2010. szeptember 16., 10:312010. szeptember 16., 10:31
A javaslat az európai szintű intézkedések összehangolását, az átláthatóság növelését és a pénzügyi piacokon mutatkozó kockázatok csökkentését célozza. Az új szabályozás egyértelmű hatásköröket biztosít a nemzeti, illetve az európai szabályozóhatóságoknak.
„Rendes körülmények között a shortügyletek fokozzák a piaci likviditást, és hozzájárulnak a hatékony árképzéshez. Válsághelyzetben lévő piacokon azonban a shortolás megnöveli az áresések lehetőségét, ami rendellenes piaci működéshez és rendszerkockázatok kialakulásához vezet” – magyarázta Michel Barnier, az uniós belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos. Szerinte a szabályozóhatóságok hatásköre is egyértelműbb lesz: az új Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatósággal (ESMA) egyeztetve kivételes esetekben korlátozhatják, vagy akár be is tilthatják a shortolást.
Shortügylet esetén az eladó olyan értékpapírt értékesít, amely nincs a tulajdonában, azért, hogy azt később visszavásárolja. A fedezetlen rövidre eladás (naked short selling) esetében az eladó a shortügylet lebonyolítása előtt nem is veszi kölcsön az értékpapírt, és nem is állapodik meg ezen értékpapír kölcsönvételéről az elszámolás előtt. Ez magában hordozhatja az elszámolási mulasztás különleges kockázatát. Amióta a pénzügyi válság felütötte a fejét, számos tagállam hozott intézkedést a shortügyletek felfüggesztésére vagy betiltására.
Megfelelő uniós összehangolás nélkül azonban ezek az intézkedések nemcsak rossz hatásfokúak, hanem zavarokat is okozhatnak a piacon, kedvezőtlenül hathatnak például a befektetői bizalomra. Ami az államkötvényeket illeti, ha a rövid pozíciókkal kapcsolatos adatok a szabályozóhatóságok rendelkezésére állnak, jobban be tudják azonosítani az államkötvénypiacok stabilitását aláásó körülményeket, ideértve a kapcsolódó nem teljesítési csereügyletekből (CDS) fakadó veszélyeket is. Ez utóbbi származékos jellegű ügyleteket gyakran a mulasztási kockázatok elleni biztosítéknak tekintik.
Válsághelyzetben önmagában az átláthatóság sem elegendő. A szabályozóhatóságok shortolást korlátozó vagy tiltó hatáskörei azonban jelenleg nagymértékben különböznek egymástól az egyes tagállamokban. A most elfogadott brüsszeli javaslat a nemzeti szabályozóhatóságokat egyértelmű hatáskörrel ruházza fel arra vonatkozóan, hogy kivételes körülmények között – a tervek szerint jövő januártól működő ESMA-val történt egyeztetés után – átmenetileg korlátozhatják vagy betilthatják a shortügyleteket bármely pénzügyi eszköz tekintetében.
Az ESMA jogosult lesz véleményt nyilvánítani, amikor a nemzeti szabályozóhatóságok valamilyen különleges helyzetben beavatkozásra készülnek, sőt az ESMA-nak bizonyos feltételek mellett lehetősége nyílik arra, hogy maga is azonnali hatállyal ideiglenes intézkedéseket foganatosítson a short ügyletek korlátozására vagy betiltására. Emellett a brüsszeli javaslat értelmében bevezetik azt is, hogy ha egy adott napon jelentősen csökken egy pénzügyi eszköz ára, a nemzeti szabályozóhatóságok a következő kereskedési nap végéig korlátozhatják a kérdéses eszközzel kapcsolatos shortügyleteket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Látogatottsági adatok