Fotó: Veres Nándor
Zavart okoz a munkáltatók körében, hogy a Tudose-kabinet átruházná a tb-járulék kifizetését a munkavállalóra, és nagy az intézkedést övező bizonytalanság. A Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint a kormány nem szólhat bele a magáncégek bérpolitikájába.
2017. szeptember 23., 14:072017. szeptember 23., 14:07
2017. szeptember 23., 14:152017. szeptember 23., 14:15
Egy dolog biztos, éspedig az, hogy semmi sem biztos – vonhatjuk le a következtetést a társadalombiztosítási hozzájárulás kifizetésének az alkalmazottra történő átruházása ügyében. Ugyan a vállalkozók már javában készítenék elő a jövő évi terveiket, jelen pillanatban teljesen tehetetlenek, hiszen a kormány által több ízben meglebegtetett, nagyrészt a Tudose-kabinet programjában is szereplő intézkedések kapcsán teljes a bizonytalanság.
Az alkalmazottak attól tartanak, hogy emiatt csökkenni fog az az összeg, amit hazavisznek, a vállalkozók pedig aggódnak amiatt, hogy nekik jelent majd többletterhet az intézkedés.
{K1}
Ionuț Mișa pénzügyminiszter közben pedig bejelentette, a kormány olyan előíráson dolgozik, amely egy időre a jelenlegi szinten fagyasztaná be a bruttó béreket, így véve elejét annak, hogy a jelenleginél kevesebbet kapjanak kézhez az alkalmazottak. És ez a bejelentés csak tovább fokozta az amúgy sem kis felfordulást, a vállalkozók ugyanis rögtön leszögezték, hogy
Fotó: Barabás Ákos
Cristian Pârvan, a Romániai Üzletemberek Egyesületének (AOAR) főtitkára pedig felháborodottan nyilatkozott a gyanúsítgatások nyomán, leszögezve, a munkáltató – törvényi szabályozással vagy anélkül – meg fogja adni a fizetést a hozzáértő alkalmazottnak, hiszen, „mint mindenki tudja, munkaerőhiány van, senki nem engedi meg magának, hogy ilyesmivel játszadozzék”.
„De azoknak, akik kevésbé rátermettek akkor sem fog nőni a fizetésük, ha Mişa úr, a miniszterelnök vagy éppen az egész parlament azt mondja” – fogalmazott Cristian Pârvan.
Nem kizárt, hogy a társadalombiztosítási járulékok átruházása a munkavállalóra hatékony megoldás lesz, viszont még nincs egyetlen hivatalos dokumentum, tervezet, amiről véleményt lehet nyilvánítani, a kormány részéről eddig csak nyilatkozatok szintjén fogalmazódott meg a szándék – illusztrálták a teljes bizonytalanságot a Krónika által megszólaltatott szakértők is.
Erdei Dolóczki István szatmári képviselő, az alsóház költségvetési, pénz- és bankügyi bizottságának RMDSZ-es tagja a Krónikának kifejtette, erről nem tárgyalt velük a kormány, bár az együttműködési megállapodásban benne van, hogy csak azokat a tervezeteket támogatják, amelyekről előzőleg konzultálnak velük a kormánypártok.
„Erről sajnos gyakran megfeledkeznek, és már csak a parlamentben találkozunk a törvénytervezetekkel, akkor ott kezdődik a vita. A lényeg, hogy akár jó is lehet a megoldás.
– szögezte le a politikus. Erdei Dolóczki rámutatott, a társadalombiztosítási járulék valójában személyes probléma, logikus, hogy a munkavállalót terhelje, a szocializmusban volt, hogy teljes mértékben az állam fizette, majd a „féldemokráciában” megosztották a munkaadó és a munkavállaló között.
Erdei Dolóczki István
Ő maga különben úgy véli, a döntés mögött egy Damboviţa-parti logika is meghúzódik, az intézkedéssel szigorítani próbálják a behajtást: jelenleg, ha a munkaadó nem fizeti be a különböző járulékokat, kihágásnak számít, viszont ha módosítanak, és a teljes összeget a munkavállalótól tartják vissza, és mégsem fizeti be az államkasszába, az már lopás, tehát bűncselekmény.
Fontos lenne, hogy a módosítás esetén a nettó jövedelmek ne csökkenjenek, ám a magánszférában ezt nem tudja leszabályozni az állam, a minimálbért megszabhatja, ám nem szólhat bele a versenyszféra bérpolitikájába.
Az RMDSZ különben támogatja a progresszív adózás bevezetését, de csak a regresszív formáját, tehát semmilyen növelést nem tartanak elképzelhetőnek, csak ha a jelenlegi 16 százalékot bizonyos esetekben 2–5 százalékponttal csökkentik. A politikus ugyanakkor hangsúlyozta, amíg nem készül hivatalos tervezet, addig nehéz állást foglalni ebben a kérdésben.
Hasonlóképpen az átláthatóságot hiányolja Édler András, a Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A Krónikának elmondta,
Édler András
Fotó: Nagy D. István
„Az alkalmazottakat valójában a nettó fizetés érdekli, az hogy mennyit kapnak kézbe, mekkora az az összeg, amit elkölthetnek, a többi már csak technikai kérdés. Elvileg a nettó bér nem csökkenhet csak azért, mert a kormány módosít egy törvényt, ám nem kötelezhetik az alkalmazót arra, hogy növelje a bruttó fizetést, hogy a nettó változatlan maradjon.
– részletezte a kamara elnöke. Édler András ugyanakkor úgy véli, a szociáldemokrata pártnak jó húzása volt az adótörvénykönyv-módosítás, ám azóta sok a bizonytalankodás, ami nem tesz jót a gazdaságnak.
– szögezte le a közgazdász. Szerinte a potenciális külföldi befektetőket is elriasztja a bizonytalanság, a hazai vállalkozókat pedig olyan helyzetbe hozza, hogy nem tudnak tervezni, hiszen még nem egyértelmű, hogy mi lesz a megosztott áfafizetéssel, a bérekkel és a társadalombiztosítási járulékokkal.
Az ellenzék az alkotmánybírósághoz fordul - Az Alkotmánybíróságon fogunk megtámadni minden arra irányuló kísérletet, hogy áthágják a piacgazdaság alapelveit – jelentette ki csütörtökön Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke. Felszólította egyúttal a kormányt: álljon el attól az elképzeléstől, hogy megszabja a bérezési szintet a magánszférában. „Ne merészeljenek ilyen kommunista szabályozást bevezetni, amely révén a magánszektorban megszabnák a bérezési szintet. Ezzel kilépnének az alkotmány és az Európai Unió jogszabályainak keretéből, és garantálom, hogy a Nemzeti Liberális Párt az alkotmánybíróságon fog megtámadni minden arra irányuló kísérletet, hogy áthágják a munkaerőpiac és szabad piacgazdaság alapelveit” – üzente sajtótájékoztatóján Orban a kormány tagjainak. A PNL elnöke azt mondta, 30–40 évvel ezelőtti időszakban érezte magát, amikor meghallotta Ionuţ Mişa kijelentését a magánszférában lévő fizetések összegének szabályozásával kapcsolatosan. „Mişa úrnak, Tudose úrnak és Dragnea úrnak rá kell ébrednie, hogy 2017-et írunk és egy demokratikus országban élünk, amely tagja az Európai Uniónak, ahol a fizetéseket nem a Dragnea-vezette Kommunista Párt szabja meg, hanem a munkaerőpiacon folytatott szabad alkuk során alakulnak ki” – szögezte le Ludovic Orban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A világ eddig kitermelt aranykészlete több ezer tonna, de elosztva csupán néhány gramm fejenként.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!