A kormány nem szándékozik mandátuma végéig egyetlen adót vagy illetéket sem emelni – jelentette ki hétfői parlamenti felszólalásában Dacian Cioloş miniszterelnök, aki fontosnak tartotta azt is leszögezni, hogy a gazdaság ugyan jó irányba halad, de a különleges nyugdíjak túlzott emelése veszélybe sodorhatja a nyugdíjrendszert.
2016. szeptember 19., 18:322016. szeptember 19., 18:32
A kormányfőnek azt követően kellett a honatyáknak számot adnia az ország gazdasági állapotáról, hogy az elmúlt időszakban olyan információk szivárogtak ki a pénzügyminisztériumból, miszerint a kabinet a társadalombiztosítási hozzájárulás emelését tervezi.
Cioloş most leszögezte, nemhogy nem terveznek adóemelést, hanem „épp ellenkezőleg”. Mint emlékeztetett, a kormány 9 százalékra csökkentette a mezőgazdasági tevékenységek keretében használt termékek és szolgáltatások általános forgalmi adóját (áfa/TVA). „A továbbiakban – elsősorban a kistermelők, magánszemélyek és magánvállalkozók támogatása érdekében – olyan módosításokat tervezünk, amelyek révén az adótörvénykönyv egyszerűsödne, illetve különleges áfarendszer születne az említett ketagóriák részére” – mondta még el a kormányfő.
A gazdaság alakulása számokban
Mivel a Szociáldemokrata Párt (PSD) által megfogalmazott parlamenti „meghívó” arra is felszólította a miniszterelnököt, hogy mutasson be konkrét adatokat Románia jelenlegi gazdasági helyzetéről. Cioloş rámutatott: az év első felében a bruttó hazai termék (GDP) 5,2 százalékára rúgott a gazdasági növekedés, ami meglátása szerint jónak mondható. „A külső bizonytalansági tényezőket szem előtt tartva év végére 4,8 százalékos növekedést várunk a költségvetésben becsült 4,2 százalékos ütem helyett. Az idei év második negyedévben a reális GDP-növekedés 6 százalékos volt 2015 azonos időszakához viszonyítva” – fejtette ki a kormányfő, leszögezve egyúttal, hogy a növekedés csak akkor marad továbbra is fenntartható, ha folytatják a strukturális reformokat, és bátorítják a beruházásokat.
Cioloş hangsúlyozta, a jó gazdasági adatokat tükrözi az is, hogy munkahelyek jöttek létre, és nőttek a fizetések. Mint részletezte, július végén 152 ezerrel több munkahelyet tartottak nyilván, ebből 140 ezer a magán-, 12 ezer pedig a közszférában. Közben a munkanélküliség 6,3 százalékra csökkent a tavalyi év első felében regisztrált 6,8 százalék után, a bérek pedig 12 százalékkal nőttek.
A miniszterelnök ehhez képest megjegyezte: a fiatalok körében még mindig igen magas, 20–21 százalékos az állástalanok aránya, így a továbbiakban is a munkahelyteremtésre kell összpontosítani. Cioloş emellett a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is fontosnak nevezte. „Ahol a nyugdíjrendszer a hozzájárulásokon alapul, ott a rendszer tartós. A túlzott különleges nyugdíjak kockázatosak” – szögezte le.
A miniszterelnök szerint egyébként tartható a költségvetésben felvállalt 3 százalék alatti deficitcél. „A költségvetés hiánya az idei év első hét hónapjában alacsony szinten, a GDP 0,23 százalékán maradt, ami 1,73 milliárd lejt jelent, ám ez az érték az elkövetkezőkben nőni fog, hiszen az év végén több lesz a beruházás, nőnek a kiadások” – magyarázta Dacian Cioloş.
Dragnea nem elégedetett
Nem nyerte el azonban a szociáldemokraták tetszését a miniszterelnök beszámolója, Liviu Dragnea pártelnök éles bírálatot fogalmazott meg, leszögezve, szerinte a szakértői kormány minden szinten kudarcot vallott. Mint hangsúlyozta, a kormányfő nem a reális helyzetet ismertette, az embereknek nincs több pénz a zsebében, ráadásul „nem románul beszélt, hanem a technokraták nyelvén”.
„Ma tulajdonképpen megtudhattuk, hogy egy éven keresztül nem tett semmit. Mivel a technokraták nyelvén mondta, le szeretném önöknek fordítani” – fogalmazott felszólalásában a szociáldemokrata pártvezér.
Alina Gorghiu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) társelnöke erre azzal vágott vissza, hogy aki nem érti a kormányfő nyelvét, annak még „egy kicsit” tanulnia kellene. Leszögezte ugyanakkor, hogy a PSD azért nem látja a gazdasági növekedést, mivel az nem a pártvezérek zsebébe, hanem az állami költségvetésbe megy.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!