lehetnek, mivel a hatóságok riasztást adhatnak ki a Schengeni Információs Rendszerben (SIS), ami a belső határőrzés nélküli térségbe való belépés tilalmát vonja maga után, és veszélyezteti a külföldi vendégmunkás európai szakmai jövőjét.
2025. július 30., 14:212025. július 30., 14:21
2025. július 30., 14:422025. július 30., 14:42
A hatályos jogszabályok szerint a romániai munkavállalási engedély szigorúan az ország területén végzett tevékenységhez kötött. Ha egy munkavállaló nem jelenik meg a munkahelyén, és vannak arra utaló jelek, hogy egy másik EU-tagállamban való munkavállalás céljából illegálisan elhagyta az országot, a munkáltató értesítheti a Bevándorlási Főfelügyelőséget (IGI), jelezheti a panaszt az SIS-ben. Ez az európai riasztási rendszer megakadályozhatja a vendégmunkás visszatérését Romániába vagy más legális foglalkoztatási formákhoz való hozzáférését az Európai Unió területén egy olyan időszakra, amely a szabályozás szerint három és öt év között változik.
Románia hosszú évek várakozása után lehetővé tette a nem uniós országokból származó külföldiek számára, hogy taxisofőrként vagy Uber/Bolt-sofőrként dolgozzanak, megváltoztatva az engedély megszerzésének szabályait ezen a területen.
Hasonló helyzetek egyre gyakrabban fordulnak elő, és egyértelműbb adminisztratív keretre van szükség, amelyhez minden érintett fél számára hozzáférhető információk társulnak – nyilatkozta a Wall-street.ro gazdasági portálnak Yosef Gavriel Peisakh, a Work from Asia ügyvezető igazgatója.
„Elengedhetetlen, hogy mi és a nem uniós munkavállalók is tudjuk, mi történik, ha nem legálisan hagyják el Romániát. Felkerülnek az SIS-be? Mit jelent ez a riasztás? Mennyi ideig érvényes? És ami a legfontosabb: hogyan tudják a munkáltatók és a munkavállalók megfelelő és gyors intézkedésekkel megelőzni ezeket a következményeket?” – sorolta a felmerülő kérdéseket a vendégmunkásokat közvetítő cég ügyvezetője.
Egyre csökken a különbség a külföldön dolgozó romániai vendégmunkások és a Romániában dolgozó, az Európai Unión kívülről származó vendégmunkások által hazaküldött pénzösszegek között.
Hozzátette: a Work from Asia ezért kéri a hatóságokat, hogy rendszeresen tegyék közzé a statisztikai adatokat arról, hogy hány nem uniós állampolgár hagyta el illegálisan Romániát, hányukat találták meg később más uniós tagállamban, és hányukat vették fel az SIS-be.
– húzta alá Yosef Gavriel Peisakh.
„Tökéletesen tisztában vagyunk azzal, hogy az engedély nélküli távozások jelensége valós, és hogy ez néha negatív hatással van az adminisztratív vagy jogi területre. Éppen ezért nyitottak vagyunk arra, ha a bevándorlási hivatal hasznosnak ítéli, hogy hozzájáruljunk egy esetleges elemzéshez vagy konzultációhoz ebben a témában. Olyan megoldásokat szeretnénk, amelyek védik a munkavállalók jogait, kiszámítható jogi keretet biztosítanak a munkáltatók számára, és fenntartják Románia megfelelési színvonalát és imázsát az EU többi tagállamával szemben” – tette hozzá.
Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy sok fülöp-szigeteki, nepáli vagy indiai állampolgár, akinek munkavállalási engedélye van Romániában, úgy gondolja, hogy egy esetleges külföldi utazás során más EU-tagállamokban is közvetlenül jelentkezhet egy állásra, anélkül, hogy tudná, hogy
„Romániának továbbra is példát kell mutatnia a tisztesség és a hatékonyság terén európai partnereivel szemben. Ezért úgy véljük, hogy egy megelőző, tájékoztatáson, átláthatóságon és együttműködésen alapuló megközelítés mindenki érdekeit szolgálja. Teljes mértékben rendelkezésre állunk, hogy professzionális és konstruktív módon hozzájáruljunk minden olyan erőfeszítéshez, amely a jelenlegi gyakorlatok tisztázását és javítását célozza” – összegzett a Work from Asia képviselője.
Több mint 100 000 nem európai uniós állampolgár dolgozik Romániában, ezzel az országba bevándorlók száma meghaladta a kivándorlókét. A bevándorlók főleg ázsiai országokból érkeznek a jobb megélhetésért Romániába.
Amint arról korábban írtunk, az idei év elejétől július közepéig a Bevándorlási Főfelügyelőség már több mint 42 500 munkavállalási engedélyt adott ki külföldi állampolgároknak. Ez a szám a romániai munkaerőpiacra újonnan belépő személyekre vonatkozik, nem azokra, akik munkáltatót vagy beosztást váltanak.
A Bevándorlási Főfelügyelőség (IGI) eddig ebben az évben több mint 42 500 munkavállalási engedélyt adott ki külföldi állampolgároknak – számolt be egy szerdai szakmai rendezvényen Daniel Titirigi.
Mint ismeretes, az elmúlt években jelentősen megnövekedett a munkaerő iránti kereslet Romániában, főként az építőiparban és a szolgáltatások területén. A belföldi kínálat korlátozott, ezért a munkáltatók egyre nagyobb mértékben támaszkodnak nem uniós munkavállalókra.
Az IGI korábban közölt adatai szerint 2024 végén több mint 140 ezer nem uniós munkavállaló dolgozott legálisan Romániában. A legtöbben
érkeztek, és főként a feldolgozóiparban (29 141), az építőiparban (28 538), a kereskedelemben (20 008) és a vendéglátóiparban (18 844) dolgoznak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Törvény Ereje Szakszervezeti Szövetség ügyvezető alelnöke, Marius Sepi arra kérte a parlamentet és a miniszterelnököt, biztosítsanak „tisztességes” veszélyességi bérpótlékot az egészségügy, a szociális ellátás és a közigazgatás területén dolgozóknak.
Bár jót nem igazán hallani róla, a kelet-közép-európai mindennapjainkra nézve nem jár katasztrofális következményekkel az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi és vámmegállapodás a Krónikának nyilatkozó gazdasági elemző szerint.
A Bevándorlási Főfelügyelőség (IGI) az idei első hét hónapban 49.643 munkavállalási engedélyt adott ki külföldi állampolgároknak – tájékoztatott kedden az intézmény.
Kijelölték a Nagyvárad–Arad gyorsforgalmi út második, a Bihar megyei Nagyszalonta és az Arad megyei Kisjenő közötti szakaszának az építőjét. A 39,7 kilométeres gyorsforgalmi szakasz építését egy török–román cégtársulásra bízták.
Egy új napelempark építése zajlik Kisjenő határában, amely a tervek szerint már az ősz folyamán megkezdi működését. A több mint 50 hektáron elterülő fotovoltaikus „áramfarm” kapacitása mintegy 54 MW, évente pedig 70 GW villamosenergiát termel majd.
Több mint tízezer európai szálloda csatlakozik az amszterdami székhelyű Booking.com ellen indított kollektív perhez, hogy kártérítést kérjenek az online utazási iroda úgynevezett „legjobb ár” záradékának alkalmazása miatt elszenvedett veszteségekért.
Mintegy nyolcmilliárd lejjel nő az egészségbiztosítási rendszer költségvetése a rendszerbe befizető kategóriák kiterjesztése következtében – jelentette ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnöke, Horaţiu Remus Moldovan.
2024-ben az Európai Unió országai összesen 34,7 milliárd liter sört gyártottak.
Idén júliusban 16 276 új személyautót helyeztek forgalomba Romániában, 26 százalékkal többet, mint a tavalyi hetedik hónapban – közölte pénteken a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesülete (APIA).
Lesz pénz a fizetésekre és a nyugdíjakra az év végéig – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!