A „felső tízezer”. A különleges nyugdíjak kifizetése egyre nagyobb terhet ró a költségvetésre
Fotó: Barabás Ákos
A 2019-es a harmadik év volt, amikor a civilek különleges nyugdíjára az állami költségvetésből kifizetett összeg növekedésének üteme meghaladta a társadalombiztosítási büdzséből kiutalt, tehát a hozzájárulások alapján kiszámított összegek gyarapodásának sebességét.
2020. február 18., 11:162020. február 18., 11:16
2020. február 18., 11:392020. február 18., 11:39
Első ízben haladta meg az egymilliárd lejt tavaly az állami költségvetésből a civil foglalkozásból nyugdíjba vonult személyeknek kifizetett különleges nyugdíjak összege – hívja fel a figyelmet elemzésében az Economica.net gazdasági hírportál. Mint az Országos Nyugdíjpénztár adatai alapján készített kutatásban rámutatnak, összesen csaknem 9400 ilyen személyt – volt bírák, ügyészek, pilóták, diplomaták, honatyák – tartanak számon, a 2019-ben nekik kiutalt összegek pedig 22 százalékkal meghaladták az egy évvel korábban kiutalt pénzt.
9359 civil, tehát nem katonai különleges nyugdíjast tartottak nyilván, számuk 175-tel haladta meg az egy évvel korábbit. Ők az aktív éveik során befizetett társadalombiztosítási hozzájárulás alapján több mint ötször kisebb összegekre lettek volna jogosultak az Economica.net elemzése szerint. A dokumentum értelmében a nyugdíjazott bírák és ügyészek például a havonta kapottnál 14-szer kisebb összegre lettek volna jogosultak a befizetett hozzájárulások alapján. Esetükben ugyanis
A 2019-es amúgy már a harmadik év volt, amikor a civilek különleges nyugdíjára az állami költségvetésből kifizetett összeg növekedésének üteme meghaladta a társadalombiztosítási büdzséből kiutalt, tehát a hozzájárulások alapján kiszámított összegek gyarapodásának sebességét – hívja fel a figyelmet az elemzés.
Mint ismeretes, a képviselőház január végén ellenszavazat nélkül fogadta el a bírák, pilóták, törvényhozók és diplomaták különnyugdíjának eltörléséről szóló törvénytervezetet. A katonák, rendőrök és titkosszolgálati ügynökök szolgálati nyugdíjaira a tervezet nem terjedt ki. A legfelsőbb bíróság ezt követően bejelentette: alkotmányossági óvást emel a bírák, pilóták, törvényhozók és diplomaták különnyugdíjának eltörléséről rendelkező törvény ellen. Az erről szóló döntést egyhangúlag szavazta meg a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék közgyűlésén jelen lévő 108 bíró. Óvásukat a bírák és ügyészek szakmai szerveként működő Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) is „határozottan” támogatja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!