Az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület elnöke bevezetőjében elmondta, hogy a napokban népes magyarországi küldöttség vett részt az egyesület által Kolozsváron szervezett gazdasági konferencián, és emlékeztetett, hogy az 1999-ben alakult egyesület a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Alapítvány révén már akkor mikrohitel-programot működtetett az erdélyi magyar vállalkozók megsegítésére, amikor sem Románia, de még Magyarország sem volt az Európai Unió tagja. Érdemes lenne visszatérni ehhez a gyakorlathoz és kedvezményesen, minimális bürokráciával forrásokat biztosítani azon mikrovállalkozásoknak, melyeknek jó az üzleti terve, hiszen ezek „túl kicsik” a bankok számára, vélte a gazdasági szakember.

A válság lehetőség is

A jelenlegi gazdasági helyzetről szólva Szatmáry Kristóf képletesen úgy fogalmazott: a „hét szűk esztendő” második évében vagyunk, amikor „már látjuk, hogy jön a vihar, de nálunk még épp nem esik”. Úgy vélte, 2023 első negyedévében derül ki, hogy „a vihar elmegy-e mellettünk, vagy telibe kap”, hiszen ekkor kapják majd meg a magyar vállalkozások az első megemelkedett közüzemi számlákat.

Ha nem jelentkeztek volna a napjainkban tapasztalható problémák, ez meg is történt volna, mutatott rá Szatmáry Kristóf, aki szerint az elmúlt években a világjárvány, most pedig az ukrajnai háború állítja kihívások elé a vállalkozókat. „Nem látjuk a végét a hét szűk esztendőnek, de még mindenki optimista” – vélte az országgyűlési képviselő.

Magyarország Brüsszellel való kapcsolatára is kitért, mely szerinte most megmutatja, „milyen illúziókkal kell leszámolni egyes politikai szereplőknek”. Rámutatott: a szomszédban zajló háború nem maradt lokális, hanem globális hatása lett, és rávilágít, hogy hogyan viszonyul a Nyugat a kelet-európai régióhoz.

– fogalmazott Szatmáry Kristóf. A román politikumra utalva úgy vélte, így felmerül a kérdés, hogy a Nyugattal való opportunizmus kifizetődő vagy sem? „Mi abban bízunk, hogy a 21. században nem kifizetődő” – adta meg a választ. Hozzátette: az, ahogyan „a forintot rángatják a nemzetközi piacokon” nincs összefüggésben az ország gazdasági teljesítményével, ezek a folyamatok túlmutatnak a gazdasági realitásokon.

Elhangzott, bár az Európai Unió nivellál, a régió gazdasága nincs azon a szinten, mint Nyugat-Európáé, és félő, hogy az eddigi fejlődés is leáll, vagy akár visszájára fordul. Szatmáry Kristóf szerint miközben a válság nagy kihívás, egyben „lehetőség is, mellyel az tud majd élni, aki erős alapokkal rendelkezik”. Rámutatott, a német gazdasági program messze a legerősebb Európában és az állami támogatás nagy versenyelőnyt biztosíthat a nyugati cégeknek.

„A siker közös”

A német példa kapcsán Mátis Jenő arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben a minimálisra zsugorodott erdélyi szász és sváb közösségeknek Németország minden probléma nélkül nyújthat gazdasági támogatást, amikor Magyarország teszi ezt az erdélyi magyarokkal, abba állandóan beleköt a román hatalom.

Elismerte, hogy 1996 óta a magyar-román viszony több hullámvölgyön ment keresztül és ez a gazdaságra is kihat. Szatmáry Kristóf úgy vélte, román oldalról „egy történelmileg dekódolt féltékenység mindig lesz a magyar gazdasággal szemben”, de szerinte a romániai, erdélyi gazdasági szereplőkkel is sikerült megértetni, hogy „a siker közös a két ország gazdasági teljesítményében”.

Elmondta: az általa ismert, az erdélyi piacon jelen lévő magyarországi vállalkozások általában pozitívan nyilatkoznak az itteni helyzetről és az 1990-es évekkel ellentétben már nem éri őket diszkrimináció, ami szerinte annak betudható, hogy az itteni gazdasági szereplők is látják, hogy közösek az érdekek.