Egészségesebb élet áfalefaragással? – kérdéses az árcsökkentés a bio- és hagyományos termékeket célzó intézkedés nyomán

Előnyben a hagyományos. Ágazati képviselők szerint enyhén csökkenhet a jó minőségű élelmiszerek ára az áfalefaragás nyomán •  Fotó: Veres Nándor

Előnyben a hagyományos. Ágazati képviselők szerint enyhén csökkenhet a jó minőségű élelmiszerek ára az áfalefaragás nyomán

Fotó: Veres Nándor

Nem vezet az árak látványos csökkenéséhez a hagyományos és biotermékek áfájának csökkentése a lapunk által megszólaltatott szakemberek és vállalkozók szerint. Akik viszont abban bíznak, hogy kifehéríti az ágazatot, illetve ösztönzően hat a termelőkre.

Bálint Eszter

Bíró Blanka

2019. május 14., 16:492019. május 14., 16:49

2019. május 15., 11:522019. május 15., 11:52

A jelenlegi 9 százalékról 5 százalékra csökkenti a bio- és hagyományos termékek általános forgalmi adóját (áfa/TVA) a szociálliberális kormány; a pénzügyminisztérium már ki is dolgozta a vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet, amelyet keddi ülésén fogad el a Viorica Dăncilă vezette kabinet.

korábban írtuk

Kilencről öt százalékra csökkenti a román kormány a hagyományos és bioélelmiszerek áfáját
Kilencről öt százalékra csökkenti a román kormány a hagyományos és bioélelmiszerek áfáját

Kilenc százalékról öt százalékra csökken a hagyományos élelmiszerek általános forgalmi adója (áfa) – az erről szóló jogszabálytervezetet keddi ülésén fogadja el a Viorica Dăncilă vezette kormány.

A rendelet hatálya alá eső, jó minőségű, adalékanyagok nélküli bio-, hegyvidéki és hagyományos termékeket az illetékes hatóságok által kibocsátott eredetigazolással lehet forgalmazni.

Mint ismeretes, az általános áfakulcs Romániában 19 százalék. Ugyanakkor két csökkentett kulcsot alkalmaznak: egy 9 százalékos kulcsot élelmiszerekre, gyógyszerekre, protézisekre és ortopédiai ellátásra, ivóvízre és öntözővízre, és egy 5 százalékos kulcsot könyvekre, iskolai tankönyvekre, turisztikai szolgáltatásokra, cateringre.

A pénzügyminisztérium mostani kezdeményezése kapcsán rámutat:

a bio- és hagyományos termékek áfájának 4 százalékos csökkentése hozzájárul a jó minőségű élelmiszerek árának csökkenéséhez,

mert ezek jelenleg általában többe kerülnek, mint a hasonló, nem hagyományos termékek.

A dokumentum szerint az egészséges élelmiszerek forgalmazásának támogatását az is indokolja, hogy az Európai Unió országai közül Romániában következik be a második legtöbb haláleset az érrendszeri betegségek miatt (100 ezer lakosra számítva évente 1530, az 1036-os uniós átlaghoz képest). Ráadásul a romániai felnőtt lakosság 9,1 százaléka túlsúlyos, miközben az Európai Unióban ez az arány 6 százalékos.

A rendelettervezet ugyanakkor arra is rámutat, hogy összesen 836 millió lej bevételkiesést okoz a következő négy esztendőben az áfacsökkentés. A dokumentum szerint ez az összeg 106 millió lej lenne idén, és 260 millió lej 2022-ben.

Nem lesznek olcsóbbak a termékek?

A Krónika által megkérdezett szakemberek és vállalkozók nem tartják azonban valószínűnek, hogy az árakban látványosan tükröződni fog a hagyományos termékek áfájának csökkentése, viszont abban bíznak, hogy kifehéríti az ágazatot.

Idézet
Az adócsökkentés minden esetben felpörgeti a gazdaságot, de a négy százalékos csökkentés nem valószínű, hogy tükröződni fog az árakban”

– szögezte le megkeresésünkre Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Mint rámutatott, az intézkedés jótékony hatását inkább abban látja, hogy kifehéríti az ágazatot, és ösztönzően hat a termelőkre, hogy többen kezdjenek hagyományos termékek előállításával foglalkozni.

„Aki megsütött napi húsz házikenyeret és feketén eladta, talán megfontolja, hogy mindössze 5 százalékos adóvonzat mellett törvényesen forgalmazza a termékeit, kiállítsa a számlát” – véli Édler, aki szerint nagyobb vonzereje lehet ilyen körülmények között a hagyományos termékek gyártásának is. Mint részletezte, aki most átlagos kenyeret süt, megfontolhatja, hogy bevezeti az adalékmentes, bio- vagy éppen hagyományos recept szerint előállított terméket is a kínálatába, hiszen azután kevesebb adót kell majd fizetnie. A kamara elnöke szerint

az adócsökkentés nagy nyertesei az importőrök lehetnek,

hiszen a tervezet szerint nemcsak a termelők számára szavatolt az adócsökkentés. „Ha mi nem vagyunk megfelelően felkészülve, hogy a piac igényeit kielégítsük, a külföldről behozott biotermékek eláraszthatják a piacot” – fogalmazta meg aggályait Édler András.

Célkeresztben az egészség. Az áfa 4 százalékos csökkentésével adna előnyt a kormány a biotermékeknek •  Fotó: 123RF Galéria

Célkeresztben az egészség. Az áfa 4 százalékos csökkentésével adna előnyt a kormány a biotermékeknek

Fotó: 123RF

Kevés az áfafizető

A hagyományos és biotermékek árának csökkentésében bízik eközben Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője, mert mint lapunknak elmondta, az adalékmentes élelmiszerek előállítása többe kerül, mint az átlag, ezért drágábbak, viszont

ha az árkülönbség csökken, többen választanák az egészséges terméket.

Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a termelők nagy része kisgazdaként tevékenykedik, és nem áfafizető, tehát a csökkentett áfa csak abban az esetben mutatkozik meg, ha a termék bekerül az üzletekbe. A termékvásárokon, piacokon kínált hagyományos termékeknek nincs áfavonzata, és így nem mutatkozhat meg az árban az adócsökkentés.

Külön polcra a hagyományost!

Az étfalvi Csutka Attila két évtizede kezdte el a sajtkészítést, jelenleg négy fajta kézműves minőségű, hagyományos termékként bejegyzett sajtot állít elő. Lapunknak elmondta, minden adócsökkentés jól jön a vállalkozóknak, segíti a piacon maradásukat, a versenyképességüket. Csutka Attila kiszámolta, hogy a kilogrammonként 30 lejes sajt esetében a 4 százalékpontos áfacsökkentés 1,2 lejes árcsökkentést eredményezhet. Szerinte ez első látásra nem tűnik nagy összegnek, de ha kiszámoljuk, hogy egy év alatt mennyi sajtot vásárolunk, már jobban mutat a megtakarítás.

A vállalkozó szerint a legnagyobb segítség az lenne a hagyományos termékek előállítóinak, ha törvénnyel köteleznék a kereskedőket, hogy ezeket az élelmiszereket elkülönítve, lehetőleg külön polcon árulják.

„Ha bekeverik a többi termék közé, fel sem tűnik, hogy adalékmentes, hagyományos termék. A vásárlók első ránézésre csak azt látják, hogy drágább. Még kevesen olvassák el a termék összetevőit, bár most egyre több a tudatos fogyasztó” – részletezte Csutka Attila. Rámutatott a hagyományos terméket nem tudják olyan olcsón előállítani, mint ha adalékanyagot is használnának, és hátrányba kerülnek, ha a vásárlók csak az ár alapján döntenek.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 11., péntek

Tovább nőtt az infláció, az élelmiszerek drágultak a legnagyobb mértékben

A májusi 5,45 százalékról júniusban 5,7 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Tovább nőtt az infláció, az élelmiszerek drágultak a legnagyobb mértékben
2025. július 10., csütörtök

Damoklész kardjaként lebeg a leminősítés kockázata Románia feje felett

A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.

Damoklész kardjaként lebeg a leminősítés kockázata Románia feje felett
2025. július 10., csütörtök

Gazdasági miniszter: számos állami cég vezetőinek nőttek a juttatásai az elmúlt hónapokban

Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.

Gazdasági miniszter: számos állami cég vezetőinek nőttek a juttatásai az elmúlt hónapokban
2025. július 10., csütörtök

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok

A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok
Nem túl biztatóak a román GDP-adatok
2025. július 10., csütörtök

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok

2025. július 09., szerda

Mennyire lesz luxus autót vezetni? Összefoglaló a sofőröket többszörösen sújtó intézkedésekről

Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.

Mennyire lesz luxus autót vezetni? Összefoglaló a sofőröket többszörösen sújtó intézkedésekről
2025. július 09., szerda

A külföldi utazások ritkítását várja Bolojan, aki maga hagyna jóvá minden kiszállást

Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.

A külföldi utazások ritkítását várja Bolojan, aki maga hagyna jóvá minden kiszállást
2025. július 09., szerda

Roncsautóprogram: homályba vész a folytatás

A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.

Roncsautóprogram: homályba vész a folytatás
2025. július 09., szerda

Pénzügyminiszter: mérséklődött az ország leminősítésének kockázata

Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Pénzügyminiszter: mérséklődött az ország leminősítésének kockázata
2025. július 09., szerda

Folytatják a tiltakozást, „a megszorítások fekete doboza” elnevezéssel online kampányt indítanak a szakszervezetek

Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.

Folytatják a tiltakozást, „a megszorítások fekete doboza” elnevezéssel online kampányt indítanak a szakszervezetek
2025. július 09., szerda

A kormány célkeresztjében a különnyugdíjak, illetve a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára

Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.

A kormány célkeresztjében a különnyugdíjak, illetve a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára