Cél a vállalkozóbarát környezet kialakítása: a cégek forgalmához kötnék a közintézmények béralapját

Cél a vállalkozóbarát környezet kialakítása: a cégek forgalmához kötnék a közintézmények béralapját

Aki másnak vermet ás… Az ellenőrre is visszaüthet a „keménykedés” az új javaslat értelmében

Fotó: Barabás Ákos

Alacsonyabb fizetésekkel büntetné egy törvénytervezet azokat az állami szerveket, amelyek nem biztosítanak vállalkozóbarát környezetet.

Bíró Blanka

2019. július 06., 19:362019. július 06., 19:36

2019. július 06., 22:312019. július 06., 22:31

A vállalkozóbarát környezet kialakítását ösztönözné Édler András, az országos kereskedelmi kamara alelnöke, aki azt javasolja:

kössék az állami közintézmények költségvetését, első lépésben a fizetésalapot a megyékben működő cégek forgalmához.

Mint a kezdeményező a Krónikának elmondta, a héten Bukarestben az országos kamara keretében Ştefan Radu Oprea üzleti környezetért, kereskedelemért és vállalkozásokért felelős miniszterrel találkozott, vázolta neki az elképzelést, hozzátéve, bár merész gondolat, de a vállalkozóbarát környezet kialakítását segítené elő, és ezért érdemes lenne fontolóra venni. A tárcavezető a felvetésre azt válaszolta, hogy Eugen Teodorivici pénzügyminiszter legutóbbi, a közszféra kapcsán megfogalmazott nyilatkozataiból kiindulva „nem annyira elrugaszkodott az elképzelés”.

Ne akadályozzák a működést!

A Kovászna megyei vállalkozói érdekképviselet elnöke amúgy azzal érvelt javaslata mellett, hogy jelenleg a közintézmények és a magánszféra között van egy szakadás. Előbbiek nem látják be, hogy a magánszféra nélkül nem léteznének, hiszen az termeli meg a működésükhöz szükséges adólejeket is.

Idézet
A közintézmények, az ellenőrző hatóságok úgy viselkednek, mintha lenne egy külön nyomda, ahol a fizetésükhöz szükséges pénzt nyomtatják. Egy ilyen újszerű megközelítés megváltoztathatná a hozzáállásukat, meghatározva, hogy egy adott megyében mennyire barátságosak a vállalkozókkal”

– részletezte Édler András.  Rámutatott, ha az ellenőrző hatóságok egy megyében nem megfelelő módon kezelik a vállalkozó problémáit, nem segítik, hanem ellenségesen akadályozzák a különben tisztességes adófizető cég tevékenységét, akkor az megteheti, hogy a székhelyét átköltözteti egy másik megyébe, ahol támogató vállalkozói környezetet teremtenek.

„Ha egy nagy méretű cég ezt meglépi, akár tíz százalékkal is csökken abban a megyében az összforgalom. Jelenleg ennek nincs semmi következménye. Viszont ha ezzel arányosan, szintén tíz százalékkal csökken az állami közintézmények béralapja, akkor mindenki jobban odafigyel arra, hogy minél barátságosabb feltételeket teremtsen” – mutatott rá az országos kamara alelnöke.

Szerinte az ellenőrző szervek feladata, hogy az adócsalást, a tisztességtelen vállalkozókat kiszűrjék, nem az, hogy akadályozzák a tisztességesen működő, legfeljebb csak adminisztratív  tévedéseket elkövető cégek munkáját, hiszen a magánszféra termeli meg a pénzt,  fizeti be az államkasszába az adókat, illetékeket, amiből a közszférában is kiadják a fizetéseket.

Nem kerülnének hátrányba a legkisebbek

Kérdésünkre, hogy egy ilyen rendszer bevezetése esetén nem kerülnek-e hátrányba azok a megyék, ahol valamilyen oknál fogva nem annyira pezsgő a vállalkozói élet, Édler András kifejtette, erre ki lehet dolgozni módszert például úgy, hogy alapul veszik a jelenlegi helyzetet, kiszámolva, a cégek összforgalmának hány százalékát teszi ki az állami intézmények fizetésalapja. Ez a forgalom változása szerint alakulhat jó vagy rossz irányba, tehát növekszik, vagy csökken.

Idézet
Ha Kovászna megyében a jelenlegihez képest jobb feltételeket, barátságosabb környezetet teremtünk, megtörténhet, hogy a szomszédos Brassó megyéből áttelepednek a cégek, nő a forgalom, nőnek a közintézményekben a bérek. Ám ez fordítva is igaz, ha Kovászna megyében ellenséges a környezet, átmennek Brassóba, és ez a bérek csökkentését eredményezheti.

Talán ez még elrugaszkodott elképzelésnek tűnik, de valahol el kell kezdeni a változást, és az üzleti környezetért, kereskedelemért és vállalkozásokért felelős miniszter sem tartotta kivitelezhetetlennek” – fogalmazta meg Édler András.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 08., szerda

Mire alaposan beizzítottuk a napelemeket, lehűt minket a negatív áramár

Bár első hallásra jól hangzik a negatív áramár fogalma, a mélypontra süllyedt fogyasztás és a megújuló energia előretörésének együttes hatása óhatatlanul kedvezőtlenül érintheti a lakossági fogyasztókat is.

Mire alaposan beizzítottuk a napelemeket, lehűt minket a negatív áramár
2024. május 07., kedd

Csaknem 500 százalékkal emelkedő veszteséggel számol a CFR, az egymilliárd lejt is meghaladhatja idén az összeg

Az állami tulajdonban lévő Román Vasúttársaság személyszállító ágazata (CFR Călători) 2024-re 1,026 milliárd lejes veszteséget becsül, ami 464 százalékkal magasabb a 2023. december 31-i szintnél.

Csaknem 500 százalékkal emelkedő veszteséggel számol a CFR, az egymilliárd lejt is meghaladhatja idén az összeg
2024. május 07., kedd

Újabb változás a romániai bankpiacon: a Versenytanács rábólintott két pénzintézet fúziójára

A Versenytanács jóváhagyta azt a tranzakciót, amelynek keretében az Intesa Sanpaolo, Olaszország legnagyobb bankja átveszi a First Bank Romániát – adta hírül kedden a Profit.ro gazdasági szakportál.

Újabb változás a romániai bankpiacon: a Versenytanács rábólintott két pénzintézet fúziójára
2024. május 07., kedd

Stagnált az új autók piaca, a Dacia és a Toyota volt a legnépszerűbb az első négy hónapban

Stagnált az új autók piaca Romániában az év első négy hónapjában – közölte kedden a romániai autógyártók egyesülete (ACAROM).

Stagnált az új autók piaca, a Dacia és a Toyota volt a legnépszerűbb az első négy hónapban
2024. május 05., vasárnap

Közel háromezer ukrán állampolgár vállalt munkát Romániában a háború kitörése óta

Közel 3000 ukrán állampolgár talált munkát Romániában a háború kitörése óta az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) közvetítésével.

Közel háromezer ukrán állampolgár vállalt munkát Romániában a háború kitörése óta
2024. május 05., vasárnap

Enyhén csökkent áprilisban a nyugdíjasok száma; az átlagnyugdíj 2248 lej volt

Idén április végén 4 748 274 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4274-gyel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2248 lej volt – közölte vasárnap az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) közzétett adataiból.

Enyhén csökkent áprilisban a nyugdíjasok száma; az átlagnyugdíj 2248 lej volt
2024. május 03., péntek

Késélen táncol a búza jövedelmezősége, de meglódult a repce és a napraforgó ára

Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.

Késélen táncol a búza jövedelmezősége, de meglódult a repce és a napraforgó ára
2024. május 03., péntek

A 25 ezer eurós de minimis agrártámogatás megduplázását kéri Brüsszeltől 15 uniós tagállam

Az Európai Bizottság 2024 végéig meghosszabbította az ukrajnai háború okozta válság miatt bajban levő mezőgazdasági farmoknak nyújtandó támogatást. Tizenöt tagállam viszont azt kéri, a kistermelőknek szánt de minimis támogatások összege megduplázódjon.

A 25 ezer eurós de minimis agrártámogatás megduplázását kéri Brüsszeltől 15 uniós tagállam
2024. május 03., péntek

Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak

Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak: amíg itt a 2 százalékot sem éri el azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik tavaly a rendes munkaidőn túl is dolgoztak, az éllovas országokban meghaladja a 10 százalékot.

Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak
2024. május 03., péntek

A hús, a növényi olajok és a gabona drágulása miatt tovább nőttek az élelmiszerárak

Áprilisban már a második egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, ezúttal elsősorban a hús, a növényi olajok és gabonafélék drágulása miatt, amit nem tudott ellensúlyozni a cukor és a tejtermékek árának csökkenése.

A hús, a növényi olajok és a gabona drágulása miatt tovább nőttek az élelmiszerárak