A metró és a körgyűrű megépítése hozhat lényeges változást Kolozsvár számára

A Kolozsváron élők naponta megtapasztalják, hogy városszerte út- és utcafelújítás történik, miközben a városon átfolyó Kisszamos több partszakaszát átépítik, sétányokat, pihenőövezetet, biciklisávokat ,,csatolnak” mellé. A Szamos partjának, a történelmi belváros több utcájának és a város fő „ütőerének” számító Mócok útjának a felújítása és kiszélesítése forgalomkorlátozzásal és hatalmas dugókkal jár. Kolozsvár nehezen elviselhető gépkocsiforgalma az infrastrukturális beruházások miatt még több bosszúságot okoz a kolozsváriak, illetve a környező településekről ingázó és itt dolgozó vagy tanuló tömegek számára.

A zsúfolt közlekedés, az állandó forgalomkorlátozások azonban nem csupán átmeneti jelenségként határozzák meg a kincses város hétköznapjait.

Erdély gazdaságilag legdinamikusabban fejlődő nagyvárosában immár hosszú évekig hozzá kell szokni a beruházásokkal járó „együttélési” nehézségekhez.

A kolozsvári képviselő-testület RMDSZ-es tanácsosával, Rácz Béla Gergely közgazdásszal, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusával Kolozsvár legfontosabb infrastrukturális beruházásait jártuk körül. Közülük a két legfontosabb a várost körülfogó, 42 kilométeres körgyűrű, és a Kolozsvárt átszelő főútvonal alatti metró megépítése, amely az ország legnépesebb községének számító Szászfenest köti majd össze a megyeközponttal.

A két megaberuházás egyelőre a szerződéskötés és a tervezés fázisában van.

A metró tervezésére és megépítésére kiírt pályázaton a helyi önkormányzat februárban hirdette ki a nyertes céget: a török Gülemark, a francia Alstom és a román Arcada vállalatcsoportosulásnak 96 hónap – azaz 8 év – áll rendelkezésére a két szakaszból álló 21 km-es hosszúságú földalatti vasút kivitelezésére.

A körgyűrű első szakaszának, a Kolozsvárt Szászfenessel összekötő főút irányonként három sávosra történő kiszélesítése egyelőre a pályáztatás szintjén van. A közbeszerzési kiírásra hat ajánlat érkezett osztrák, macedón, német, ukrán és romániai cégek részéről. A pályázatok elbírálására három hónap áll rendelkezésre, és további egy hónap a fellebezésekre, leghamarabb tehát szeptemberben hirdetnek nyertest a mintegy kétéves tervezési és kivitelezési munkálatokra.

A több szakaszból álló kolozsvári körgyűrűépítést prioritáslista alapján képzeli el a helyi önkormányzat. ,,Szászfenesen fog felépülni a regionális sürgősségi kórház, másrészt

A Monostori úttól a Szászfenes bejáratáig kiépülő hatsávos útszakasz jelentősen csökkenti majd a zsúfoltságot” – fogalmazott a Krónikának a helyi RMDSZ-tanácsos.

A 42 km-es körgyűrű további szakaszaira a következő években írják ki a közbeszerzési pályázatokat. Rácz Béla Gergely szerint az 1,4 milliárd euróba kerülő összberuházást az évi 400 millió eurós költségvetéből gazdálkodó Kolozsvár nem tudná kifizetni, ezért csak szakaszosan lehet megvalósítani európai uniós pályázatokból és a közlekedési minisztérium támogatásával. A kolozsvári körgyűrű legoptimistább becslések szerint sem készülhet el 2030 előtt, a legvalószínűbb azonban a tízéves határidő. Jó hír viszont, hogy minden elkészült szakasz jelentős terhet vesz majd le a város túlzsúfolt forgalmából.

Behozható Kolozsvár lemaradása

Sok vita folyik arról, hogy Kolozsvár miért maradt le a körgyűrű építésével Nagyvárad, Brassó, vagy Szatmárnémeti mögött. Miközben több erdélyi nagyvárost ki lehet már kerülni irányonként kétsávos, korszerű utakon, a kolozsvári körgyűrűépítésben az első ,,kapavágás” sem történt még meg. Rácz Béla Gergely szerint

a nagy lemaradást a Funar-korszakban kell keresni, hiszen bő két évtized úgy telt el a város életéből, hogy nem történtek jelentősebb infrastrukturális beruházások.

Kolozsvár egykori szélsőséges, soviniszta polgármesterének, Gheorghe Funarnak a 2004-es leváltását követően mások voltak az új városvezetés prioritásai, másrészt ilyen méretű beruházásra akkoriban nem álltak rendelkezésre források. Kolozsvár jelenlegi polgármesterének, Emil Bocnak időbe telt ledolgozni az előző városvezetés mulasztásait, ezért kullog a nagyberuházások terén a kincses város Brassó, Temesvár, Nagyvárad vagy éppen Jászvásár mögött – véli az RMDSZ helyi önkormányzati képviselője.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) kényelmes többséggel rendelkezik a helyi tanácsban, így Emil Bocnak ma már nincsenek olyan gondjai, hogy ne tudná átvinni elképzeléseit. Igaz, a kétharmados többséghez szüksége van az RMDSZ szavazataira is – a helyi tanácsban PNL–RMDSZ-koalíció működik –, de kétharmados szavazattöbség a város vagyonát illető határozatok, vagy fontosabb költségvetési tételek esetében szükséges. Rácz Béla Gergely szerint az RMDSZ szavazatainak „megvan az ára”, ami elsősorban a helyi magyarság jogérvényesítését jelenti. Minden nagyobb méretű beruházást igen komoly viták előznek meg az ellenzékben lévő szociáldemokraták (PSD) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) tanácsosai részéről.

A két infrastrukturális megaberuházást Rácz Béla Gergely létfontosságúnak tartja a kolozsvári autósforgalom tehermentesítése céljából.

Egy dolgot tudunk tenni: az embereket meg kell győzni arról, hogy ha nem föltétlenül szükséges, ne autóval járjanak. Erről egyféleképpen lehet őket meggyőzni: ha a város olyan minőségű közszolgáltatásokat biztosít, amit az emberek szívesebben igénybe vesznek, mint a személyautót” – fogalmaz a gazdasági szakember.

Rácz nagy előrelépésnek tartja, hogy a kolozsvári tömegközlekedés hatalmasat fejlődőtt az elmúlt tíz évben, amire sok romániai nagyváros irigykedik Kolozsvárra. Az új, kényelmes, légkondicionált, alacsony padlós buszpark több helyen is saját buszsávon közlekedik. Ha ez kiegészül a metróval, Kolozsvár sokkal élhetőbb várossá válik.

Kérdésünkre, mit okoz majd a metróépítés a város amúgy is túlzsúfolt közlekedésében, az RMDSZ-es politikus szerint sehol nincs lehetőség a világon arra, hogy úgy építsenek metrót, hogy az ne okozzon fennakadásokat. „Forgalomkorlátozásokra kell majd számítani a Mócok útján és a Monostori úton, de ez nem teljes, hanem szakaszos útlezárásokkal fog járni. Amiért ez átmenetileg kényelmetlenséget okoz, nem azt jelenti, hogy a város ne építsen metrót” – állapítja meg a forgalomkorlátozásokkal kapcsolatos kritikákra válaszolva a helyi tanácsos.

A városba évről évre több diák és letelepülő munkavállaló érkezik. A nehéz közlekedés ellenére ez azt bizonyítja, hogy a kincses város messze földről vonzza az embereket. Rácz Béla Gergely szerint az önkormányzat semmilyen szinten nem akarja korlátozni – de nem is tudná – a városba irányuló népmozgást, munkaerővándorlást.

Lehetőségként kell felfogni! Ehhez szükségesek az infrastrukturális beruházások” – fogalmazott a Krónikának Rácz Béla Gergely.

Viszont a más vidékről érkezők nyomására folyamatosan növekvő kolozsvári lakosság gyarapodásával párhuzamosan csökken a kolozsvári magyarság részaránya. Az RMDSZ önkormányzati képviselője szerint ezen úgy tudunk segíteni, ha a helyi magyarság képviselete jelen van a helyi tanácsban és folyamatosan arra figyel, hogy a közösség jogain és nyelvhasználati lehetőségei mindig éljenek. Rácz szerint ez a feltétele annak, hogy az arányaiban csökkenő magyarság ne veszítsen kolozsvári súlyából, jelentőségéből és lehetőségeiből.