HIRDETÉS
Enyhén nőttek ugyan a tavalyi év harmadik negyedévében a romániai háztartások bevételei, de az összegek nagy része rögtön el is ment a folyó kiadásokra, megtakarításokra, befektetésre igen elenyésző hányad jutott.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által szerdán nyilvánosságra hozott adatsorok szerint 2017 harmadik negyedévében a romániai háztartások bevétele átlagosan 3426 lej volt (1308 lej/fő), ami 2,9 százalékkal meghaladja az előző negyedévi szintet.
A kiadások ezzel szemben 3,1 százalékkal nőttek, elérve a 2885 lejt (1101 lej/fő), vagyis a bevételek 84,2 százalékát. A bevételekből különben 3160 lej (1206 lej/fő) volt készpénz, 267 lej pedig természetbeni jövedelem.
A fizetések jelentik a háztartások bevételeinek jelentős részét, vagyis 62,5 százalékát – ez különben növekedést jelent az előző negyedévi 31,2 százalékhoz mérten.
21,6 százalékot eközben a szociális segélyek hoznak a konyhára, míg 3,2 százalékot a mezőgazdasági jövedelmek, 2,3 százalékot a nem mezőgazdasági jellegű egyéni tevékenységből származó pénzösszegek, 1,2 százalék pedig a háztartás tulajdonában levő javak értékesítése jelenti. A természetbeni jövedelem 7,8 százalékot tesz ki, amiből 6,5 százalék a saját erőforrásból megtermelt mezőgazdasági javak ellenértéke.
A statisztikai intézet adatai szerint a kiadások legnagyobb része élelmiszerre, nem élelmiszer jellegű termékekre, szolgáltatásokra, adókra, illetékekre, valamint a háztartással járó szükségletek – a háziállatok és szárnyasok élelme, a háztartásban foglalkoztatottak fizetsége, állatorvosi szolgáltatások stb. – fedezésére megy el.
A kiadások 74,1 százaléka egyébként fogyasztásra ment el – amiből 33,1 százalékot fordítottak az élelmiszerekre és nem szeszes italokra, 21,5 százalékot pedig az adók, illetékek és más járulékok tettek ki.
Beruházásokra – mint lakásvásárlás vagy -építés, telekvásárlás, a háztartásban szükséges gépek, berendezések beszerzése, részvényvásárlás stb. – a lakossági bevételek alig 0,7 százaléka jutott.
A gazdasági elemzők szerint viszont változást hoz a 2018-as év, ugyanis a magas banki kamatok, a lej leértékelődése és a növekvő árak miatt vissza fognak esni a lakossági kiadások, egyes szakértők azt is megkockáztatják, hogy felére csökkennek a vásárlások, ami persze a gazdasági növekedésre is negatívan hat majd ki, hiszen az csaknem teljes egészében a belföldi fogyasztáson alapul.
Ciprian Dascălu, az ING vezető közgazdásza úgy véli, főként azok tudnak idén kevesebbet költeni, mint az előző években, akik bankhitelt törlesztenek, hiszen a növekvő kamatok és – devizakölcsön esetén – a gyenge lej miatt megugrott részletekhez szükséges pénzeket valahonnan el kell vonniuk.
Horia Brauner, a BCR vezető közgazdásza eközben arra irányította rá a figyelmet, hogy a fizetésemelések üteme nem lesz elég ahhoz, hogy a fogyasztás a tavalyi szinten maradjon.
– fogalmazta meg aggályait a gazdasági szakértő. A kölcsönök drágulására adott válaszként különben az elemzők szerint minden valószínűség szerint tavasszal szigorodni fognak a hitelezési feltételek, hogy az alacsony jövedelműek ne jussanak oda, hogy a kamatok további emelkedése mellett ne tudjanak törleszteni.
