HIRDETÉS
A negyedik egymást követő napon történelmi csúcsra ugrott csütörtökön a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) által közölt referencia-árfolyam 4,7808 lej/euró volt a szerdai 4,7776-os szint után, ami azt jelenti, hogy a román deviza újabb 0,07 százalékot veszített értékéből az egységes európai fizetőeszközhöz mérten.
A lej szeptemberben indult újra lejtmenetnek, és a román deviza romlása azóta nem állt meg.
Az előző történelmi csúcsot január 25-én, a hírhedt 2018/114-es számú sürgősségi kormányrendelet elfogadása után két héttel jegyezték, amikor a hivatalos árfolyam elérte a 4,7648 lej/eurót.
A CFA Románia elemzői szerint a folyamat még korántsem ér véget, az elkövetkező hat hónapban a 4,79 lej–eurós szintet is elérheti, akár meg is haladhatja az árfolyam, az elkövetkező tizenkét hónapban pedig a 4,85-ös szintet sem tartják kizárhatónak.
Bálint Csaba, a bukaresti jegybank igazgatótanácsának tagja szerint a lej mostani mélyrepülését elsősorban a folyó fizetési mérleg hiányának növekedése okozza, a közeljövőben pedig elképzelhető egy „lassú korrekciós folyamat”. A Bihar megyei származású közgazdász – akit nemrég neveztek ki a BNR vezető testületébe – a Krónikának elmondta, az elmúlt napokban-hetekben látott árfolyam-elmozdulások összességében kis változást jelentenek, az év első felében jegyzett euró/lej árfolyamhoz képest például a napokban közölt néhány banival magasabb. A szakértő felhívta a figyelmet, hogy régiós összehasonlításban a tavalyi év végéhez mérten a lej mára 2,4 százalékkal, míg a forint több mint 4 százalékkal gyengült, vagyis a magyar fizetőeszköz majdnem kétszer akkora gyengülést mutatott idén, mint a román.
„Persze mi itt Romániában jóval érzékenyebbek vagyunk az euró/lej árfolyamának változására. Ennek megvan a történeti háttere, a kilencvenes években elég magas, 66-67 százalék volt a devizahitelek aránya, ami mára 33-34 százalékra mérséklődött” – állapította meg Bálint Csaba.
Aki ugyanakkor elismerte, hogy a jelenlegi, nem túl nagy árfolyam-elmozduláshoz képest az elmúlt néhány év időtávlatában valóban egy lassan gyengülő tendencia, korrekció figyelhető meg. Ennek alapvető oka szerinte a folyó fizetési mérleg hiányának, az export és az import közötti különbség emelkedésében keresendő.
A román gazdaság elmúlt években tapasztalt gyors növekedése, a bérek dinamikus, átlagban tíz százalék feletti éves emelkedése alaposan felpörgette a fogyasztást, ez pedig az importot is, és mivel a behozatalért euróban fizetünk, mindez erősíti az európai fizetőeszköz iránti keresletet.
Bár a román export is nőtt az elmúlt években, nem tudta tartani a lépést az importtal, sőt az elmúlt negyedévben kifejezetten gyengélkedett a kivitel. Ennek oka elsősorban az, hogy az eurózóna gazdasága nem teljesített jól, Németországban az ipar gyakorlatilag recesszióba került, márpedig Németország Románia jelentős kereskedelmi partnere. A BNR igazgatótanácsának tagja rámutatott, az export és az import közötti rést részben enyhíti a szolgáltatói szektor bevétele (számos romániai IT-vállalkozás vagy fuvarozócég külföldi megrendelésre dolgozik, ezért eurót kap), a külföldön dolgozó román vendégmunkások által hazaküldött eurómilliárdok, az országba érkező uniós források, közvetlen külföldi tőkebefektetések, de ez nem elég, emiatt a mérleghiány nyomást gyakorol a lej árfolyamára.
Szerinte azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy miközben a nemzetközi pénzpiacok tekintetében az októbert kedvező hangulat jellemezte (többek között a Brexit elhalasztása, az Amerika és Kína közötti kereskedelmi háború közepette beindult tárgyalások megkezdődése miatt), novemberben már kicsit óvatosabbakká váltak a befektetők, ami rendszerint kedvezőtlenül szokta érinteni az olyan fejlődő országokat, mint Románia, Lengyelország vagy Magyarország.
Lapunk arról is megkérdezte Bálint Csabát, milyen mértékben hatott a politikai tényező, a bukaresti kormányváltás, valamint az államfőválasztás a lej árfolyamának alakulására. A szakértő úgy látja, sokkal inkább a román költségvetés helyzete a fő kérdés, mindenekelőtt az, hogy november közepén még nem látjuk, miként alakul az idei költségvetési hiány, márpedig ez fontos szempont a befektetők számára, emiatt is érezhető részükről egyfajta óvatosság. „Régiós összehasonlításban magasnak számít a román költségvetési deficit, és ez fontos tényező, ugyanakkor a befektetők várják a jövő évi költségvetés tervezetét is. Mivel a büdzsé nagyon fontos tényező, én inkább ebből a szemszögből közelíteném meg a kérdést, mintsem az éppen aktuális politikai változás szemszögéből” – jelentette ki Bálint Csaba, aki felvetésünkre nem kívánta kommentálni az új kormány előrejelzését, miszerint idén tarthatatlan a három százalékos költségvetési hiánycél.
A Krónikának a lejárfolyam további várható alakulását firtató kérdésére a BNR illetékese közölte, akárcsak más országok esetében, a központi banknak Romániában sincs árfolyamcélja, ezért nem szokott árfolyam-előrejelzésbe bocsátkozni.
– válaszolta lapunknak Bálint Csaba, hozzátéve: éberségre, óvatosságra lesz szükség a pénzügyi politika alakítása terén.
A jövő év első hónapjaiban kaphat valamelyest erőre a román deviza Adrian Bența gazdasági elemző szerint, akkor fizetik ki ugyanis a cégek a most felvásárolt javakat. A beszerzések ugyanis többnyire hitelből zajlanak, vagyis a beszállítóval való megállapodás függvényében 30 és 90 nap közötti időintervallum áll a kereskedők rendelkezésére, hogy kifizessék a termékeket.
Addig azonban már a szakember szerint
a boltok polcain gyakorolt árakban is meg fog mutatkozni a mostani lejtmenet, főként az import termékek drágulására kell készülnünk.
„Mindenki megsínyli ezt az árfolyamot. Elsősorban azok, akik élelmiszert vásárolnak, hiszen nagyon nagy mennyiség származik importból. Aztán ott vannak azok a magánszemélyek, akik drágább euró mellett kénytelenek törleszteni hitelrészleteiket, s ott vannak a telekommunikációs cégek, amelyek euróban adják meg a díjszabásaikat, s a pillanatnyi árfolyamon számolják ki, hogy ügyfeleiknek mennyit kell fizetniük” – magyarázta az elemző.
Adrian Bența kitért ugyanakkor arra is, hogy legalább
öt éve minden esztendő végén ugyanaz a forgatókönyv.
„A cégek masszívan importálnak, a termékeket a téli ünnepek, továbbá fekete péntek alkalmából eladásra kínálják. Ezekhez a behozatalokhoz nagy mennyiségű valutára van szükség” – mutatott rá az elemző. Öröm meglátása szerint viszont az ürömben, hogy a lej értékvesztése elmarad az inflációs rátától. Szerinte amúgy a folyamatot a román jegybank beavatkozása tudja megfékezni.
Nem csak a külföldről behozott élelmiszerek fognak drágulni a drágább euró miatt, hanem a Romániában gyártottak is – kongatta meg ugyanakkor a vészharangot Sorin Minea, az élelmiszeripari munkáltatókat tömörítő Romalimenta szövetség elnöke. „Valamennyien függünk az eurótól. Euróban van a részletünk a gépekre, berendezésekre, sokan közülünk külföldről, euróban vásárolják a húst, ott vannak a banki törlesztőrészletek, nő minden költség… Sokan végzik számításaikat euróban, mert ez a kényelmesebb. A romániai húsipari vállalkozók körében is lesznek, akik emelni fogják az árakat. Mindennek az ára nőni fog az euró függvényében” – vetítette előre az élelmiszeripar árainak alakulását Sorin Minea.
A Romalimenta elnöke amúgy derűlátóbb az elemzőknél az árfolyam alakulását illetően, úgy véli, hogy az államfőválasztások vasárnapi második fordulóját követően már enyhe csökkenésnek lehetünk tanúi. „Ebből a szempontból nem aggódom emiatt az emelkedés miatt, átmeneti. Ha a választások eredményét nem tekintik jótékony hatásúnak, tovább fog nőni, ellenkező esetben csökkenésnek indul” – fogalmazott Sorin Minea.
