2010. július 29., 09:502010. július 29., 09:50
A legnagyobb összegű, 144 millió eurós veszteséget az Országos Szén Társaság (CNH) könyvelte el, megelőzve az Országos Autópálya és Műút Társaságot, valamint a Termoelectricát, melyek vesztesége 128 millió, illetve 87 millió euró volt. A legveszteségesebb állami vállalatok között találjuk még az állami vasúttársaság teherszállításra szakosodott részlegét (81 millió euró), az állami légitársaságot (55 millió euró), az állami vasúttársaság szemályszállítási részlegét (50 millió euró), az Oltchim vegyipari kombinátot (49 millió euró), a postát (43 millió euró) és a fővárosi metrót üzemeltető vállalatot (28 millió euró).
Egyesek, mint a Termoelectrica vagy a CFR Călători már hosszú évek óta veszteségesek, mások, mint a Tarom és a CFR Marfă 2008-ban, a gazdasági válság miatt bekövetkező forgalomcsökkenés miatt lettek azok. A Tarom vesztesége 2008-ban még csak 1,7 millió euró volt, ám tavaly a többszörösére nőtt. Azontúl, hogy veszteségesek, ezen állami nagyvállalatok hatalmas összegű, mintegy 16 milliárd eurónyi adósságállományt halmoztak fel az évek során. A 45-ös listán természetesen vannak nyereséges cégek is. Ezek közé tartozik a Romgaz, melynek tavalyi profitja 197,8 millió euró volt, az állami szerencsejáték-vállalat (53,3 millió euró), a Romsilva (5,7 millió euró) és a Transgaz (86 millió euró).
A hazai cégek átlagos éves profitja a forgalom körülbelül 10 százalékát teszi ki. Ha az állami vállalatok is elérnék ezen mutatót, akkor tavaly 1 milliárd euró nyereséget termeltek volna, ami hozzávetőleg a GDP 0,8 százalékának felel meg. Ilyen nagyságrendű pluszbevételt remél a kormány az áfaemeléstől.
„A vezető személye a döntő. Jelenleg ezek a cégek politikai vezetés alatt állnak. Az ügyvezetés tragikus, katasztrofális. A jelenlegi helyzetnek csak magánosítással vagy felszámolással lehetne véget vetni” – nyilatkozta Doru Lionăchescu, a Capital Partners befektetési iroda tulajdonosa.
„A megoldás a magánszférából érkező menedzsment volna, mivel így teljesítmény alapúvá lehetne tenni a vezetést. Azonban van egy kis gond. Mindaddig, amíg a fizetések felső határa 4800 lej, nem lesz lehetőség ezen kompetens vezetők megszerzésére” – nyilatkozta Adrian Băicuşi, a Transelectrica vezérigazgatója. Mielőtt elfoglalta volna a Transelectrica vezérigazgatói székét, Băicuşi a Siemens romániai igazgatója volt, havi 20 ezer eurós fizetéssel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Látogatottsági adatok