2013. március 25., 08:392013. március 25., 08:39
Vasárnap egyébként Brüsszelbe utazott Nicosz Anasztaziadesz ciprusi államfő (képünkön), aki az előzetes bejelentések értelmében tárgyalt Herman van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével, valamint Jose Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével. Ugyanakkor a nicosiai vezető külön tárgyalásokat folytatott Christine Lagarde IMF-vezérrel, illetve Mario Draghival, az Európai Központi Bank elnökével. Hogy sikerült-e közelíteniük az álláspontokat, lapzártánkkor nem lehetett tudni, az esti órákban pedig az euróövezeti pénzügyminiszterek is tárgyaltak.
Olli Rehn, az EU gazdasági ügyekért felelős biztosa a tárgyalások előtt egyébként kijelentette: a szigetországnak csupán kemény választási lehetőségei maradtak, és még a vasárnapi nap folyamán el kell fogadnia a feltételeket. Egy, a tárgyalások tartalmát ismerő forrás a BBC-nek elmondta, az egyik feltétel a második legnagyobb ciprusi bank, a Laiki (Népi) Bank felosztása „jó” és „rossz” bankokra: a jó banki termékeket megtartó rész összeolvad a Ciprusi Bankkal, míg a „mérgező” termékek a Laikinál maradnak. Emellett a Ciprusi Bankban elhelyezett, 100 ezer eurót meghaladó betétek 20 százalékát kisajátítják, és cserében banki részvényeket adnak értük. A többi bankban elhelyezett, 100 ezer euró fölötti betétek 4 százalékát sajátítják ki.
Angela Merkel német kancellár egyébként pénteken élesen bírálta a ciprusi vezetést, és elutasította a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államosítására vonatkozó tervet a konzervatív CDU/CSU pártszövetség parlamenti frakciójának rendkívüli ülésén. A zárt ülésről kiszivárgott információk szerint a kancellár egyebek között kifogásolta, hogy a ciprusi vezetés napok óta nem lépett kapcsolatba a trojka – az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap – képviselőivel. Hangsúlyozta: nem fordulhat elő, hogy Ciprus próbára teszi a nemzetközi hitelezők türelmét. A kancellár kifejtette: a ciprusi bankok jóval nagyobb kamatot fizetnek a betétekre, mint például a németországi bankok, ezért elfogadható volt az euróövezeti pénzügyminiszteri tanács múlt szombati ülésén elfogadott terv a bankbetétekre kivetendő egyszeri illetékről. Ugyanakkor a kisbetéteseket meg kell kímélni a válságkezelés terhétől – fűzte hozzá Angela Merkel az ülés résztvevőinek beszámolói szerint. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter a rendkívüli frakcióülésen elsősorban azt emelte ki, hogy elkerülhetetlen a ciprusi bankrendszer átalakítása. A ciprusi kormány nem várhatja el a trojkától, hogy a pénzügyi szektor jelenlegi szerkezetének fenntartásához nyújtson segítséget – hangsúlyozta a német pénzügyminiszter.
| „Távol állnak a valóságtól azok a nyilatkozatok, amelyek szerint Lettország lehet a második Ciprus, mert a lett bankrendszer mérete és a gazdaságban betöltött szerepe teljesen más” – hangsúlyozta egy pénteken kiadott közleményben Kristaps Zakulis, a lett pénzügyi felügyelet (FKTK) vezetője. Kristaps szerint míg Cipruson a pénzügyi szektor a hazai össztermék (GDP) 40 százalékát adja, addig Lettországban ez az arány mindössze 3-3,5 százalék, és nem kell tartani masszív tőkebeáramlástól. Ennek ellenére az FKTK a héten felszólította a lett bankokat, hogy a ciprusi válság fényében vizsgálják meg alaposabban ügyfélkörüket és forrásaik minőségét. Az IMF és az EU korábban figyelmeztette Lettországot, hogy a devizakülföldiek betéteinek magas aránya a lett bankrendszerben felvetheti a pénzmosás lehetőségét. A lett bankrendszer 12 milliárd latos (17 milliárd euró) betétállományának mintegy fele nem helyi illetőségűek kezében van, és az összeg 2012 óta 20 százalékkal nőtt. Az IMF adatai szerint a külföldiek betéteinek 90 százaléka Oroszországból és a volt Szovjetunió más utódállamaiból érkezett a 2,2 millió lakosú Lettországba, ahol a lakosság mintegy 27 százaléka orosz nemzetiségű. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok