Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselő és Mátis Jenő a kolozsvári sajtótájékoztatón
Fotó: Pap Melinda
„Mi magyarok azt kell mondjuk: a Nyugat csak akkor szeretett minket, amikor hajlandók voltunk a saját nemzeti érdekeinket az ő elvárásainak alárendelni” – értékelte Magyarország és a brüsszeli hatóságok viszonyát pénteken Kolozsváron Szatmáry Kristóf magyarországi országgyűlési képviselő.
2022. november 11., 16:442022. november 11., 16:44
2022. november 11., 16:472022. november 11., 16:47
Az Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési Bizottságának alelnöke, a Magyar Vállalkozók és Munkaadók Pártjának elnöke a Mátis Jenővel, az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület elnökével tartott közös sajtótájékoztatóján rámutatott: a magyar vállalkozói szféra soha nem látott kihívások előtt áll és ez valószínűleg az erdélyiről is ugyanúgy elmondható.
Az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület elnöke bevezetőjében elmondta, hogy a napokban népes magyarországi küldöttség vett részt az egyesület által Kolozsváron szervezett gazdasági konferencián, és emlékeztetett, hogy az 1999-ben alakult egyesület a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Alapítvány révén már akkor mikrohitel-programot működtetett az erdélyi magyar vállalkozók megsegítésére, amikor sem Románia, de még Magyarország sem volt az Európai Unió tagja. Érdemes lenne visszatérni ehhez a gyakorlathoz és kedvezményesen, minimális bürokráciával forrásokat biztosítani azon mikrovállalkozásoknak, melyeknek jó az üzleti terve, hiszen ezek „túl kicsik” a bankok számára, vélte a gazdasági szakember.
A jelenlegi gazdasági helyzetről szólva Szatmáry Kristóf képletesen úgy fogalmazott: a „hét szűk esztendő” második évében vagyunk, amikor „már látjuk, hogy jön a vihar, de nálunk még épp nem esik”. Úgy vélte, 2023 első negyedévében derül ki, hogy „a vihar elmegy-e mellettünk, vagy telibe kap”, hiszen ekkor kapják majd meg a magyar vállalkozások az első megemelkedett közüzemi számlákat.
Ha nem jelentkeztek volna a napjainkban tapasztalható problémák, ez meg is történt volna, mutatott rá Szatmáry Kristóf, aki szerint az elmúlt években a világjárvány, most pedig az ukrajnai háború állítja kihívások elé a vállalkozókat. „Nem látjuk a végét a hét szűk esztendőnek, de még mindenki optimista” – vélte az országgyűlési képviselő.
Magyarország Brüsszellel való kapcsolatára is kitért, mely szerinte most megmutatja, „milyen illúziókkal kell leszámolni egyes politikai szereplőknek”. Rámutatott: a szomszédban zajló háború nem maradt lokális, hanem globális hatása lett, és rávilágít, hogy hogyan viszonyul a Nyugat a kelet-európai régióhoz.
– fogalmazott Szatmáry Kristóf. A román politikumra utalva úgy vélte, így felmerül a kérdés, hogy a Nyugattal való opportunizmus kifizetődő vagy sem? „Mi abban bízunk, hogy a 21. században nem kifizetődő” – adta meg a választ. Hozzátette: az, ahogyan „a forintot rángatják a nemzetközi piacokon” nincs összefüggésben az ország gazdasági teljesítményével, ezek a folyamatok túlmutatnak a gazdasági realitásokon.
Elhangzott, bár az Európai Unió nivellál, a régió gazdasága nincs azon a szinten, mint Nyugat-Európáé, és félő, hogy az eddigi fejlődés is leáll, vagy akár visszájára fordul. Szatmáry Kristóf szerint miközben a válság nagy kihívás, egyben „lehetőség is, mellyel az tud majd élni, aki erős alapokkal rendelkezik”. Rámutatott, a német gazdasági program messze a legerősebb Európában és az állami támogatás nagy versenyelőnyt biztosíthat a nyugati cégeknek.
A német példa kapcsán Mátis Jenő arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben a minimálisra zsugorodott erdélyi szász és sváb közösségeknek Németország minden probléma nélkül nyújthat gazdasági támogatást, amikor Magyarország teszi ezt az erdélyi magyarokkal, abba állandóan beleköt a román hatalom.
Elismerte, hogy 1996 óta a magyar-román viszony több hullámvölgyön ment keresztül és ez a gazdaságra is kihat. Szatmáry Kristóf úgy vélte, román oldalról „egy történelmileg dekódolt féltékenység mindig lesz a magyar gazdasággal szemben”, de szerinte a romániai, erdélyi gazdasági szereplőkkel is sikerült megértetni, hogy „a siker közös a két ország gazdasági teljesítményében”.
Elmondta: az általa ismert, az erdélyi piacon jelen lévő magyarországi vállalkozások általában pozitívan nyilatkoznak az itteni helyzetről és az 1990-es évekkel ellentétben már nem éri őket diszkrimináció, ami szerinte annak betudható, hogy az itteni gazdasági szereplők is látják, hogy közösek az érdekek.
A romániai üzemanyagpiacot vezető Petrom kedden reggel ismét emelte a benzin és a gázolaj literenkénti árát – ez már a harmadik emelés ebben a hónapban.
Jövő hónaptól sokan árcsökkentést fognak tapasztalni, különösen a gáz esetében, de az elektromos energia esetében is – jelentette ki hétfőn Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A romániai lakosságnak csupán 16 százaléka gondolja úgy, hogy a biztosítótársaságok foglalkoznak a kártérítés kifizetésével, ha megtörténik a baj – derül ki a romániai fuvarozók szövetsége megbízásából készült közvélemény-kutatásból.
Idén márciusban 22 százalékkal csökkent a forgalomba helyezett új gépjárművek száma Romániában 2023 harmadik hónapjához képest; az elektromos autók szegmensében ennél is nagyobb mértékű, 35,9 százalékos visszaesést jegyeztek.
Hamarosan hivatalosan is befejezettnek nyilvánítják a nagyváradi repülőtér korszerűsítési munkálatait, miután az utolsó szükséges eljárások után elkezdték a projekt átvételét.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
szóljon hozzá!