Florin Cîțu román kormányfő
Fotó: Gov.ro
Románia nem halogathatja tovább az állami szektor reformját, hogy erőforrásait beruházásokra fordíthassa, jelentette ki Florin Cîțu miniszterelnök.
2021. február 26., 13:392021. február 26., 13:39
2021. február 26., 14:292021. február 26., 14:29
A tavaly év végén hivatalba lépett jobbközép koalíciós kormány vezetője egy közösségi portálon közzétett, a román média által pénteken szemlézett bejegyzésében rámutatott: Romániát tavaly az utóbbi száz év legnehezebb válsága elé állította a világjárvány, de sikerült elkerülnie a technikai recessziót, a GDP két egymást követő negyedévi csökkenését. 2020 utolsó negyedévében pedig az EU legnagyobb gazdasági növekedését produkálta az ország.
– jegyezte meg a kormányfő arra utalva, hogy Romániában egymást érik a szakszervezeti megmozdulások, amióta a kormány bejelentette, hogy 2021-ben befagyasztják a közalkalmazotti béreket és a nyugdíjakat.
A közszférában tavaly 8 százalékkal nőttek a bérek – egyes ágazatokban 25 százalékkal, a bérköltségek megduplázódtak az utóbbi négy évben és jelenleg a GDP mintegy 12 százalékára rúgnak, miközben az uniós átlag a GDP 10 százalékára tehető, sorolta.
Rámutatott: minden előrejelzés szerint a magánszektorban az esetek többségében nem lesz béremelés, és mivel a válság nem ért véget, a kormány úgy döntött, hogy a közszférában is megmaradnak a bérek a tavaly decemberi szinten. Hozzátette:
A miniszterelnök szerint az utóbbi 30 évben a szociáldemokraták voltak azok, akik csődbe juttatták az állami vállalatokat és adósságot halmoztak fel.
– szögezte le a miniszterelnök, aki szerint 2021 a reformok és beruházások éve lesz Romániában.
A bukaresti parlament ezekben a napokban tárgyalja a Cîțu-kormány 2021-es költségvetés-tervezetét, amely a GDP 7,16 százalékára rugó államháztartási hiánnyal számol, miután Románia tavaly 9,79 százalékos deficittel zárt.
A több mint hétszázalékos hiánycélhoz is a kiadási előirányzatok jelentős csökkentésére volt szükség, a kormány takarékossági intézkedései ellen azonban lázonganak a szakszervezetek.
A Cîțu-kormány viszont minden korábbinál több pénzt – 61 milliárd lejt – irányoz elő beruházásokra, amelytől a tartós gazdasági növekedés megalapozását reméli.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
Úgy tűnik, hogy a nyaralás során kipipálandó dolgok véget nem érő listáját felváltja a lehetséges élmények listája, ahol semmi sem kötelező, és minden saját tempóban történik.
A bejelentett adóemelésekkel kapcsolatos aggodalmainak adott hangot kedden a Concordia munkáltatói szövetség.
A Partiumi Falugazdász Hálózat 19 falugazdász segítségével tartja a kapcsolatot a partiumi megyék magyar gazdáival. Kovács Szabolcs István vidékfejlesztési szakemberrel, a Partiumi Falugazdász Hálózat szervezeti vezetőjével beszélgettünk.
Fizetések szempontjából nagy aránytalanságok tapasztalhatóak Romániában: egyes ágazatokban a munkavállalók átlag nettó keresete eléri a 11 ezer lejt, más területeken pedig alig haladja meg a 3300 lejt.
A romániai lakosság gyakrabban jár étterembe, ám összességében jóval kevesebb pénzt hagy a vendéglőkben, mint a szomszédos európai országokban élők.
A Bolojan-kormány programja három pillérre épül: az államháztartás rendbetételére, a jó kormányzásra, valamint a polgárok iránti tiszteletre – derül ki a hétfőn közzétett dokumentumból.
Bár a közgazdászok szerint a lej még mindig kissé túlértékelt, az ING Bank elemzői úgy vélik, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) rövid távon ismét 5 lej/euró alá engedheti a román fizetőeszköz árfolyamát.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás