Fotó: Pixabay.com
Cáfolja Virgil Popescu energiaügyi miniszter, hogy adót készül kivetni a kormány a villamosenergia-hálózatra csatlakozott termelő-fogyasztókra. Miközben a téma kapcsán politikai csatározás robbant ki a kormánykoalíciós pártok között, az érintett prosumerek számítanak arra, hogy előbb-utóbb mégis megadóztatják az általuk megtermelt energiát.
2022. december 05., 17:402022. december 05., 17:40
2022. december 05., 17:562022. december 05., 17:56
Virgil Popescu energiaügyi miniszter szerint a nyilvánosságban felröppent hírekkel ellentétben az áramtermelő-fogyasztók nem fognak semmiféle adót fizetni a napenergia után, az össztűz alá került sürgősségi rendelet valójában egy olyan uniós irányelv átültetése a romániai jogrendbe, amely 2026-tól lehetővé teszi egy ilyen adó esetleges bevezetését. Hétfői – George Simion AUR-elnöknek a minisztérium épületébe történt illetéktelen behatolása miatt későbbi időpontban megtartott – sajtótájékoztatóján a liberális tárcavezető elmondta, az ellenzék és a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) által is bírált rendelet
„A jogszabály révén a villamosenergia-hálózatra csatlakozott termelő-fogyasztók több helyszínen is telepíthetnek napelemeket, ugyanolyan kompenzációval, és cserélgethetik a napelemek helyszíneit itt. A helyszínek cseréje korábban csak az elosztóhálózatokon belül volt lehetséges. A direktíva gyakorlatba ültetésének elmulasztása uniós szankciókat vont volna maga után” – magyarázta Popescu.
A miniszter cáfolta a napenergia-adó bevezetésére vonatkozó híreszteléseket. „Semmiféle adót nem vezetünk be, a prosumerek abszolút semmiféle adót nem fognak fizetni az elhasznált és a megtermelt energia után” – szögezte le a liberális tárcavezető, akinek tevékenységét a szociáldemokraták korábban is bírálták, többek között az árplafon bevezetése kapcsán. Hozzátette, az uniós irányelv 2026-tól bizonyos körülmények között valóban lehetővé teszi egy ilyen adó bevezetését, de az energiaügyi minisztérium soha nem támogatna egy ilyen kezdeményezést.
Az Európai Bizottsághoz (EB) fordul a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), ha a kormány nem módosítja a villamosenergia-hálózatra csatlakozott termelő-fogyasztókra a napenergiára kivetett adót bevezető sürgősségi rendeletet.
„Nem vetünk ki adót a prosumerekre, ez biztos. A Ciucă-kormány támogatja a termelő-fogyasztókat. A rendelet közvitán volt; senki nem akar ilyen adót, és nem is fog senki ilyen jellegű adót fizetni” – nyomatékosította az energiaügyi miniszter. Popescu emlékeztetett, hogy a kormány a múlt év végén bevezette a mennyiségi kompenzációt, és azóta a prosumerek száma néhány százról több ezerre nőtt.
Bírálat minden irányból
A tárcavezető azt követően szólalt meg a témában, hogy egy nappal korábban a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a PSD is támadta a napenergiára kivetendő adó, azaz a villamosenergia-hálózatra csatlakozott termelő-fogyasztókra érvényes illeték bevezetése miatt. Az USR felszólította a kormányt, vonja vissza a rendeletet, még mielőtt megjelenik a Hivatalos Közlönyben. Az azonban már napvilágot látott. Az USR tegnap azt közölte, hogy az Európai Bizottsághoz fordul a témában.
Radu Oprea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője bírálta Virgil Popescu energiaügyi minisztert, amiért a kezdeményezésére múlt kedden (vagyis a december elsejei minivakáció előtt) a kormány sürgősségi rendeletet fogadott el a villamosenergia-hálózatra csatlakozott termelő-fogyasztók megadóztatásáról. Oprea közösségi oldalán posztolt bejegyzésében emlékeztetett arra, hogy ez az uniós irányelv nem kötelezi a tagállami kormányokat a prosumerek által termelt energia megadóztatására. Szerinte ezzel az előírással a liberális miniszter fékezi a megújuló energiaforrások fejlesztését. Emlékeztetett arra is, hogy 2027-ben le kell állítani a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, és nem lesz mivel pótolni a létesítmény által megtermelt árammennyiséget. „A megújuló energiaforrások jelentik erre a megoldást, ha ösztönözzük a fejlődésüket, de nem az adózás, hanem az eljárások egyszerűsítése révén” – írta a PSD szóvivője.
A PNL-lel együtt kormányzó alakulat hétfőn közleményben is megerősítette: nem ért egyet a villamosenergia-hálózatra csatlakozott termelő-fogyasztókra kivetetett „napfényadóval”, mivel „egy ilyen intézkedés elbátortalanítaná a beruházásokat ezen a területen, ami ellentétes az alternatív villamosenergia-források fejlesztésére irányuló célkitűzéssel”. A kormánypárt közölte, hogy módosító javaslatokat fog benyújtani a sürgősségi rendelet parlamenti vitáján, és kérni fogja, hogy az Európai Unió által megszabott határidő miatt a tervezetet sürgősségi eljárással vitassák meg. Hangsúlyozták továbbá, hogy a sürgősségi kormányrendelet alapjául szolgáló 2021/2018-as európai irányelv nem kötelezi a tagállamokat a termelő-fogyasztók megadóztatására. Arra is rámutattak, hogy az energiaügyi minisztérium honlapján eredetileg közvitára bocsátott tervezet nem tartalmazta a prosumerekre kivetett adót, az előírás csak rövid idővel a sürgősségi rendeletet elfogadó kormányülés előtt került be a szövegbe.
Uniós kötelezettség?
Az energiaügyi minisztérium vasárnapi közleményében azzal érvelt, hogy kötelezettségszegési eljárás indulhatott volna Románia ellen, ha a kormány nem fogadja el az uniós megújulóenergia-irányelvet a hazai jogrendbe átültető sürgősségi rendeletet. A szaktárca szerint az uniós direktíva a villamosenergia-hálózatra csatlakozott termelő-fogyasztók (prosumerek) megadóztatását is lehetővé teszi, bizonyos feltételek mellett. Többek között akkor, ha a megújuló energiaforrásokból származó saját termelésű villamos energiát 30 kilowattóránál nagyobb teljesítményű berendezésekkel állítják elő.
Kötelezettségszegési eljárás indulhatott volna Románia ellen a bukaresti energiaügyi minisztérium szerint, ha a kormány nem fogadja el az uniós megújulóenergia-irányelvet a romániai jogrendbe átültető sürgősségi rendeletet.
A Virgil Popescu vezette minisztérium emlékeztett arra, hogy a sürgősségi rendelet tervezetét elfogadása előtt a kormányfőtitkárság és további hat minisztérium is láttamozta, de ha jónak látja, a parlament utólag módosíthat rajta. A tárca leszögezte: az uniós helyreállítási alap révén, illetve a költségvetésből és az EU modernizációs alapjából származó forrásokból is támogatja a romániai termelő-fogyasztók számának növekedését, és az uniós megújulóenergia-irányelvről szóló sürgősségi rendelet is ezeknek a beruházásoknak az ösztönzését szolgálja.
Nem örülnének az adónak a termelő-fogyasztók
Nem örülnének neki, de számítanak arra a romániai termelő-fogyasztók (prosumator), hogy előbb-utóbb valamilyen szinten megadózzák az általuk termelt áramot a hatóságok. A sepsiilyefalvi Kovács-Vajda István a Krónika megkeresésére elmondta, idén szereltetett napelem-rendszert a lakóházára, az volt a cél, hogy minél kevesebbet fizessen az elhasznált energiáért. Ugyanabban az épületben működik a kisvállalkozása is, a fűtést is az általa megtermelt árammal oldja meg. „Nem örülnék, ha megadóznak, a jelenlegi helyzetben senki nem örül, ha többet kell valamiért fizetnie, de számítok arra, hogy előbb-utóbb adót vetnek ki az általam termelt áramra” – fogalmazta meg a Kobak Kft. ügyvezetője.
A napelemeket és az invertert az állam által támogatott, IMM Invest elnevezésű kedvezményes hitelből vásárolta ötéves futamidőre, és úgy számol, hogy azt a pénzt, amit villamos energiára vagy földgázra fizetett volna, a hiteltörlesztésre fordítja, majd öt év után lesz tulajdonképpen nullszaldós a befektetés. Az inverterre tízéves, a napelemekre negyvenéves szavatosságot vállalt a gyártó. Jelenleg a szolgáltató ugyanannyiért vásárolja meg tőle az áramot, amennyiért neki eladja, tehát egy az egyben kompenzálódik a fogyasztás és a termelés.
Kovács-Vajda István nem tartja kizártnak, hogy egyszer az általa termelt áramra ráterhelik a 16 százalékos adót. A szerződést augusztusban kötötték, abban az áll, hogy annyiért vásárolja tőle a szolgáltató az energiát, amennyiért neki eladják, tehát figyelembe veszik az ársapkát, azután még egy kompenzációs kérést is be kellett nyújtania. Azóta nem kapott számlát, a megállapodás arról szól, hogy egy év után vonnak mérleget, és egyenlítik ki a fogyasztás-termelést, akkor derül ki, ki kinek tartozik. Kovács-Vajda István elmondta, nyáron többet termel és keveset fogyaszt, ez az arány télen megfordul, már novemberben elérte a fogyasztása a nyári termelés szintjét. A háromszéki vállalkozó arra is felhívta a figyelmet, hogy az országban egyre több a termelő-fogyasztó, ugyanakkor hosszadalmas, amíg a rendszer bekötése után megkötik a szerződést, a fogyasztó-termelők addig ingyen nyomják be a hálózatba a megtermelt energiát.
Az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) becslései szerint az év végére Romániában mintegy 30 ezerre nő a termelő-fogyasztók száma, a jelenlegiek beépített teljesítménye meghaladja a 85 megawattot (MW).
Virgil Popescu energiaügyi miniszter szerint a nyilvánosságban felröppent hírekkel ellentétben az áramtermelő-fogyasztók nem fognak semmiféle adót fizetni a napenergia után, az össztűz alá került sürgősségi rendelet valójában egy olyan uniós irányel
Mostantól havi rendszerességgel jegyezhetők az állampapírok a FIDELIS-program keretében, amelynek idei első kiadása pénteken indul – jelentette be csütörtökön Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Várhatóan a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) asztalára kerül az E.ON Energie Románia MVM általi felvásárlása – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Bogdan Chirițoiu, a Versenytanács elnöke.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) péntekig Romániában tartózkodó küldöttségével találkozott csütörtökön Tánczos Barna pénzügyminiszter.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint egy gramm arany csütörtökön 441,8557 lejt ér, 1,5799 lejjel (0,35 százalékkal) többet, mint szerdán (440,2758 lej). Ezzel a nemesfém ára újabb rekordot döntött.
Optimális esetben már idén nyáron lezárulhat a tranzakció a magyar MVM és az E.ON romániai leányvállalata között – adott hangot derűlátásának Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója.
Újra árat emelt csütörtökön töltőállomásain a Romániában legkiterjedtebb hálózattal rendelkező Petrom – ez volt a februári hónap első drágítása, miután januárban hét áremelést és két árcsökkentést hajtott végre.
Tavaly a nyers adatok szerint 8,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2023-hoz képest – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Elfogadta a kétkamarás bukaresti parlament együttes ülése szerdán a 2025. évi állami költségvetést, amely 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel és 7 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol.
Átlagosan 7 százalékkal drágultak az albérletek a tíz legnagyobb romániai városban éves szinten. A legnagyobb áremelkedést a nagyváradi garzonlakások esetében láthatjuk.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint egy gramm arany szerdán 440,2758 lejt ér, 4,4194 lejjel (1,01 százalékkal) többet, mint kedden. Ezzel a nemesfém ára újabb rekordot döntött.
szóljon hozzá!