„Soha nem látott kihívások előtt áll a vállalkozói szféra”

„Soha nem látott kihívások előtt áll a vállalkozói szféra”

Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselő és Mátis Jenő a kolozsvári sajtótájékoztatón

Fotó: Pap Melinda

„Mi magyarok azt kell mondjuk: a Nyugat csak akkor szeretett minket, amikor hajlandók voltunk a saját nemzeti érdekeinket az ő elvárásainak alárendelni” – értékelte Magyarország és a brüsszeli hatóságok viszonyát pénteken Kolozsváron Szatmáry Kristóf magyarországi országgyűlési képviselő.

Pap Melinda

2022. november 11., 16:442022. november 11., 16:44

2022. november 11., 16:472022. november 11., 16:47

Az Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési Bizottságának alelnöke, a Magyar Vállalkozók és Munkaadók Pártjának elnöke a Mátis Jenővel, az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület elnökével tartott közös sajtótájékoztatóján rámutatott: a magyar vállalkozói szféra soha nem látott kihívások előtt áll és ez valószínűleg az erdélyiről is ugyanúgy elmondható.

Mátis Jenő arra is felhívta a figyelmet, hogy a gazdasági válság mellett Romániában a jogbizonytalanság, a játékszabályok menet közbeni állandó változása is nehezíti a vállalkozók helyzetét.

Az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület elnöke bevezetőjében elmondta, hogy a napokban népes magyarországi küldöttség vett részt az egyesület által Kolozsváron szervezett gazdasági konferencián, és emlékeztetett, hogy az 1999-ben alakult egyesület a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Alapítvány révén már akkor mikrohitel-programot működtetett az erdélyi magyar vállalkozók megsegítésére, amikor sem Románia, de még Magyarország sem volt az Európai Unió tagja. Érdemes lenne visszatérni ehhez a gyakorlathoz és kedvezményesen, minimális bürokráciával forrásokat biztosítani azon mikrovállalkozásoknak, melyeknek jó az üzleti terve, hiszen ezek „túl kicsik” a bankok számára, vélte a gazdasági szakember.

A válság lehetőség is

A jelenlegi gazdasági helyzetről szólva Szatmáry Kristóf képletesen úgy fogalmazott: a „hét szűk esztendő” második évében vagyunk, amikor „már látjuk, hogy jön a vihar, de nálunk még épp nem esik”. Úgy vélte, 2023 első negyedévében derül ki, hogy „a vihar elmegy-e mellettünk, vagy telibe kap”, hiszen ekkor kapják majd meg a magyar vállalkozások az első megemelkedett közüzemi számlákat.

Az országgyűlési képviselő emlékeztetett, hogy 2012-től napjainkig a magyar gazdaság progresszív, fejlődő időszakát élte és úgy tűnt, fel tud nőni a nyugat-európai versenytársak szintjére.

Ha nem jelentkeztek volna a napjainkban tapasztalható problémák, ez meg is történt volna, mutatott rá Szatmáry Kristóf, aki szerint az elmúlt években a világjárvány, most pedig az ukrajnai háború állítja kihívások elé a vállalkozókat. „Nem látjuk a végét a hét szűk esztendőnek, de még mindenki optimista” – vélte az országgyűlési képviselő.

Magyarország Brüsszellel való kapcsolatára is kitért, mely szerinte most megmutatja, „milyen illúziókkal kell leszámolni egyes politikai szereplőknek”. Rámutatott: a szomszédban zajló háború nem maradt lokális, hanem globális hatása lett, és rávilágít, hogy hogyan viszonyul a Nyugat a kelet-európai régióhoz.

Idézet
Mi magyarok azt kell mondjuk: a Nyugat csak akkor szeretett minket, amikor hajlandók voltunk a saját nemzeti érdekeinket az ő elvárásainak alárendelni”

– fogalmazott Szatmáry Kristóf. A román politikumra utalva úgy vélte, így felmerül a kérdés, hogy a Nyugattal való opportunizmus kifizetődő vagy sem? „Mi abban bízunk, hogy a 21. században nem kifizetődő” – adta meg a választ. Hozzátette: az, ahogyan „a forintot rángatják a nemzetközi piacokon” nincs összefüggésben az ország gazdasági teljesítményével, ezek a folyamatok túlmutatnak a gazdasági realitásokon.

Elhangzott, bár az Európai Unió nivellál, a régió gazdasága nincs azon a szinten, mint Nyugat-Európáé, és félő, hogy az eddigi fejlődés is leáll, vagy akár visszájára fordul. Szatmáry Kristóf szerint miközben a válság nagy kihívás, egyben „lehetőség is, mellyel az tud majd élni, aki erős alapokkal rendelkezik”. Rámutatott, a német gazdasági program messze a legerősebb Európában és az állami támogatás nagy versenyelőnyt biztosíthat a nyugati cégeknek.

„A siker közös”

A német példa kapcsán Mátis Jenő arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben a minimálisra zsugorodott erdélyi szász és sváb közösségeknek Németország minden probléma nélkül nyújthat gazdasági támogatást, amikor Magyarország teszi ezt az erdélyi magyarokkal, abba állandóan beleköt a román hatalom.

„Ennél durvább megsértését az egyenlő elbírálásnak a gazdaságban ritkán láttam” – jelentette ki az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület elnöke.

Elismerte, hogy 1996 óta a magyar-román viszony több hullámvölgyön ment keresztül és ez a gazdaságra is kihat. Szatmáry Kristóf úgy vélte, román oldalról „egy történelmileg dekódolt féltékenység mindig lesz a magyar gazdasággal szemben”, de szerinte a romániai, erdélyi gazdasági szereplőkkel is sikerült megértetni, hogy „a siker közös a két ország gazdasági teljesítményében”.

Elmondta: az általa ismert, az erdélyi piacon jelen lévő magyarországi vállalkozások általában pozitívan nyilatkoznak az itteni helyzetről és az 1990-es évekkel ellentétben már nem éri őket diszkrimináció, ami szerinte annak betudható, hogy az itteni gazdasági szereplők is látják, hogy közösek az érdekek.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 14., kedd

Európa-szerte forgalmaznák a műanyagipar számára a frissen felavatott tiszaújvárosi poliol üzem alapanyagait

Magyarország legkorszerűbb petrolkémiai gyárát avatták fel a Borsod megyei Tiszaújvárosban Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében. A Mol Poliol Komplexum avatóünnepségére számos kelet-európai országból érkeztek újságírók.

Európa-szerte forgalmaznák a műanyagipar számára a frissen felavatott tiszaújvárosi poliol üzem alapanyagait
2024. május 14., kedd

A kormány eltökélt szándéka 3700 lejre emelni a minimálbért a miniszterelnök szerint

A kormány „eltökélt szándéka” 3700 lejre emelni a minimálbért – jelentette ki kedden Marcel Ciolacu miniszterelnök.

A kormány eltökélt szándéka 3700 lejre emelni a minimálbért a miniszterelnök szerint
2024. május 14., kedd

Szakszervezet: a romániai alkalmazottak 60 százaléka kevesebbet keres az átlagbérnél

A teljes munkaidőben foglalkoztatott romániai alkalmazottak 15 százalékát az országos bruttó minimálbérrel javadalmazzák a munkaadóik – mutat rá az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) kedden közzétett elemzésében.

Szakszervezet: a romániai alkalmazottak 60 százaléka kevesebbet keres az átlagbérnél
2024. május 14., kedd

Hat százalék alá csökkent az infláció, tavaly április óta a szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben

A márciusi 6,61 százalékról 5,9 százalékra csökkent áprilisban az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Hat százalék alá csökkent az infláció, tavaly április óta a szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben
2024. május 13., hétfő

Több ezer eurós fizetést kínálnak a több százezer eurós gépek vezetéséért, még sincs jelentkező

Továbbra sem találni elegendő mezőgazdasági gépkezelőt Romániában, annak ellenére, hogy egyes helyeken – főleg Erdélyben – már 2-3 ezer eurós fizetéseket kínálnak.

Több ezer eurós fizetést kínálnak a több százezer eurós gépek vezetéséért, még sincs jelentkező
2024. május 13., hétfő

Románia biztosítja Izrael búzaellátásának nagy részét

Izrael élelmezésbiztonságának erősítése érdekében Avi Dichter mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter vészhelyzeti búzaellátási megállapodást kötött Bukarestben román hivatali partnerével, Florin Barbuval.

Románia biztosítja Izrael búzaellátásának nagy részét
2024. május 13., hétfő

Hét százalékon tartotta az alapkamatot a román jegybank

A Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa hétfői ülésén úgy döntött, hogy 7 százalékon tartja az alapkamatot.

Hét százalékon tartotta az alapkamatot a román jegybank
2024. május 13., hétfő

A munkabérek adóterheinek csökkentését követelték Bukarestben a szakszervezetek, amelyek nem hisznek a kormánynak

Bukarestben szervezett tiltakozó megmozdulást hétfőn az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) és 29 tagszervezete. A tüntetők 10 órától a kormánypalota előtt gyűltek össze, majd dél körül elindultak a gazdasági, a munkaügyi és a pénzügyminisztérium felé.

A munkabérek adóterheinek csökkentését követelték Bukarestben a szakszervezetek, amelyek nem hisznek a kormánynak
2024. május 13., hétfő

Felpörgött az autópiac, az e-kocsiknál csaknem 50 százalékos növekedést jegyeztek áprilisban

Idén áprilisban 33,2 százalékkal nőtt a forgalomba helyezett új személyautók száma Romániában 2023 negyedik hónapjához képest; az elektromos autók szegmensében ennél is nagyobb mértékű, 46,8 százalékos növekedést jegyeztek.

Felpörgött az autópiac, az e-kocsiknál csaknem 50 százalékos növekedést jegyeztek áprilisban
2024. május 12., vasárnap

Aszályos nyarak várhatóak, sorsdöntővé válik az öntözhető romániai területek nagysága

Csigalassúsággal halad az öntözhető mezőgazdasági területek növelése Romániában. Napjainkban mindössze 500 ezer hektárra jutott öntözővíz. A bukaresti szaktárca az izraeli mezőgazdasági minisztériummal tárgyal új irrigációs beruházásokról.

Aszályos nyarak várhatóak, sorsdöntővé válik az öntözhető romániai területek nagysága