HIRDETÉS
A jelenlegi 9 százalékról 5 százalékra csökkenti a bio- és hagyományos termékek általános forgalmi adóját (áfa/TVA) a szociálliberális kormány; a pénzügyminisztérium már ki is dolgozta a vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet, amelyet keddi ülésén fogad el a Viorica Dăncilă vezette kabinet.
A rendelet hatálya alá eső, jó minőségű, adalékanyagok nélküli bio-, hegyvidéki és hagyományos termékeket az illetékes hatóságok által kibocsátott eredetigazolással lehet forgalmazni.
Mint ismeretes, az általános áfakulcs Romániában 19 százalék. Ugyanakkor két csökkentett kulcsot alkalmaznak: egy 9 százalékos kulcsot élelmiszerekre, gyógyszerekre, protézisekre és ortopédiai ellátásra, ivóvízre és öntözővízre, és egy 5 százalékos kulcsot könyvekre, iskolai tankönyvekre, turisztikai szolgáltatásokra, cateringre.
A pénzügyminisztérium mostani kezdeményezése kapcsán rámutat:
a bio- és hagyományos termékek áfájának 4 százalékos csökkentése hozzájárul a jó minőségű élelmiszerek árának csökkenéséhez,
mert ezek jelenleg általában többe kerülnek, mint a hasonló, nem hagyományos termékek.
A dokumentum szerint az egészséges élelmiszerek forgalmazásának támogatását az is indokolja, hogy az Európai Unió országai közül Romániában következik be a második legtöbb haláleset az érrendszeri betegségek miatt (100 ezer lakosra számítva évente 1530, az 1036-os uniós átlaghoz képest). Ráadásul a romániai felnőtt lakosság 9,1 százaléka túlsúlyos, miközben az Európai Unióban ez az arány 6 százalékos.
A rendelettervezet ugyanakkor arra is rámutat, hogy összesen 836 millió lej bevételkiesést okoz a következő négy esztendőben az áfacsökkentés. A dokumentum szerint ez az összeg 106 millió lej lenne idén, és 260 millió lej 2022-ben.
A Krónika által megkérdezett szakemberek és vállalkozók nem tartják azonban valószínűnek, hogy az árakban látványosan tükröződni fog a hagyományos termékek áfájának csökkentése, viszont abban bíznak, hogy kifehéríti az ágazatot.
– szögezte le megkeresésünkre Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Mint rámutatott, az intézkedés jótékony hatását inkább abban látja, hogy kifehéríti az ágazatot, és ösztönzően hat a termelőkre, hogy többen kezdjenek hagyományos termékek előállításával foglalkozni.
„Aki megsütött napi húsz házikenyeret és feketén eladta, talán megfontolja, hogy mindössze 5 százalékos adóvonzat mellett törvényesen forgalmazza a termékeit, kiállítsa a számlát” – véli Édler, aki szerint nagyobb vonzereje lehet ilyen körülmények között a hagyományos termékek gyártásának is. Mint részletezte, aki most átlagos kenyeret süt, megfontolhatja, hogy bevezeti az adalékmentes, bio- vagy éppen hagyományos recept szerint előállított terméket is a kínálatába, hiszen azután kevesebb adót kell majd fizetnie. A kamara elnöke szerint
az adócsökkentés nagy nyertesei az importőrök lehetnek,
hiszen a tervezet szerint nemcsak a termelők számára szavatolt az adócsökkentés. „Ha mi nem vagyunk megfelelően felkészülve, hogy a piac igényeit kielégítsük, a külföldről behozott biotermékek eláraszthatják a piacot” – fogalmazta meg aggályait Édler András.
A hagyományos és biotermékek árának csökkentésében bízik eközben Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője, mert mint lapunknak elmondta, az adalékmentes élelmiszerek előállítása többe kerül, mint az átlag, ezért drágábbak, viszont
ha az árkülönbség csökken, többen választanák az egészséges terméket.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a termelők nagy része kisgazdaként tevékenykedik, és nem áfafizető, tehát a csökkentett áfa csak abban az esetben mutatkozik meg, ha a termék bekerül az üzletekbe. A termékvásárokon, piacokon kínált hagyományos termékeknek nincs áfavonzata, és így nem mutatkozhat meg az árban az adócsökkentés.
Az étfalvi Csutka Attila két évtizede kezdte el a sajtkészítést, jelenleg négy fajta kézműves minőségű, hagyományos termékként bejegyzett sajtot állít elő. Lapunknak elmondta, minden adócsökkentés jól jön a vállalkozóknak, segíti a piacon maradásukat, a versenyképességüket. Csutka Attila kiszámolta, hogy a kilogrammonként 30 lejes sajt esetében a 4 százalékpontos áfacsökkentés 1,2 lejes árcsökkentést eredményezhet. Szerinte ez első látásra nem tűnik nagy összegnek, de ha kiszámoljuk, hogy egy év alatt mennyi sajtot vásárolunk, már jobban mutat a megtakarítás.
A vállalkozó szerint a legnagyobb segítség az lenne a hagyományos termékek előállítóinak, ha törvénnyel köteleznék a kereskedőket, hogy ezeket az élelmiszereket elkülönítve, lehetőleg külön polcon árulják.
„Ha bekeverik a többi termék közé, fel sem tűnik, hogy adalékmentes, hagyományos termék. A vásárlók első ránézésre csak azt látják, hogy drágább. Még kevesen olvassák el a termék összetevőit, bár most egyre több a tudatos fogyasztó” – részletezte Csutka Attila. Rámutatott a hagyományos terméket nem tudják olyan olcsón előállítani, mint ha adalékanyagot is használnának, és hátrányba kerülnek, ha a vásárlók csak az ár alapján döntenek.
