Jövő kedden, szeptember 22-én jár le a román kormánynak a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött legutóbbi hitelmegállapodása, emiatt a szervezet küldöttsége jövő héten Romániába érkezik. Az IMF szakértői azonban nem tartják sikeresnek a programot, mivel a kormány nem tartotta be a megállapodásba foglalt összes feltételt – nyilatkozták kormányzati források a Profit.ro hírportálnak.
2015. szeptember 15., 14:292015. szeptember 15., 14:29
2015. szeptember 15., 15:232015. szeptember 15., 15:23
Az illetékesek ugyanakkor arról is beszámoltak, hogy az IMF október 13-án szakértői csoportot küld Bukarestbe, amely egy esetleges újabb hitelmegállapodásról is tárgyalhat a kormánnyal. „A küldöttség azzal a céllal érkezik Romániába, hogy a 2016-os állami költségvetésről tartson megbeszélést. A valutaalap azonban nyitott egy újabb hitelmegállapodás megkötésére, noha az Európai Bizottság nem teljesen ért egyet ezzel” – magyarázták a névtelenül nyilatkozó források.
Az IMF még júniusban hívta fel a kormány figyelmét arra, hogy az új, januártól hatályba lépő adótörvénykönyv egyes előírásai aggasztó mértékre emelhetik 2016-ban a deficitet, ezért a jogszabályt újra kellene tárgyalni. Az Európai Bizottság június végén ugyancsak módosításokat kért az adótörvénykönyv kapcsán. Klaus Johannis államfő ennek nyomán visszaküldte a törvénykönyvet a parlamentbe, amely néhány kiigazítást végzett, amelynek következtében várhatóan a becsültnél kisebb lesz a költségvetési hiány.
Victor Ponta miniszterelnök eközben arról számolt be, hogy a kabinet teljes egészében visszafizette a Nemzetközi Valutaalaptól 2009-ben felvett kölcsönt. Románia 2009-ben közel 12 milliárd eurós hitelt igényelt az IMF-től: kétmilliárd euró az állami költségvetésbe került, míg 10 milliárd a Román Nemzeti Bank (BNR) tartalékába került.
A kormány ugyan visszafizette a részét, a BNR-nek azonban még le kell rónia körülbelül 100 millió eurót, ez lesz az utolsó törlesztőrészlet. Romániának ugyanakkor 3,5 milliárd eurót kell visszafizetnie az Európai Bizottságnak 2017 és 2019 között. A kormányfő egyébként azt is elmondta: a jelenlegi kormány nem tervezi újabb kölcsön igénylését az IMF-től. Ponta úgy fogalmazott: „elképzelhető, hogy újabb készenlétihitel-megállapodást kötünk, de pénzt nem kérünk, mert arra nincs szükség”.
Eugen Teodorovici pénzügyminiszter nemrég a Bloomberg hírügynökségnek számolt be arról, hogy Románia még idén új, jobb és rugalmasabb hitelmegállapodásról tárgyalna az Európai Bizottsággal és Nemzetközi Valutaalappal, hogy ezáltal megvédje magát a külső sokkhatásoktól. Mint rámutatott, az új szerződést várhatóan 2016-ban írnák az ország nemzetközi hitelezőivel. Teodorovici szeretné, ha a nagyobb politikai pártok is támogatnák a készülő hitelmegállapodást. Egy másik interjúban Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke is jelezte, hogy az alakulat felkérte a kormányt az újabb tárgyalások megkezdésére.
Néhány nappal ezután Victor Ponta úgy nyilatkozott: ismertetni fogja a politikai döntéshozókkal Románia jelenlegi gazdasági helyzetét, hogy dönthessenek, szükség van-e újabb hitelmegállapodásra az IMF-fel, az Európai Bizottsággal, valamint a Világbankkal. „Elmondhatom, hogy miniszterelnökségem három és fél éve alatt szerződésünk volt a nemzetközi intézményekkel, és ezeknek a szerződéseknek pozitív hatásuk volt” – fogalmazott Ponta, elismerve, hogy nem mindig értett egyet ezekkel, de hasznosak voltak.
Romániának 2009 óta már három hitelmegállapodást kötött. A legutóbbi, 4 milliárd euró értékűt 2013-ban kötötte meg az IMF-fel és az uniós végrehajtó szervvel.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
Az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátotta azt a mechanizmust, amellyel július 1-jétől, a villamosenergia-piac liberalizációját követően támogatni kívánja az energiafogyasztókat.
A közalkalmazottaknak járó úgynevezett antennapótlékot fix összegben, nem bérarányosan kellene megállapítani, mivel nem a bérszinthez, hanem a munkakörülményekhez kell igazodnia – jelentette ki Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter.
Miközben a hiány lefaragását célzó intézkedéscsomag kidolgozása közben a politikai alakulatok tárgyalásain szó esik többek között az áfa emeléséről is, a nem hatékony adóbehajtás miatt jelenleg is tetemes potenciális bevételtől esik el az államkassza.
Tájékoztató kampányt indított az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) az elektromos energia fogyasztói számára annak apropóján, hogy 2025. július 1-jén megszűnik az árplafon-kompenzációs rendszer a villanyáram esetében.
A Hidroelectrica minden olyan fogyasztót képes átvenni, aki áramszolgáltatót akar váltani – közölte a cég szerdai közleményében.
Ha Románia áttérne a progresszív adózásra, nem lenne szükség az általános forgalmi adó (áfa/TVA) megemelésére – jelentette ki szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke.
A keddi egyeztetéseken sem jutottak megállapodásra a kormányzásra készülő pártok a költségvetési hiány csökkentéséről szóló intézkedésekről, ugyanakkor Nicușor Dan államfő leendő gazdasági tanácsadója szerint mégiscsak történt némi előrelépés.
A Világbank a januárban becsült 2,1 százalékról 1,3 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett Globális gazdasági kilátások (Global Economic Prospects) elnevezésű jelentésében.
2022-ben a román GDP 1,4 százalékponttal magasabb lett volna, az inflációs ráta pedig nagyjából 1,1 százalékkal alacsonyabb, ha nem tör ki a háború Ukrajnában – ezek a fő következtetései a Román Nemzeti Bank (BNR) által készített elemzésnek.
szóljon hozzá!