Nem kifizetődő fűteni az egész Körös-partot. A korlátozások nyomán inkább felfüggesztette tevékenységét ez a nagyváradi bisztró is
Fotó: Facebook/Spoon Bar & Grill
Még drámaibbá vált a helyzet a vendéglátóiparban a koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében hétfőtől bevezetett, újabb korlátozások miatt. Az ágazat képviselői szerint veszélyben van mintegy 100 ezer munkahely.
Az év végéig utcára kerülhet a vendéglátóipar – vagyis a szállodák, éttermek, bárok, kávézók – alkalmazottainak nagyjából fele, összesen mintegy 100 ezer munkavállaló maradhat állás nélkül a koronavírus-járvány megfékezése érdekében hétfőtől bevezetett óvintézkedések miatt – kongatták meg a vészharangot az ágazat munkáltatói. Dragoș Anastasiu, a Turizmusért Szövetség (ApT) szóvivője elmondta, az ágazat bevételei idén a korlátozások miatt drasztikusan visszaestek.
„És akkor miből fizessük az embereket? Nem tudom. A kormányzati intézkedések – a kényszerszabadság kifizetése, a 41,5 százalékos támogatás – segítettek megtartani a munkahelyeket, de most? Amikor mindenki elvesztette a reményt? Amikor jövő áprilisig nincs remény? Hat hónap! Félek. Az elmúlt két hétben is azt láttuk, hogy felgyorsultak az elbocsátások” – fogalmazott Anastasiu.
Jelezte egyúttal, hogy az ágazat munkáltatói még nem összesítették, hogy a járvány begyűrűzése óta hány munkahely szűnt meg, a kormánytól várják a hivatalos adatokat.
Az viszont már biztos, hogy
„Közvetlenül és közvetve a turizmus a bruttó hazai termék (GDP) 5,7 százalékát adja. 2019-ben az iparágunk nagyjából 5 milliárd eurót hozott, és úgy számolunk, hogy idén a visszaesés mértéke meg fogja haladni az 50 százalékot. 3 milliárd euró körüli veszteségről beszélünk, ami romboló hatással bír” – fogalmazott a szakmai egyesület szóvivője.
Călin Ile, a Romániai Szállodaipari Szövetség (FIHR) elnöke is úgy számol, hogy akár meg is haladhatja a 100 ezret a járványügyi intézkedések miatt munkanélkülivé váló személyek száma. Elmondása szerint ugyanakkor a romániai hotelek 80 százaléka nem is készül nyitva tartani az elkövetkező fél évben.
Nagyváradon is jól látszanak már a legújabb járványügyi intézkedések negatív hatásai:
Mint Zsupon György, a nagyváradi Dock, Spoon és Violet bisztrókat működtető cég menedzserasszisztense a Krónika megkeresésére kedden emlékeztetett, a belvárosban az idén megnyitott Körös-parti Dockot már az első hűvös napok után kénytelenek voltak bezárni, mivel akkor Nagyváradon már a vörös forgatókönyv volt érvényben, így a benti terekben nem tudtak vendégeket fogadni, a teraszuk pedig nem volt téliesítve.
Hiába van viszont fóliázott terasza, a szintén a Körös-parton található Spoon tevékenységét is kénytelenek voltak hétfőtől felfüggeszteni, mivel az új teraszszabályok mellett nem tudnak annyit és úgy fűteni, hogy a vendégek ne fázzanak, és ki akarna fagyoskodva ebédelni vagy vacsorázni?
– jegyezte meg a vendéglátós, így illusztrálva, hogy nem túl költséghatékony fűteni az egész Körös-partot. Szabályt szegni pedig nem éri meg, az ellenőrző szervek már jelezték, hogyha nem tartják nyitva a fóliát, akkor a bírság összege elérheti a 10 000 lejt.
Így egyetlen vendéglátóhelyük marad továbbra is nyitva, a Lotus plázánál található Violet, ám ez is csak kávézóként működik meghatározatlan időre tovább, ételt nem szolgálnak fel. Ide még beülnek egy-egy italra a plázába érkezők, ezért megéri nyitva tartani.
A többi vendéglátóhely alkalmazottai kényszerszabadságon vannak, ami drámai helyzetet eredményez számukra is, hiszen – mint Zsupon György is megfogalmazta – a borravaló számukra megélhetési bevétel volt. Házhoz szállításban nem gondolkodnak, „tavasszal sem ütötte a széle a hosszát”.
A vendéglátós amúgy borúlátó, azt mondja, a 30 nap letelte után sem remél a nyitást lehetővé tevő körülményeket, szerinte a tavaszi felmelegedés hozhatja el legalább a teraszok megnyitását.
– mondta Zsupon György.
Lassan már a forró tea sem elég. Fáznak a vendégek, egyre kevésbé éri meg nyitva tartani a teraszokat
Fotó: Erdély Bálint Előd
„A Gekko Pub működtetésében az elmúlt időszakban folyamatosan alkalmazkodtunk a hatósági megszorításokhoz annak érdekében, hogy óvjuk vendégeink és munkatársaink egészségét, és biztosítsuk a vállalkozás hosszú távú túlélését. Ezen a héten az új szabályozások tükrében elemezzük azt, hogy tudunk-e működni csak a teraszon napi négyórás nyitva tartással” – jelentette ki megkeresésünkre Posa Tibor, a rendezvényeket és bulikat is szervező nagyváradi bár menedzsere.
A buliknak helyet adó Bánya klubot a járványügyi intézkedések miatt tavasz óta meg sem tudták nyitni, a belső tereket pedig alig néhány hétig tudták működtetni. A menedzser most érdeklődésünkre közölte:
„Nagyon rosszul érinti ez a helyzet a vállalkozást, de ígérjük ügyfeleinknek, hogy kitartunk. Elszomorít bennünket az, hogy a sokak által kedvelt bulik egy ideig még kimaradnak az életünkből, de reménykedve várjuk a visszatérés időpontját. Restartkor nagyon hangosak leszünk!” – fogalmazta meg Posa Tibor.
Kilátástalannak tartja a helyzetet Kovács István, a sepsiszentgyörgyi Park szálloda és étterem tulajdonosa is. Lapunknak elmondta, a teraszok működtetése jelenleg már nem megoldás, hiszen a hidegben nem vonzó a vendégek számára ez a lehetőség.
A korlátozások miatt sokan hegyvidéki, eldugott falvakban bérelnek kulcsosházakat, ott tartanak családi, baráti rendezvényeket, ami a járvány szempontjából sokkal veszélyesebb, mint az állandóan fertőtlenített éttermekben, vendéglőkben, ahol az alkalmazottak kesztyűt, maszkot viselnek, és az asztalokat is úgy helyezik el, hogy tartani lehessen a távolságot” – osztotta meg velünk tapasztalatait Kovács István, aki úgy véli, hogy a jelenlegi, „teraszos” változatnál az egy hónapos teljes lezárás is jobb lenne.
„Döntsék el, hogy bezárnak mindent egy hónapra, megfékezik a járvány terjedését, majd újraindulhatunk. Így csak kínlódunk. Nyitva tartunk, de nincs vendég” – emelte ki a vállalkozó.
Beszélt ugyanakkor arról is, hogy
A vállalkozó attól tart, az év végéig az alkalmazottaik mintegy 70 százalékát elveszítik, hiszen ők sem tudnak megélni a 75 százalékos állami támogatásból, más megoldást kell keresniük, hogy a saját számláikat törleszteni tudják.
A szentgyörgyi vendéglátós is borúlátó a jövőt illetően, azt mondja, a lazítások után is hosszadalmas és nehézkes lesz a talpra állás, ha az alkalmazottaikat elveszítik.
Adókedvezmény a nehéz napokra, de elkelne még a segítség
Jövőre 50 százalékkal kevesebb adót kell fizetni a turisztikai rendeltetésű épületek és telkek után – a vonatkozó jogszabályt már ki is hirdette Klaus Iohannis államfő. A 2015/227-es adótörvénykönyvet módosító jogszabály értelmében felére csökken az évente legtöbb 180 napon át turisztikai szolgáltatásokra használt épületek adója függetlenül attól, hogy azok magánszemély vagy cég tulajdonában vannak. A kedvezmény a feltételek teljesítését követő pénzügyi évben érvényesíthető. A törvény azt is leszögezi, hogy a rendelkezés 2021. január 1-jétől lép érvénybe. Bár az intézkedés az önkormányzatoknak jelent bevételkiesést, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesternek nincs ellenére. Mint lapunknak elmondta, a kormánynak ennél is több segítséget kellene nyújtania a gazdaságnak, hiszen ha a versenyszféra legyengül, az hosszú távon az egész országra negatív hatással lesz. Rövid távon a növekvő munkanélküliség jelent veszélyt, ám hosszú távon az a gond, hogy egy megtépázott gazdaság nehezebben tud talpra állni. „A kormánynak mindent meg kell tennie, hogy segítse a cégeket, hiszen nem életszerű, hogy jövő évtől rögtön helyreállnak. Nehéz hónapok következnek, reméljük, hogy nem nehéz évek. A megszorítások leginkább a turizmust, a vendéglátást sújtották, ezeket az ágazatokat kiemelten kell támogatni” – fogalmazta meg Antal Árpád. Sepsiszentgyörgyön különben legtöbb 50 ezer eurós vissza nem térítendő önkormányzati támogatást hívhattak le a vendéglátóipari, turisztikai cégek, és azok, amelyek forgalma csökkent a járvány miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, csökkenteni fogják az elektromos autók vásárlását támogató utalvány értékét, mert a költségvetés „egyszerűen nem tudja fedezni” a fejenként 37 ezer lejes támogatást.
A romániai piacon kapható sertéshús mintegy 80 százaléka importból származik, a boltokban értékesített hús nagy része nem helyi gazdaságokból érkezik – figyelmeztetett Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Belgiumnak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 2,3 százalékra nőtt a májusi 2,2 százalékról az éves infláció az Európai Unióban, a tagállamok közül pedig továbbra is Romániában a legmagasabb, 5,8 százalékos az infláció.
Már közlekednek az autók azoknak a sztrádaszakaszoknak a nagy részén, amelyek egyesek szerint nem fognak megépülni – jelentette ki Sorin Grindeanu korábbi közlekedési miniszter, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke szerda este.
Tucatnyi romániai, köztük számos erdélyi autópálya-szakasz marad az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként odaítélt európai uniós támogatás nélkül.
Ismét drágítja a Vodafone a mobil-előfizetéseket Romániában.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
Mindössze 200 millió lejes költségvetéssel, de mégis indul idén a magánszemélyeknek szóló roncsautóprogram – jelentette be szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
A Bevándorlási Főfelügyelőség (IGI) eddig ebben az évben több mint 42 500 munkavállalási engedélyt adott ki külföldi állampolgároknak – számolt be egy szerdai szakmai rendezvényen Daniel Titirigi.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás