A romániai háztartások csaknem harmada, 32,8 százaléka nem tudott kijönni tavaly havi bevételeiből – közölte az Agerpres hírügynökség kérésére az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2016. július 13., 15:132016. július 13., 15:13
2016. július 13., 18:002016. július 13., 18:00
Mint a nyilvánosságra hozott adatsorokból kiderül, a háztartások 36 százaléka nem tudta fizetni a rezsit, míg 16,7 százalékuk elmaradt a villanyszámlák rendezésével. A családok 6,8 százaléka kénytelen volt elvenni a megtakarításokból, hogy ne maradjon adós, 6,1 százalék rokonoktól, barátoktól vagy más személyektől kért kölcsön, 9,3 százalék pluszmunkát vállalt, 11,5 százalék pedig úgy kért anyagi segítséget rokonoktól, barátoktól, hogy már akkor jelezte, nem fogja tudni megadni.
Ilyen körülmények között viszonylag keveseknek adatik meg, hogy kikapcsolódásra, üdülésre, lakberendezésre is költsenek. A lakosság alig 17 százaléka töltötte szabadságát „házon kívül”, 5,9 százaléknak futotta arra, hogy lecserélje elhasznált vagy divatjamúlt bútorát, 12,1 százalék vásárolt magának háztartási gépet, 28,8 százalék tudott új ruhadarabokat beszerezni, 10,6 százalék jutott el színházba vagy moziba, és a háztartások alig 15,2 százaléka vásárolt könyvet, újságot, folyóiratot.
Nem javult a helyzet
A statisztikai intézet legfrissebb adatai szerint idén sem javulhatott túl sokat a helyzet. A hivatalos adatok szerint az év első negyedében 2969 lejre rúgtak a háztartások átlagos bevételei, ami 1119 lejt jelent egy főre, miközben a kiadások a befolyt összeg 86 százalékát tették ki. A pénzbeni bevételek havi 2512 lejt tettek ki (947 lej/fő), míg a természetbeni juttatások 456 lejnek (172 lej/fő) megfelelő értékűek voltak háztartásonként.
A fizetések és az ahhoz kapcsolódó juttatások jelentik a legfőbb jövedelemforrást, ebből származik a háztartások rendelkezésére álló pénzösszegek 55,1 százaléka. A háztartások bevételeihez 22,4 százalékban járultak hozzá a szociális juttatások, 1,9 százalékban a mezőgazdasági, 2,5 százalékban a nem mezőgazdasági munkák javadalmazása, a jövedelmek 1,1 százalékát pedig saját tulajdon értékesítése jelentette. Számottevő, 15,4 százalékos arányt tesznek ki a természetbeni juttatások is, 14,1 százalék ezen belül a saját termesztés vagy állattenyésztés révén biztosított élelmiszerek aránya.
A kiadások legnagyobb része, 36,7 százalék élelmiszerekre, nem élelmiszer jellegű termékekre, szolgáltatásokra, adókra, illetékekre, társadalombiztosításra és más hozzájárulásokra, egyebek mellett az állatok élelmezésére, a háztartási munkákban besegítők javadalmazására, állatorvosi szolgáltatásokra megy el.
Hatvanöt százalék átlagbér alatt
Nem is csoda, hogy ilyes kevés pénzből kell gazdálkodniuk a romániai háztartásoknak, amikor a 4,7 millió munkavállaló 65 százaléka, vagyis 3 millió alkalmazott 2000 lejnél, azaz a nettó átlagbérnél alacsonyabb összegért dolgozik nap mint nap. A Ziarul Financiar gazdasági és üzleti napilap a napokban vette górcső alá a romániai fizetéseket, a vizsgálat során a munkaügyi minisztérium és az Országos Statisztikai Intézet (INS) által rendelkezésére bocsátott adatokat dolgozta fel.
Kiderült, 2000 lejnél kevesebbet keresnek többek között az iparban, az egészségügyben, az oktatásban, az építőiparban vagy a vendéglátásban dolgozók. Eközben mintegy 1,3 millió munkavállaló (27 százalék) nettó fizetése 2000 és 4000 lej között alakul. Ebbe a kategóriába tartoznak a távközlésben, az energetikai ágazatban, a gyógyszergyártásban, a közigazgatásban dolgozók, illetve az autóipari alkalmazottak egy része. A romániai munkavállalók alig 7 százalékának haladja meg a 4000 lejt a havi nettó fizetése, ez mintegy 340 ezer embert jelent. Banki, IT-s, légiközlekedési, kőolaj-kitermelési vagy dohányipari szakemberekről van szó.
A legfrissebb statisztikai adatok szerint előző hónaphoz képest 1,7 százalékkal, 35 lejjel 2086 lejre nőtt áprilisban a nettó átlagbér, a tavalyi év ötödik hónapjához képest ellenben a növekedés üteme eléri a 14 százalékot. A legnagyobb fizetések – átlagosan 5421 lej – az IT-szektorban voltak, majd a bankok következnek 4548 lejjel, míg a nyers kőolaj kitermelésével foglalkozók átlagosan 4547 lejt vihettek haza. Az ellenkező póluson a vendéglátást találjuk nettó 1248 lejjel, a készruhagyártásban tevékenykedők eközben átlagosan havi 1327 lejt, a bútoripari alkalmazottak pedig 1397 lejt vihettek haza. 2015 májusához képest az ingatlanközvetítés terén (27 százalék), az egészségügyben (237 százalék) és az IT-szektorban (23 százalék) nőttek a fizetések. A nyers kőolaj kitermelése terén eközben 30 százalékos, míg a nehéziparban 20 százalékos bérccsökkenést regisztráltak.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
szóljon hozzá!