Minden jel drágulásra utal. Több tényező is felfelé hajtja a sertéshús árát, ráadásul a kínálat is egyre kisebb
Fotó: Kristó Róbert
Valósak az aggodalmak a sertéshús drágulásával kapcsolatban, ám a Krónikának nyilatkozó szakemberek úgy vélik, az nem lesz annyira nagy mértékű, mint amennyire az ágazat munkáltatóit tömörítő szövetség elnöke véli – meglátásuk szerint nem valószínű, hogy éppen háromszorosára emelkedik az ár. Gondot okoz viszont, hogy az afrikai sertéspestis miatt bevezetett szigor okán csökken a sertésállomány. És ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy a magasabb árak révén a termelőknek jobban megérheti Kínába exportálni, akár hiány is kialakulhat a piacon, ami természetesen tovább pörgeti az árakat, és közvetve a többi hús drágulását is eredményezi.
2019. december 12., 15:532019. december 12., 15:53
2019. december 12., 18:212019. december 12., 18:21
A sertéshús drasztikus drágulásával riogatnak az ágazatban érdekelt vállalkozók, Radu Timiș, a romániai húsipari munkáltatók szövetségének elnöke már egyenesen azzal számol, hogy a jövő év első felében háromszoros árat fogunk fizetni a tarjáért vagy a karajért a boltokban.
„Nagyon közel állunk egy újabb élelmiszerválsághoz. Idén megkétszereződött a sertéshús ára, jövőre meg fog háromszorozódni. A kínai kormány a nagy európai termelőktől vásárolja a sertéshúst. Kínában a disznóhús kilogrammonkénti ára elérte a 6 eurót, Romániában ma valahol 4 euró körül alakul a boltok polcain” – fogalmazott a szakember, aki szerint így az ár mellett gondot okozhat a szükséges mennyiség biztosítása is. Meglátása szerint
„Egy dolog biztos: a proteinek fele eltűnt. Mivel fogjuk kompenzálni és milyen áron? Ha a sertéshús ára nagyon magas, nőni fog a marha- és a csirkehús ára is, mivel a fogyasztás a többi proteinforrás felé irányul” – hívta fel a figyelmet a húsipari vállalkozó.
Belefér a menübe. Karácsonyig nem kell drasztikus drágulástól tartani.
Fotó: Kristó Róbert/archív
Egyúttal azzal próbált mindenkit megnyugtatni, hogy most a karácsonyi hajrában még nem kell aranyárat adni az ünnephez a legtöbb családban hagyományosan hozzátartozó falatokért. „Az üzletláncokkal folytatott egyeztetés alapján elmondhatom, megvoltak előre a szerződéseik, biztosították a szükséges mennyiséget. Úgy feltételezem, hogy a gondok február–márciusban kezdődnek majd” – vázolta Radu Timiș.
Mint ismeretes, a sertéshús drágulását nemcsak a kínai viszonyok alakítják, hanem az afrikai sertéspestis is, ami miatt Romániában is jelentős az az állomány, amelyet el kellett pusztítani. Közben pedig Timiș azt mondja, a bukaresti hatóságok máig nem foganatosították azokat az intézkedéseket, amelyeket az Európai Bizottság a témában elvár.
„Minden jel a drágulásra utal” – szögezte le szerdán a Krónika megkeresésére Magyar Loránd. A parlamenti képviselő, az alsóház mezőgazdasági bizottságának RMDSZ-es tagja kifejtette,
„Sokatmondó a malacok tőzsdei árának alakulása. Idén ez szinte megkétszereződött az elmúlt évekhez viszonyítva. Jelenleg 72 euró a tőzsdei ár, miközben az elmúlt két évben 34 euró volt” – részletezte a szakpolitikus. Meglátása szerint ezek a tényezők együttesen árnövekedést eredményeznek, de nem valószínű, hogy éppen a háromszorosára „tolják fel” a sertéshús árát.
Magyar Loránd ugyanakkor arról is beszámolt, hogy törvényhozói szinten vannak törekvések a folyamat mérséklésére, a parlamentben jövő héten szavaznak a sertéstenyésztési program beindításáról. Ennek keretében 360 millió eurós keretet különítenek el, amelyből új koca- és hízótelepeket lehet majd létrehozni állami támogatással pályázati rendszerben. „Az ilyen intézkedések megakadályozhatják az árnövekedést, ám ez hosszú folyamat, hiszen ezek a sertéstelepek három-négy év múlva valósulhatnak meg” – mutatott rá a képviselő.
A háztáji tartás szigorítása az állomány további csökkenéséhez vezet
Fotó: Biró István
Valószínűnek tartja a sertéshús árának emelkedését Sinka Arnold székelyföldi vidékfejlesztő is, akinek a sertés- és mangalicatenyésztés a szakterülete. Mint kérdésünkre elmondta,
„A Székelyföldön például egyetlen nagyméretű sertésfarm van, a Maros megyei Mezőbándon, kisebb farm is kevés, inkább a háztáji tartás jellemző, és éppen ezt lehetetleníti el a sertéspestis miatt egyre szigorúbb szabályozás. Az igazság pedig középen van. Nem lehet ellehetetleníteni a háztáji tartást, de a hatóságok kénytelenek szigorítani, hogy megfékezzék a pestis terjedését. Másrészt a gazdák sem lehetnek felelőtlenek, fel kell nőni arra a szintre, hogy aki állatot tart, az hivatalosan, fülszámmal, az előírások betartásával tegye” – szögezte le a szakember.
Sinka Arnold szerint aggasztó az a tervezet, ami előírná, hogy háztájon nem lehet szaporítóállatot tartani, hiszen akkor a kisgazdák számára gyakorlatilag elérhetetlen lesz a malacvásárlás. „A kisgazdaságokban folyamatosan csökken az állomány, miközben még évekkel ezelőtt is elterjedt volt, hogyha valakinek volt munkahelye, attól még felnevelt egy-két disznót a család számára, ma már ez nem így van. A téli ünnepekre levágják a háztájon nevelt disznók nagy részét, a sertéspestistől való félelem miatt is levágják az állatokat, jövőre már valószínű, hogy sokkal kevesebbet tartanak” – részletezte a szakértő. Ráirányította a figyelmünket egyúttal arra is, hogy ha csökken a háztáji állomány, az további keresletnövekedést, és drágulást eredményez. Sinka Arnold szerint a megoldás az lehet, ha kisebb farmokat hoznak létre, ahol szakszerűen tartják a sertéseket. Tudomása szerint folyamatban vannak pályázatok, melyek során ezer sertés tartására alkalmas farmokat létesítenek, ez – mint kiemelte – szintén előrelépést jelent.
Az élelmiszerárak pörgetik az inflációt
Az élelmiszerárak drágulása nyomán 3,8 százalékra gyorsult novemberben az éves inflációs ráta – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által szerdán nyilvánosságra hozott adatsorokból. Októberhez képest a fogyasztói árak 0,23 százalékkal nőttek. A múlt hónapban az élelmiszerek 4,9 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban, a szolgáltatások 4,19 százalékkal drágultak, a nem élelmiszerek fogyasztói ára 2,83 százalékkal emelkedett. 2018 decemberéhez mérten 20,6 százalékkal drágult a burgonya, 15,9 százalékkal nőtt a gyümölcsök és gyümölcskonzervek ára, 7,65 százalékkal a cigarettáé és más dohányipari termékeké, és 5,8 százalékkal kerülnek többé a húsipari termékek. Az üzemanyagok 5,6 százalékkal drágultak. A jelenlegi mozgás azt mutatja, hogy felgyorsult az áremelkedés októberhez viszonyítva, amikor az infláció visszakerült a Román Nemzeti Bank (BNR) 3,4 százalék +/–1 százalékos céljába. Az idei év első tizenegy hónapjában az átlagos havi inflációs ráta 0,3 százalék volt: 0,4 százalék az élelmiszereknél, 0,3 százalék a nem élelmiszer jellegű termékeknél és 0,4 százalék a szolgáltatásoknál. Mint ismeretes, az infláció augusztusban 3,9 százalék volt, azóta folyamatosan csökkent, októberben 3,4 százalékra mérséklődött, novemberben azonban ismét emelkedett. Mugur Isărescu, a román jegybank elnöke november 8-án bejelentette, a bukaresti központi pénzintézet 3,8 százalékos inflációt vár az idei év végén. A BNR és az Európai Bizottság is arra számít, hogy az infláció 2020-ban tér vissza várhatóan a román központi bank által kijelölt 1,5–3,5 százalékos célsávba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!