Fotó: Agerpres
Dániában nagy fekete csöveket készülnek betemetni egy árokba, mivel Oroszország ukrajnai invázióját követően folytatódik a Norvégiából Lengyelországba tartó gázvezeték építése, írja az AFP.
2022. április 12., 19:222022. április 12., 19:22
2022. április 12., 19:232022. április 12., 19:23
Az észak-németországi, finnországi és franciaországi cseppfolyósítottföldgáz-terminálok terveivel, a Spanyolországon és a Földközi-tengeren áthaladó lehetséges új szállítási útvonalak létrehozásával Európa igyekszik megszabadulni az orosz gázfüggőségétől, bár szakértők szerint évekbe kerül majd teljesíteni ezt a feladatot – írja az Agerpres.
„Ez a projekt természetesen arról is szól, hogy a gáz a dán rendszerben legyen, de elsősorban arról, hogy segítsük a szomszédos országok gázrendszereit és lengyel barátainkat” – mondta az AFP-nek Soren Juul Larsen, az Energinet dán energetikai infrastruktúra-üzemeltető vállalat projektvezetője.
A dán környezetvédelmi hatóság korábban aggályosnak tartotta a Baltic Pipe projektet a helyi egér- és denevérpopulációra gyakorolt hatásai miatt, ám az építkezések kilenc hónapig tartó felfüggesztését követően, alig egy héttel az ukrajnai invázió után engedélyt adott a munkálatok folytatására.
„Számítottunk arra, hogy hamarosan jóváhagyják, de természetesen a háború miatt ez még sürgetőbbé vált” – mondta Trine Villumsen Berling, a Dán Nemzetközi Tanulmányok Intézetének kutatója.
A csaknem 20 évvel ezelőtt tervezett, részben víz alá süllyesztett gázvezeték építése 2018-ban kezdődött. Várhatóan októberben kezdi meg működését, majd 2023. január 1-jén válik teljesen üzemképessé.
„Jól együttműködünk az összes vállalkozóval abban, hogy felgyorsítsuk az építkezést és mindent megtegyünk az ütemterv betartásáért” – magyarázta Soren Juul Larsen.
Varsó három évvel ezelőtt jelentette be, hogy 2022-ben megszünteti a Gazprom orosz óriáscéggel kötött szerződését, és az évi 10 milliárd köbméteres gázszállítási kapacitásával a Baltic Pipe a lengyelországi fogyasztás mintegy 50 százalékát fedezné. Ez jó hír lehet Lengyelország számára, de bajba sodorhatja a többi európai országot, amelyek szintén igyekeznek megszabadulni az orosz gáztól.
„Ez a projekt segítene Lengyelországon, de azt is jelentheti, hogy Norvégia kevesebb gázt tudna exportálni az Egyesült Királyságba és Németországba” – mondta Zong Jiang Luo, a Rystad Energy tanácsadói cég szakértője. Ezenkívül számos hosszú távú szerződés Oroszország és az európai országok között még további 10-15 évig érvényes – jegyezte meg.
Mivel Norvégia teljes kapacitással termel, a holland és brit gázmezők kimerülőben vannak, az orosz gáz pedig nemkívánatosnak minősült, Európa távolabbi források után néz, beleértve az USA-ból, Katarból és Afrikából hajóval szállított cseppfolyósított földgázt (LNG). Ennek importálásához azonban a cseppfolyósított földgázt gázzá visszaalakító, nagy LNG-terminálok építésére van szükség, vagy legalábbis úszó LNG-terminálokat kell beszerezni.
Mivel az Oroszországból érkező Északi Áramlat 2 gázvezeték üzembe helyezését felfüggesztették, Németország sürgősen újraindított három, korábban alacsony prioritásúnak tekintett LNG-terminál-projektet. Az egyik létesítmény várhatóan 2023-24 telén készül el, a másik kettő azonban csak 2026-ban.
Finnország és Észtország a múlt héten bejelentette, hogy úszó LNG-terminált fog bérelni a cseppfolyósított földgáz behozatalához, miközben a másik két balti ország közölte, hogy április 1-je óta nem importál orosz gázt.
Ennek érdekében a legnagyobb portugál kikötő, a sines-i kevesebb mint két év alatt megduplázná gáztermináljának a kapacitását.
Az Algériához gázvezetéken keresztül kapcsolódó és hatalmas LNG-terminálokkal rendelkező Spanyolország részben biztosíthatná Európa gázellátását, de az EU többi részével való összeköttetésének javításához jelentős munkálatokra lenne szükség.
A gázellátás diverzifikálásának másik lehetősége Európa összekapcsolása a Földközi-tenger keleti részén, Izrael és Ciprus közelében található földgázmezőkkel, ahol az elmúlt 20 évben nagy készleteket fedeztek fel.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a Profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.
Az Európai Bizottság a következő pénzügyi ciklusban gyökeresen átalakítaná a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerét, amelynek legnagyobb vesztesei a kelet-európai gazdák lennének. Ez ellen gyűjtenek aláírásokat a romániai gazdaszervezetek is.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A májusi 5,45 százalékról júniusban 5,7 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
1 hozzászólás