Csúcstechnológiákra alapozó fűtésrendszerek: Magyarország egyik legkorszerűbb irodaházában jártunk

A külsőre is szép kivitelezésű, vasbetonból, acélból és üvegből álló ingatlan igazából belülről izgalmas, amit a magyarországi cégtulajdonos, Szin Csaba mutat meg.

Vendéglátóm szerint a teljes berendezést úgy építették be, hogy a vendégek érzékeljék az épületautomatika összetevőit – rálátás nyílik a különböző vezetékekre, a szerverparkra, az épület ipari jellegére, az egykori zsalukra is. „Nagyon megküzdöttünk a berendezésért. Naponta itt voltam, és figyelemmel követtem a munkálatokat. Az a cél vezérelt, hogy az ipari jelleget összekössük a luxussal” – magyarázza Szin Csaba, aki szerint az egyedi kivitelezésű épület a magyar mérnökök szaktudását dicséri. Az ország egyik legjobb mérnökcsapatának tartott kollégáiról azt mondja, fejlesztéseiket a multinacionális cégcsoport keretében is elismerik.

A berendezés a napsugárzás ereje alapján engedi le a rolókat, és szabályozza a légtechnikát. A fölöslegesen keletkezett hőt a rendszer minimális energiabefektetéssel át tudja szállítani egyik helyiségből a másikba, ahol erre szükség van.

A beltérből származó levegőt kezelő rendszer különlegessége, hogy egy időben tud fűteni és hűteni, igény szerint. „Nagy előnye, hogy felhasználja a hulladékhőt: amikor például az ingatlan déli oldalán hűteni kell, de az északi oldalán hűvösebb van, a keletkezett meleg levegőt energiahatékony módon átirányítja azokba az irodákba” – fogalmaz Korcsok Gábor.

Szerinte ma ez a világ leghatékonyabb fűtési, illetve hűtési rendszere: 1 kW villamos energiából akár több mint 4 kW fűtési vagy hűtési energiát tud előállítani. Adott körülmények között ez az arány egyszerű villanyfűtésnél 1:1, földgáznál pedig 1:2. Aki viszont napelemmel termeli meg az ingatlan számára szükséges villanyáramot, az függetlenedni tud a villamos hálózattól.

Korcsok Gábor szerint a nemcsak átmeneti, hanem folyamatos téli fűtésre alkalmas klímaberendezések valamivel drágábbak, mert szükséges hozzájuk a „téliesítő szett”, de így is jóval kevesebbe kerülnek, mint a padlófűtést és a külső egységből álló hőszivattyút tartalmazó berendezések.

Aki minden szempontból kielégítő beruházásra gondol, annak elsősorban a hőszivattyú jelentheti a jó megoldást. Egy 100–150 négyzetméteres lakásra vetítve ennek költségei valahol 10 ezer euró körül kezdődnek. A rendszer nagy előnye, hogy a téli fűtés és a nyári hűtés mellett meleg vizet is termel.

Az elszabadult gázáraknál sokkal stabilabb a villamos energia ára, ugyanakkor hatékonyság szempontjából ez a legkifizetődőbb fűtési rendszer” – érvel az energetikai szakember. A villamosenergia-alapú fűtésre Európa-szerte egyre nagyobb az igény, a fűtéstechnika terén fejlesztő nagy világcégek ezekre a kihívásokra igyekeznek gyors válaszokat adni. A szarvasi szakemberek tapasztalatai azt erősítik, hogy egyre többen gondolkodnak az átállásban. Amely, ha ma túl drágának is tűnik, a robbanásszerűen növekvő gázárak vagy éppen a földgázhiány fényében észszerű megoldást jelenthet.