Fotó: Pinti Attila
Döntéshozó kamaraként megszavazta pénteki ülésén a bukaresti képviselőház a sürgősségi állapot idején foganatosított intézkedések által leginkább érintett gazdasági társaságoknak és természetes személyeknek szánt kedvezményekről szóló tervezetet. Az intéskedések nagy érvágást jelenthetnek az állami költségvetésnek.
2020. április 03., 20:552020. április 03., 20:55
2020. április 03., 22:382020. április 03., 22:38
A javaslat 243 támogató és 81 ellenszavazatot kapott, hárman tartózkodtak. A jogszabály többek között kimondja, hogy azok a gazdasági társaságok, amelyek a romániai koronavírus-járvány miatt kénytelenek voltak leállítani tevékenységüket, vagy folyó hónapban legalább 15 százalékkal csökkentek bevételeik az elmúlt két hónap átlagához képest, 2020 márciusától számítva három hónapig halaszthatják a munkáltató által visszatartott társadalombiztosítási járulékok befizetését.
A kedvezmény azzal a feltétellel vehető igénybe, hogy a munkáltató vállalja, a törvény életbe lépésétől számított legalább 12 hónapig nem bontja fel a 2020. március 1-jén érvényben volt munkaszerződéseket. A javaslat azt is leszögezi, hogy a gazdasági társaságoknak nem kell kamatot és késedelmi pótlákot fizetniük a befizetés halasztásának időszakára.
A tervezet előírja azt is, hogy azok a természetes személyek, akiket közvetett vagy közvetlen módon érintettek a szükségállapot idején hozott hatósági intézkedések, valamint azok a gazdasági társaságok, amelyek kénytelenek voltak leállítani tevékenységüket, vagy folyó hónapban legalább 15 százalékkal csökkentek a bevételeik az elmúlt két hónap átlagához képest, a törvény életbe lépésétől számított három hónapig elhalaszthatják a közüzemi számlák – víz- és csatornázási díj, áram- és gázszolgáltatás, szemételszállítás, telefon-, internet- és kábeltévé-szolgáltatás díja – fizetését.
Az e három hónap alatt esedékes összeget részletekben kell majd befizetniük az időszak lejárta utáni 12 hónapban. Kamatot és késedelmi pótlákot nem számolnak fel. Az ebből adódó esetleges bevételkiesést pótolandó a pénzügyminisztérium az állami kincstár révén 18 hónapos futamidejű, kamatmentes hiteleket bocsát a közüzemi szolgáltatók rendelkezésére – szerepel még az Agerpres hírügynökség által ismertetett tervezetben.
Kedvezőnek tartja a rendelkezéseket az RMDSZ
Benedek Zakariás, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a törvény megszavazása után úgy nyilatkozott, a szükségállapotra való tekintettel a parlament olyan intézkedéseket hozott, amelyek az állampolgárok és a vállalkozások érdekét egyaránt szem előtt tartják. A politikus kiemelte: azok a gazdasági szereplők, amelyeket súlyosan érint a járvány, kérésre mentesülhetnek a társadalombiztosítási járulék befizetése alól 3 hónapra. A háromhónapos befizetés értékének felét a következő 12 hónapban egyenlő részletekre osztva törlesztik, míg a fennmaradó 50 százalékot az állam fizeti, amennyiben a vállalkozás megtartja a 2020. március elsején nyilvántartott munkaszerződéseket legalább 12 hónapig. „Összeségében a törvény kedvező feltételeket teremt, ezért az RMDSZ megszavazta azt” – taglalta a frakcióvezető.
A törvény lehetővé teszi még, hogy a banki hitelekkel rendelkező jogi és természetes személyek egyaránt legfeljebb az év végégig felfüggeszthetik hiteltörlesztő részleteik fizetését. A képviselőház által elfogadott változat előnyösebb a hitelesek számára, mint a Ludovic Orban vezette kormány által múlt héten elfogadott hasonló sürgősségi kormányrendelet, hiszen a most elfogadott jogszabály szerint a felfüggesztés idején a kamatot nem tőkésítik, így jövő évtől a hiteltörlesztő részletek nem emelkednek, hanem csak a futamidő nő.
A jogszabályjavaslatot a kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) bírálta, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD), a Pro Románia, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Népi Mozgalom Párt (PMP) és az RMDSZ viszont támogatta. A kormánypárti politikusok populista, szavazathajhász kezdeményezésnek nevezték az előterjesztésben szereplő intézkedéseket, amelyekre szerintük nincs fedezet az állami költségvetésben. A PNL vezetői a képviselőházban lezajlott szavazás után bejelentették, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak, mert szerintük a jogszabály az alaptörvénybe ütközik. Független szakértők szerint a kedvezmények ugyancsak jelentős terhet rónak majd a büdzsére.
A képviselőház döntéshozó kamaraként szavazott a javaslatról, amely a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után hatályba lép, ha Klaus Johannis államfő kihirdeti.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
Bár az utóbbi hónapokban nőtt a betétdíjas csomagolások visszaváltási aránya, az éves átlag azt mutatja, hogy az összes csomagolás több mint fele a hulladéklerakóban vagy a természetben végzi.
Az első munkagépek már elkezdték a munkát a Nagyszeben és Fogaras között épülő, A13-as jelzésű leendő autópálya nyomvonalán – jelentette be az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) közút- és hídkarbantartó főosztályának (DRDP) Brassó megyei kirendeltsége.
Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn ismételten leszögezte, hogy nem emelik jövőre az általános forgalmi adó (áfa/TVA) szintjét.
A gáz- és villamosenergia-árak idén télen nem lesznek magasabbak a tavalyi év azonos időszakához képest, mivel az energiaár-sapka 2025. április elsejéig érvényes – jelentette ki hétfőn egy konferencián Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A kormány ezen a héten elfogadja a bruttó minimálbért 4050 lejre emelő jogszabályt – jelentette be hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Az Európai Bizottság átalakítaná az agrártámogatások rendszerét, ezzel szemben az EU magyar elnöksége arra törekszik, hogy az eddig bevált területalapú, és vidékfejlesztési támogatások főbb irányelvei továbbra is megmaradjanak.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás