Az új közalkalmazotti bértörvény kivonata alapján Bukarest polgármestere lesz a legjobban kereső választott helyi tisztségviselő Romániában, havi bruttó jövedelme ugyanis eléri majd a 16 ezer lejt, míg egy háromezer lakosnál kevesebbet számláló község elöljárója havi bruttó 6900 lejt fog keresni – derült ki a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi lap összeállításából.
2015. szeptember 10., 16:232015. szeptember 10., 16:23
2015. szeptember 11., 13:542015. szeptember 11., 13:54
A 2016-tól hatályba lépő jogszabály mostani változata szerint az államfő, a miniszterelnök, valamint a szenátus és a képviselőház elnökének bére 21 ezer lej lenne, a miniszterek és a parlament különbizottságainak vezetői 19 ezer lejt kapnának, míg az államtitkárok, szenátorok, képviselők és megyei tanácselnökök bruttó 14680 lejt keresnének.
Becslések szerint a bérkiegészítés költségvetésre gyakorolt negatív hatása 2016-ban bruttó 15,5 milliárd lej lesz. Mivel az összeg egy része adók és illetékek formájában visszafolyik az állami büdzsébe, a pénzügyminisztérium adatai alapján a Pénzügyi Tanács arra jutott, hogy a negatív kiesés körülbelül 10 milliárd lejes lesz, ez a bruttó hazai termék (GDP) 1,3 százaléka.
Ionuţ Dumitru, a független elemzőintézményként működő Pénzügyi Tanács elnöke szerint az új bértörvénybe foglalt pluszköltségek sokkal veszélyesebbek a deficitre nézve, mint a szintén január elsejétől hatályba lépő új adótörvénykönyv intézkedései.
„Miért van szükség új bértörvényre, mikor létezik egy jogszabály, amelyet évek óta nem vezetnek be? De legfőképpen, honnan kerítik elő a többletkiadásokhoz szükséges forrásokat?” – teszi fel a kérdést a pénzügyi szakember. Dumitru kifejtette: 2009-ben a közalkalmazottak fizetésére a GDP 10,7 százalékát költötték, ez mostanra – a közszférában dolgozók bérének 25 százalékos csökkentése, a személyzeti lefaragások és a munkahelyek befagyasztása nyomán – 7,4 százalékra mérséklődött. „Az új adótörvénykönyv éppen ezt a tendenciát fordítja meg” – mutatott rá. A jogszabály kivonata szerint jövő évben az előírt béremelések 60 százalékát ültetnék gyakorlatba, a Pénzügyi Tanács szerint így a bruttó hazai termék 9,2 százalékát költenék a közalkalmazottak juttatására.
Noha eredetileg arról volt szó, hogy az új törvényt fokozatosan, de legfeljebb két éven belül alkalmazzák, a héten Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) ideiglenes elnöke úgy nyilatkozott: a bérkiegészítéseket három–négy éven belül hajtják végre. Az egyik legfontosabb újdonság egyébként, hogy az új törvényben konkrétan meghatározzák a havi alapbéreket, míg a jelenleg hatályban lévő, de nem alkalmazott jogszabály csak azokat az együtthatókat tartalmazza, amelyek alapján kiszámolják a fizetéseket.
Claudia Boghicevici képviselő – a Mihai Răzvan Ungureanu vezette kormány munkaügyi minisztere – arra is rámutatott: a 2010-ben elfogadott törvény abból indult ki, hogy a legnagyobb fizetés a legkisebbnek legfeljebb tizenötszöröse lehet. „Az új előírások szerint a különbség egy a tizennyolchoz lesz. Vagyis ha a minimálbér bruttó 1050 lej, akkor a legnagyobb fizetés 18900 lej lehet – euróba átültetve ez 240 és 4300 eurót jelent, ami meglehetősen nagy különbség” – magyarázta.
Az új adótörvénykönyv alapján a legnagyobb fizetéseket a Számvevőszék, a Versenytanács és az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) alkalmazottai vihetik majd haza, ugyanakkor az eddigi „hagyományokhoz” híven az egészségügyben és a tanügyben dolgozók keresik továbbra is a legkevesebbet. A közszférában jelenleg mintegy 1,2 millióan dolgoznak, ez a romániai alkalmazottak 26 százaléka.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei első negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 62,7 százalékos volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A magánszemélyek június 19-étől igényelhetnek állami támogatást a Környezetvédelmi Alap (AFM) honlapján új gépkocsi vásárlására a 2025-ös roncsautóprogram keretében. Az AFM közzétett egy magyarázó videót az eljárásról.
Az idei első negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 20,6 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,9 millióra csökkent – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Áprilisban márciushoz képest 44 lejjel, azaz 0,8 százalékkal 5647 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Igen nehéz helyzetbe kerülhet a romániai juhágazat, ha az Európai Bizottság módosítja az élőállat-exportra vonatkozó szabályokat, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tennék a juhoknak a muszlim államokba történő tengeri szállítását.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!