Fotó: Veres Nándor
Zavart okoz a munkáltatók körében, hogy a Tudose-kabinet átruházná a tb-járulék kifizetését a munkavállalóra, és nagy az intézkedést övező bizonytalanság. A Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint a kormány nem szólhat bele a magáncégek bérpolitikájába.
2017. szeptember 23., 14:072017. szeptember 23., 14:07
2017. szeptember 23., 14:152017. szeptember 23., 14:15
Egy dolog biztos, éspedig az, hogy semmi sem biztos – vonhatjuk le a következtetést a társadalombiztosítási hozzájárulás kifizetésének az alkalmazottra történő átruházása ügyében. Ugyan a vállalkozók már javában készítenék elő a jövő évi terveiket, jelen pillanatban teljesen tehetetlenek, hiszen a kormány által több ízben meglebegtetett, nagyrészt a Tudose-kabinet programjában is szereplő intézkedések kapcsán teljes a bizonytalanság.
Az alkalmazottak attól tartanak, hogy emiatt csökkenni fog az az összeg, amit hazavisznek, a vállalkozók pedig aggódnak amiatt, hogy nekik jelent majd többletterhet az intézkedés.
{K1}
Ionuț Mișa pénzügyminiszter közben pedig bejelentette, a kormány olyan előíráson dolgozik, amely egy időre a jelenlegi szinten fagyasztaná be a bruttó béreket, így véve elejét annak, hogy a jelenleginél kevesebbet kapjanak kézhez az alkalmazottak. És ez a bejelentés csak tovább fokozta az amúgy sem kis felfordulást, a vállalkozók ugyanis rögtön leszögezték, hogy
Fotó: Barabás Ákos
Cristian Pârvan, a Romániai Üzletemberek Egyesületének (AOAR) főtitkára pedig felháborodottan nyilatkozott a gyanúsítgatások nyomán, leszögezve, a munkáltató – törvényi szabályozással vagy anélkül – meg fogja adni a fizetést a hozzáértő alkalmazottnak, hiszen, „mint mindenki tudja, munkaerőhiány van, senki nem engedi meg magának, hogy ilyesmivel játszadozzék”.
„De azoknak, akik kevésbé rátermettek akkor sem fog nőni a fizetésük, ha Mişa úr, a miniszterelnök vagy éppen az egész parlament azt mondja” – fogalmazott Cristian Pârvan.
Nem kizárt, hogy a társadalombiztosítási járulékok átruházása a munkavállalóra hatékony megoldás lesz, viszont még nincs egyetlen hivatalos dokumentum, tervezet, amiről véleményt lehet nyilvánítani, a kormány részéről eddig csak nyilatkozatok szintjén fogalmazódott meg a szándék – illusztrálták a teljes bizonytalanságot a Krónika által megszólaltatott szakértők is.
Erdei Dolóczki István szatmári képviselő, az alsóház költségvetési, pénz- és bankügyi bizottságának RMDSZ-es tagja a Krónikának kifejtette, erről nem tárgyalt velük a kormány, bár az együttműködési megállapodásban benne van, hogy csak azokat a tervezeteket támogatják, amelyekről előzőleg konzultálnak velük a kormánypártok.
„Erről sajnos gyakran megfeledkeznek, és már csak a parlamentben találkozunk a törvénytervezetekkel, akkor ott kezdődik a vita. A lényeg, hogy akár jó is lehet a megoldás.
– szögezte le a politikus. Erdei Dolóczki rámutatott, a társadalombiztosítási járulék valójában személyes probléma, logikus, hogy a munkavállalót terhelje, a szocializmusban volt, hogy teljes mértékben az állam fizette, majd a „féldemokráciában” megosztották a munkaadó és a munkavállaló között.
Erdei Dolóczki István
Ő maga különben úgy véli, a döntés mögött egy Damboviţa-parti logika is meghúzódik, az intézkedéssel szigorítani próbálják a behajtást: jelenleg, ha a munkaadó nem fizeti be a különböző járulékokat, kihágásnak számít, viszont ha módosítanak, és a teljes összeget a munkavállalótól tartják vissza, és mégsem fizeti be az államkasszába, az már lopás, tehát bűncselekmény.
Fontos lenne, hogy a módosítás esetén a nettó jövedelmek ne csökkenjenek, ám a magánszférában ezt nem tudja leszabályozni az állam, a minimálbért megszabhatja, ám nem szólhat bele a versenyszféra bérpolitikájába.
Az RMDSZ különben támogatja a progresszív adózás bevezetését, de csak a regresszív formáját, tehát semmilyen növelést nem tartanak elképzelhetőnek, csak ha a jelenlegi 16 százalékot bizonyos esetekben 2–5 százalékponttal csökkentik. A politikus ugyanakkor hangsúlyozta, amíg nem készül hivatalos tervezet, addig nehéz állást foglalni ebben a kérdésben.
Hasonlóképpen az átláthatóságot hiányolja Édler András, a Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A Krónikának elmondta,
Édler András
Fotó: Nagy D. István
„Az alkalmazottakat valójában a nettó fizetés érdekli, az hogy mennyit kapnak kézbe, mekkora az az összeg, amit elkölthetnek, a többi már csak technikai kérdés. Elvileg a nettó bér nem csökkenhet csak azért, mert a kormány módosít egy törvényt, ám nem kötelezhetik az alkalmazót arra, hogy növelje a bruttó fizetést, hogy a nettó változatlan maradjon.
– részletezte a kamara elnöke. Édler András ugyanakkor úgy véli, a szociáldemokrata pártnak jó húzása volt az adótörvénykönyv-módosítás, ám azóta sok a bizonytalankodás, ami nem tesz jót a gazdaságnak.
– szögezte le a közgazdász. Szerinte a potenciális külföldi befektetőket is elriasztja a bizonytalanság, a hazai vállalkozókat pedig olyan helyzetbe hozza, hogy nem tudnak tervezni, hiszen még nem egyértelmű, hogy mi lesz a megosztott áfafizetéssel, a bérekkel és a társadalombiztosítási járulékokkal.
Az ellenzék az alkotmánybírósághoz fordul - Az Alkotmánybíróságon fogunk megtámadni minden arra irányuló kísérletet, hogy áthágják a piacgazdaság alapelveit – jelentette ki csütörtökön Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke. Felszólította egyúttal a kormányt: álljon el attól az elképzeléstől, hogy megszabja a bérezési szintet a magánszférában. „Ne merészeljenek ilyen kommunista szabályozást bevezetni, amely révén a magánszektorban megszabnák a bérezési szintet. Ezzel kilépnének az alkotmány és az Európai Unió jogszabályainak keretéből, és garantálom, hogy a Nemzeti Liberális Párt az alkotmánybíróságon fog megtámadni minden arra irányuló kísérletet, hogy áthágják a munkaerőpiac és szabad piacgazdaság alapelveit” – üzente sajtótájékoztatóján Orban a kormány tagjainak. A PNL elnöke azt mondta, 30–40 évvel ezelőtti időszakban érezte magát, amikor meghallotta Ionuţ Mişa kijelentését a magánszférában lévő fizetések összegének szabályozásával kapcsolatosan. „Mişa úrnak, Tudose úrnak és Dragnea úrnak rá kell ébrednie, hogy 2017-et írunk és egy demokratikus országban élünk, amely tagja az Európai Uniónak, ahol a fizetéseket nem a Dragnea-vezette Kommunista Párt szabja meg, hanem a munkaerőpiacon folytatott szabad alkuk során alakulnak ki” – szögezte le Ludovic Orban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!