A „felső tízezer”. A különleges nyugdíjak kifizetése egyre nagyobb terhet ró a költségvetésre
Fotó: Barabás Ákos
A 2019-es a harmadik év volt, amikor a civilek különleges nyugdíjára az állami költségvetésből kifizetett összeg növekedésének üteme meghaladta a társadalombiztosítási büdzséből kiutalt, tehát a hozzájárulások alapján kiszámított összegek gyarapodásának sebességét.
2020. február 18., 11:162020. február 18., 11:16
2020. február 18., 11:392020. február 18., 11:39
Első ízben haladta meg az egymilliárd lejt tavaly az állami költségvetésből a civil foglalkozásból nyugdíjba vonult személyeknek kifizetett különleges nyugdíjak összege – hívja fel a figyelmet elemzésében az Economica.net gazdasági hírportál. Mint az Országos Nyugdíjpénztár adatai alapján készített kutatásban rámutatnak, összesen csaknem 9400 ilyen személyt – volt bírák, ügyészek, pilóták, diplomaták, honatyák – tartanak számon, a 2019-ben nekik kiutalt összegek pedig 22 százalékkal meghaladták az egy évvel korábban kiutalt pénzt.
9359 civil, tehát nem katonai különleges nyugdíjast tartottak nyilván, számuk 175-tel haladta meg az egy évvel korábbit. Ők az aktív éveik során befizetett társadalombiztosítási hozzájárulás alapján több mint ötször kisebb összegekre lettek volna jogosultak az Economica.net elemzése szerint. A dokumentum értelmében a nyugdíjazott bírák és ügyészek például a havonta kapottnál 14-szer kisebb összegre lettek volna jogosultak a befizetett hozzájárulások alapján. Esetükben ugyanis
A 2019-es amúgy már a harmadik év volt, amikor a civilek különleges nyugdíjára az állami költségvetésből kifizetett összeg növekedésének üteme meghaladta a társadalombiztosítási büdzséből kiutalt, tehát a hozzájárulások alapján kiszámított összegek gyarapodásának sebességét – hívja fel a figyelmet az elemzés.
Mint ismeretes, a képviselőház január végén ellenszavazat nélkül fogadta el a bírák, pilóták, törvényhozók és diplomaták különnyugdíjának eltörléséről szóló törvénytervezetet. A katonák, rendőrök és titkosszolgálati ügynökök szolgálati nyugdíjaira a tervezet nem terjedt ki. A legfelsőbb bíróság ezt követően bejelentette: alkotmányossági óvást emel a bírák, pilóták, törvényhozók és diplomaták különnyugdíjának eltörléséről rendelkező törvény ellen. Az erről szóló döntést egyhangúlag szavazta meg a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék közgyűlésén jelen lévő 108 bíró. Óvásukat a bírák és ügyészek szakmai szerveként működő Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) is „határozottan” támogatja.
Jelentős, akár 20–30 százalékos visszaesés lehet idén a romániai idegenforgalomban a közalkalmazottaknak nyújtott üdülési csekkek körüli módosulások, illetve az áfa megemelése miatt – kongatták meg a vészharangot a turizmusban érdekelt vállalkozók.
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a Profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.
Az Európai Bizottság a következő pénzügyi ciklusban gyökeresen átalakítaná a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerét, amelynek legnagyobb vesztesei a kelet-európai gazdák lennének. Ez ellen gyűjtenek aláírásokat a romániai gazdaszervezetek is.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A májusi 5,45 százalékról júniusban 5,7 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
szóljon hozzá!