Csak a bizonytalanság biztos: nem szólhat bele a kormány a magáncégek bérpolitikájába

•  Fotó: Veres Nándor

Fotó: Veres Nándor

Zavart okoz a munkáltatók körében, hogy a Tudose-kabinet átruházná a tb-járulék kifizetését a munkavállalóra, és nagy az intézkedést övező bizonytalanság. A Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint a kormány nem szólhat bele a magáncégek bérpolitikájába.

Bálint Eszter

Bíró Blanka

2017. szeptember 23., 14:072017. szeptember 23., 14:07

2017. szeptember 23., 14:152017. szeptember 23., 14:15

Egy dolog biztos, éspedig az, hogy semmi sem biztos – vonhatjuk le a következtetést a társadalombiztosítási hozzájárulás kifizetésének az alkalmazottra történő átruházása ügyében. Ugyan a vállalkozók már javában készítenék elő a jövő évi terveiket, jelen pillanatban teljesen tehetetlenek, hiszen a kormány által több ízben meglebegtetett, nagyrészt a Tudose-kabinet programjában is szereplő intézkedések kapcsán teljes a bizonytalanság.

Hosszú ideje foglalkoztatja a közbeszédet a kormány terve, hogy 2018. január elsejétől ne a munkáltató, hanem a munkavállaló fizesse be a tb-járulékot az államkasszába.

Az alkalmazottak attól tartanak, hogy emiatt csökkenni fog az az összeg, amit hazavisznek, a vállalkozók pedig aggódnak amiatt, hogy nekik jelent majd többletterhet az intézkedés.

{K1}

Ionuț Mișa pénzügyminiszter közben pedig bejelentette, a kormány olyan előíráson dolgozik, amely egy időre a jelenlegi szinten fagyasztaná be a bruttó béreket, így véve elejét annak, hogy a jelenleginél kevesebbet kapjanak kézhez az alkalmazottak. És ez a bejelentés csak tovább fokozta az amúgy sem kis felfordulást, a vállalkozók ugyanis rögtön leszögezték, hogy

a kormány nem szólhat bele a magáncégek bérpolitikájába, ha meghozza a bejelentett intézkedést, tulajdonképpen megszegi Románia alkotmányát.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Cristian Pârvan, a Romániai Üzletemberek Egyesületének (AOAR) főtitkára pedig felháborodottan nyilatkozott a gyanúsítgatások nyomán, leszögezve, a munkáltató – törvényi szabályozással vagy anélkül – meg fogja adni a fizetést a hozzáértő alkalmazottnak, hiszen, „mint mindenki tudja, munkaerőhiány van, senki nem engedi meg magának, hogy ilyesmivel játszadozzék”.

„De azoknak, akik kevésbé rátermettek akkor sem fog nőni a fizetésük, ha Mişa úr, a miniszterelnök vagy éppen az egész parlament azt mondja” – fogalmazott Cristian Pârvan.

Jó is lehet, de senki se látta

Nem kizárt, hogy a társadalombiztosítási járulékok átruházása a munkavállalóra hatékony megoldás lesz, viszont még nincs egyetlen hivatalos dokumentum, tervezet, amiről véleményt lehet nyilvánítani, a kormány részéről eddig csak nyilatkozatok szintjén fogalmazódott meg a szándék – illusztrálták a teljes bizonytalanságot a Krónika által megszólaltatott szakértők is.

Erdei Dolóczki István szatmári képviselő, az alsóház költségvetési, pénz- és bankügyi bizottságának RMDSZ-es tagja a Krónikának kifejtette, erről nem tárgyalt velük a kormány, bár az együttműködési megállapodásban benne van, hogy csak azokat a tervezeteket támogatják, amelyekről előzőleg konzultálnak velük a kormánypártok.

„Erről sajnos gyakran megfeledkeznek, és már csak a parlamentben találkozunk a törvénytervezetekkel, akkor ott kezdődik a vita. A lényeg, hogy akár jó is lehet a megoldás.

Az RMDSZ álláspontja általában az, akár a hippokratészi elvek esetében: ha jót nem tudnak tenni, ne ártsanak”

– szögezte le a politikus. Erdei Dolóczki rámutatott, a társadalombiztosítási járulék valójában személyes probléma, logikus, hogy a munkavállalót terhelje, a szocializmusban volt, hogy teljes mértékben az állam fizette, majd a „féldemokráciában” megosztották a munkaadó és a munkavállaló között.

Erdei Dolóczki István Galéria

Erdei Dolóczki István

Meglátása szerint az átruházást úgy kell megoldani, hogy az a nettó fizetésen ne érződjék.

Logikai csavar

Ő maga különben úgy véli, a döntés mögött egy Damboviţa-parti logika is meghúzódik, az intézkedéssel szigorítani próbálják a behajtást: jelenleg, ha a munkaadó nem fizeti be a különböző járulékokat, kihágásnak számít, viszont ha módosítanak, és a teljes összeget a munkavállalótól tartják vissza, és mégsem fizeti be az államkasszába, az már lopás, tehát bűncselekmény.

A képviselő szerint ezzel akár elejét lehetne venni azoknak a szerencsétlen helyzeteknek, hogy az alkalmazott nyugdíjazásakor azzal szembesül, hogy nem fizették be utána a különböző járulékokat.

Fontos lenne, hogy a módosítás esetén a nettó jövedelmek ne csökkenjenek, ám a magánszférában ezt nem tudja leszabályozni az állam, a minimálbért megszabhatja, ám nem szólhat bele a versenyszféra bérpolitikájába.

A jövedelmi adó 16 százalékról 10 százalékra való csökkentéséről kifejtette, ha megszűnik az egységes adókulcs, az megnehezíti az adó kezelését.

Az RMDSZ különben támogatja a progresszív adózás bevezetését, de csak a regresszív formáját, tehát semmilyen növelést nem tartanak elképzelhetőnek, csak ha a jelenlegi 16 százalékot bizonyos esetekben 2–5 százalékponttal csökkentik. A politikus ugyanakkor hangsúlyozta, amíg nem készül hivatalos tervezet, addig nehéz állást foglalni ebben a kérdésben.

Csak kapkodják a fejüket

Hasonlóképpen az átláthatóságot hiányolja Édler András, a Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A Krónikának elmondta,

a vállalkozók csak kapkodják a fejüket a különböző nyilatkozatok hallatán, hatalmas a bizonytalanság, nincs semmilyen hivatalos dokumentum, így viszont nehéz tervezni.

Édler András •  Fotó: Nagy D. István Galéria

Édler András

Fotó: Nagy D. István

„Az alkalmazottakat valójában a nettó fizetés érdekli, az hogy mennyit kapnak kézbe, mekkora az az összeg, amit elkölthetnek, a többi már csak technikai kérdés. Elvileg a nettó bér nem csökkenhet csak azért, mert a kormány módosít egy törvényt, ám nem kötelezhetik az alkalmazót arra, hogy növelje a bruttó fizetést, hogy a nettó változatlan maradjon.

Idézet
Ez csak a közszférában kivitelezhető. A magánszférában csak a minimálbér szabható meg”

– részletezte a kamara elnöke. Édler András ugyanakkor úgy véli, a szociáldemokrata pártnak jó húzása volt az adótörvénykönyv-módosítás, ám azóta sok a bizonytalankodás, ami nem tesz jót a gazdaságnak.

Idézet
Úgy tűnik, tesztelik a közvéleményt, bedobnak egy-egy ötletet, kivárják a reakciókat, majd annak alapján döntenek, de ez nem tesz jót a gazdaságnak”

– szögezte le a közgazdász. Szerinte a potenciális külföldi befektetőket is elriasztja a bizonytalanság, a hazai vállalkozókat pedig olyan helyzetbe hozza, hogy nem tudnak tervezni, hiszen még nem egyértelmű, hogy mi lesz a megosztott áfafizetéssel, a bérekkel és a társadalombiztosítási járulékokkal.

Az ellenzék az alkotmánybírósághoz fordul - Az Alkotmánybíróságon fogunk megtámadni minden arra irányuló kísérletet, hogy áthágják a piacgazdaság alapelveit – jelentette ki csütörtökön Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke. Felszólította egyúttal a kormányt: álljon el attól az elképzeléstől, hogy megszabja a bérezési szintet a magánszférában. „Ne merészeljenek ilyen kommunista szabályozást bevezetni, amely révén a magánszektorban megszabnák a bérezési szintet. Ezzel kilépnének az alkotmány és az Európai Unió jogszabályainak keretéből, és garantálom, hogy a Nemzeti Liberális Párt az alkotmánybíróságon fog megtámadni minden arra irányuló kísérletet, hogy áthágják a munkaerőpiac és szabad piacgazdaság alapelveit” – üzente sajtótájékoztatóján Orban a kormány tagjainak. A PNL elnöke azt mondta, 30–40 évvel ezelőtti időszakban érezte magát, amikor meghallotta Ionuţ Mişa kijelentését a magánszférában lévő fizetések összegének szabályozásával kapcsolatosan. „Mişa úrnak, Tudose úrnak és Dragnea úrnak rá kell ébrednie, hogy 2017-et írunk és egy demokratikus országban élünk, amely tagja az Európai Uniónak, ahol a fizetéseket nem a Dragnea-vezette Kommunista Párt szabja meg, hanem a munkaerőpiacon folytatott szabad alkuk során alakulnak ki” – szögezte le Ludovic Orban.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 18., péntek

Románia Ukrajnával kötne drónok gyártásáról szóló megállapodást

Ukrajnával kíván dróngyártásról szóló együttműködési megállapodást kötni Románia.

Románia Ukrajnával kötne drónok gyártásáról szóló megállapodást
2025. július 18., péntek

Elutasítja a román agrárminiszter az EU költségvetés-tervezetét

A Közös Agrárpolitikát (KAP) a 2028-2034-es európai uniós költségvetésben is külön kell választani a kohéziós alapoktól, és Franciaország és Németország csatlakozott Románia erre irányuló törekvéséhez – jelentette be Florin Barbu.

Elutasítja a román agrárminiszter az EU költségvetés-tervezetét
2025. július 17., csütörtök

Roncsolják az elektromos autók vásárlási utalványát, még mindig a levegőben lóg a többi AFM-program

Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, csökkenteni fogják az elektromos autók vásárlását támogató utalvány értékét, mert a költségvetés „egyszerűen nem tudja fedezni” a fejenként 37 ezer lejes támogatást.

Roncsolják az elektromos autók vásárlási utalványát, még mindig a levegőben lóg a többi AFM-program
2025. július 17., csütörtök

Nem garancia a román zászló: a sertéshús 80 százaléka importból származik

A romániai piacon kapható sertéshús mintegy 80 százaléka importból származik, a boltokban értékesített hús nagy része nem helyi gazdaságokból érkezik – figyelmeztetett Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.

Nem garancia a román zászló: a sertéshús 80 százaléka importból származik
2025. július 17., csütörtök

Micsoda időzítés: áfakedvezményeket követel Brüsszel az áfaemelésbe menekülő Romániától

Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Belgiumnak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak.

Micsoda időzítés: áfakedvezményeket követel Brüsszel az áfaemelésbe menekülő Romániától
2025. július 17., csütörtök

Továbbra is Romániában a legmagasabb az infláció, és az áfaemelés még csak most jön

Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 2,3 százalékra nőtt a májusi 2,2 százalékról az éves infláció az Európai Unióban, a tagállamok közül pedig továbbra is Romániában a legmagasabb, 5,8 százalékos az infláció.

Továbbra is Romániában a legmagasabb az infláció, és az áfaemelés még csak most jön
2025. július 17., csütörtök

Grindeanu: már használatban van azon sztrádaszakaszok nagy része, amelyek egyesek szerint nem fognak megépülni

Már közlekednek az autók azoknak a sztrádaszakaszoknak a nagy részén, amelyek egyesek szerint nem fognak megépülni – jelentette ki Sorin Grindeanu korábbi közlekedési miniszter, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke szerda este.

Grindeanu: már használatban van azon sztrádaszakaszok nagy része, amelyek egyesek szerint nem fognak megépülni
2025. július 17., csütörtök

Erdélyt is megkárosítja az autópályapénzek elügyetlenkedése

Tucatnyi romániai, köztük számos erdélyi autópálya-szakasz marad az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként odaítélt európai uniós támogatás nélkül.

Erdélyt is megkárosítja az autópályapénzek elügyetlenkedése
2025. július 16., szerda

Ismét drágítja a Vodafone a mobil-előfizetéseket

Ismét drágítja a Vodafone a mobil-előfizetéseket Romániában.

Ismét drágítja a Vodafone a mobil-előfizetéseket
2025. július 16., szerda

Elbocsátások az egyik legnagyobb tejfeldolgozónál: több erdélyi telephelyét is bezárhatja a holland multi

Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.

Elbocsátások az egyik legnagyobb tejfeldolgozónál: több erdélyi telephelyét is bezárhatja a holland multi