Az új közalkalmazotti bértörvény kivonata alapján Bukarest polgármestere lesz a legjobban kereső választott helyi tisztségviselő Romániában, havi bruttó jövedelme ugyanis eléri majd a 16 ezer lejt, míg egy háromezer lakosnál kevesebbet számláló község elöljárója havi bruttó 6900 lejt fog keresni – derült ki a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi lap összeállításából.
2015. szeptember 10., 16:232015. szeptember 10., 16:23
2015. szeptember 11., 13:542015. szeptember 11., 13:54
A 2016-tól hatályba lépő jogszabály mostani változata szerint az államfő, a miniszterelnök, valamint a szenátus és a képviselőház elnökének bére 21 ezer lej lenne, a miniszterek és a parlament különbizottságainak vezetői 19 ezer lejt kapnának, míg az államtitkárok, szenátorok, képviselők és megyei tanácselnökök bruttó 14680 lejt keresnének.
Becslések szerint a bérkiegészítés költségvetésre gyakorolt negatív hatása 2016-ban bruttó 15,5 milliárd lej lesz. Mivel az összeg egy része adók és illetékek formájában visszafolyik az állami büdzsébe, a pénzügyminisztérium adatai alapján a Pénzügyi Tanács arra jutott, hogy a negatív kiesés körülbelül 10 milliárd lejes lesz, ez a bruttó hazai termék (GDP) 1,3 százaléka.
Ionuţ Dumitru, a független elemzőintézményként működő Pénzügyi Tanács elnöke szerint az új bértörvénybe foglalt pluszköltségek sokkal veszélyesebbek a deficitre nézve, mint a szintén január elsejétől hatályba lépő új adótörvénykönyv intézkedései.
„Miért van szükség új bértörvényre, mikor létezik egy jogszabály, amelyet évek óta nem vezetnek be? De legfőképpen, honnan kerítik elő a többletkiadásokhoz szükséges forrásokat?” – teszi fel a kérdést a pénzügyi szakember. Dumitru kifejtette: 2009-ben a közalkalmazottak fizetésére a GDP 10,7 százalékát költötték, ez mostanra – a közszférában dolgozók bérének 25 százalékos csökkentése, a személyzeti lefaragások és a munkahelyek befagyasztása nyomán – 7,4 százalékra mérséklődött. „Az új adótörvénykönyv éppen ezt a tendenciát fordítja meg” – mutatott rá. A jogszabály kivonata szerint jövő évben az előírt béremelések 60 százalékát ültetnék gyakorlatba, a Pénzügyi Tanács szerint így a bruttó hazai termék 9,2 százalékát költenék a közalkalmazottak juttatására.
Noha eredetileg arról volt szó, hogy az új törvényt fokozatosan, de legfeljebb két éven belül alkalmazzák, a héten Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) ideiglenes elnöke úgy nyilatkozott: a bérkiegészítéseket három–négy éven belül hajtják végre. Az egyik legfontosabb újdonság egyébként, hogy az új törvényben konkrétan meghatározzák a havi alapbéreket, míg a jelenleg hatályban lévő, de nem alkalmazott jogszabály csak azokat az együtthatókat tartalmazza, amelyek alapján kiszámolják a fizetéseket.
Claudia Boghicevici képviselő – a Mihai Răzvan Ungureanu vezette kormány munkaügyi minisztere – arra is rámutatott: a 2010-ben elfogadott törvény abból indult ki, hogy a legnagyobb fizetés a legkisebbnek legfeljebb tizenötszöröse lehet. „Az új előírások szerint a különbség egy a tizennyolchoz lesz. Vagyis ha a minimálbér bruttó 1050 lej, akkor a legnagyobb fizetés 18900 lej lehet – euróba átültetve ez 240 és 4300 eurót jelent, ami meglehetősen nagy különbség” – magyarázta.
Az új adótörvénykönyv alapján a legnagyobb fizetéseket a Számvevőszék, a Versenytanács és az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) alkalmazottai vihetik majd haza, ugyanakkor az eddigi „hagyományokhoz” híven az egészségügyben és a tanügyben dolgozók keresik továbbra is a legkevesebbet. A közszférában jelenleg mintegy 1,2 millióan dolgoznak, ez a romániai alkalmazottak 26 százaléka.
Idén nyáron nem emelkedik az általános áfakulcs – jelentette ki szombati sajtótájékoztatóján a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.
Legkésőbb hétfő reggelre elkészül a deficitcsökkentő intézkedéscsomag végleges változata Dragoș Anastasiu elnöki tanácsadó szerint.
Az uniós alapokhoz való hozzáférésének felfüggesztését kockáztatja Románia, ha október 15-ig nem tesz hatékony lépéseket a költségvetési hiány csökkentésére – jelentette ki pénteken Alin Andrieș pénzügyi államtitkár.
Két nappal az előző drágítás után, pénteken újra árat emelt töltőállomásain a Romániában legkiterjedtebb hálózattal rendelkező Petrom – ez már a harmadik drágítás volt az Izrael és Irán között dúló háború kitörése óta.
Az európai uniós statisztikákban amúgy is sereghajtó Romániában nemhogy javult volna, hanem romlott a hulladék újrahasznosításának aránya – figyelmeztetett a környezetvédelmi őrség (GNM).
Alin Andrieș pénzügyi államtitkár fogja képviselni Romániát az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának (ECOFIN) pénteki ülésén.
A román állam 18 új pályázati felhívást közölt bányászati koncessziós jog megszerzésére. A többek között arany-, grafit-, lignit-, feketekőszén-, érc- és sólelőhelyek közül hét helyszín Erdélyben található.
A Román Vasúttársaság utasszállító részlege túlélésre rendezkedett be: nem megy csődbe, nem állítja le a vonatokat, viszont a fizetésképtelenség veszélye fenyegeti – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján a vállalat vezérigazgatója.
Az eladó nélküli önkiszolgáló, más néven okosboltok olyan üzletek, amelyekben nincs szükség hagyományos kiskereskedelmi eladókra a vásárlók kiszolgálásához.
Ahhoz képest, hogy milyen villanyárak voltak két-három évvel ezelőtt, a most ajánlott díjszabások nagyon barátságosnak tűnnek, jókor liberalizálják a villamosenergia-piacot – jelentette ki a Krónikának Nagy-Bege Zoltán energetikai szakértő.
szóljon hozzá!