Botrány az európai zöld átállás körül: egymásnak feszülnek a tagállamok képviselői a büdzsé kidolgozása közben

Botrány az európai zöld átállás körül: egymásnak feszülnek a tagállamok képviselői a büdzsé kidolgozása közben

Winkler Gyula: a megoldásra váró feladatokhoz viszonyítva nem egy-két milliárd euróra, hanem több tízmilliárdra lenne szükség

Fotó: Winklergyula.ro

Bár első olvasatra úgy tűnik, jókora összeget kaphat Románia a karbonsemleges gazdasági átállásra, Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő a Krónika megkeresésére úgy értékelt: ez „egy vicc”.

Bíró Blanka

2020. január 21., 08:492020. január 21., 08:49

Legalább 1000 milliárd eurót mozgósít a következő évtizedben a karbonsemleges gazdasági átállásra az Európai Bizottság a Fenntartható Európa Beruházási Terv értelmében, amelyet az elmúlt héten mutattak be Brüsszelben. Ennek az összegnek a 10 százaléka lenne a Méltányos Átállást Támogató Alap (JTF), az összeg legnagyobb kedvezményezettei Lengyelország (2 milliárd euró), Németország (877 millió euró) és harmadikként Románia (750 millió euró). Bár első olvasatra ez nagy összegnek tűnik, Winkler Gyula európai parlamenti képviselő lapunknak elmondta, ez „egy vicc”, nagyon kevés, és óriási felháborodást váltott ki Strasbourgban Frans Timmermans első alelnök finanszírozással kapcsolatos bejelentése.

Több tízmilliárd euróra lenne szükség

A zöld megállapodás egy összetett, sokoldalú történet, Európát 2050-re akarják klímasemlegessé tenni, ehhez minden területen átalakításokra van szükség, ez nem minden tagország számára jelent azonos erőfeszítést,

az átállás elsősorban a fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodó ágazatok és régiók számára lesz megterhelő.

Mint Winkler Gyula hangsúlyozta, tíz év alatt 1000 milliárd euró fordítható erre a célra, ebből 100 milliárd euró a méltányos átállást támogató alap, de még nem körvonalazódott egyértelműen, ezt a pénzt honnan teremtik elő. „Frans Timmermans azt mondja, 7,5 milliárd eurót képzel el az Unió költségvetéséből, ráadásul ez sem »friss pénz«, hanem átcsoportosítaná a kohéziós és a közös agrárpolitika jelenlegi finanszírozásait. Bár ez még nem döntés, csak javaslat, de elég ahhoz, hogy kipattanjon a botrány” – fogalmazta meg a politikus. Hangsúlyozta, ha Románia egymilliárd eurót kap, az is nagyon kevés, mindegy, hogy harmadik Európában, hiszen Lengyelország kapná a legnagyobb összeget, de ott is hatalmas a felháborodás.

A megoldásra váró feladatokhoz viszonyítva nem egy-két milliárd euróra, hanem több tízmilliárdra lenne szükség.

Senki nem várja el, hogy ezek mind vissza nem térítendő támogatások legyenek, viszont méltányos finanszírozási mechanizmusokat kell kidolgozni, ettől azonban még messze áll az Unió – részletezte Winkler Gyula. Hozzátette, a Méltányos Átállási Mechanizmus egyik finanszírozási pillére az Európai Beruházási Bank (EIB) által biztosított közszektor-hitelezési eszköz lenne. Az erdélyi politikus szerint jó gondolat a pénzintézetet átalakítani „zöld átállási bankká”, amely a következő években elsősorban klímatudatos projekteket finanszíroz, de arról is zajlik a vita, hogy milyen ütemben kell kivonulni a többi projektből. Winkler ugyanakkor úgy véli, az autóiparban nagy gondok vannak, ez elsősorban Németországot érinti, ezen a területen lehet támogatni az elektromos gépkocsikra való áttérést, „de ez csalóka népszerűsítés”, hiszen azt például még nem oldották meg, hogy a lejárt akkumulátorokat, miként hasznosítják újra.

Putyin zsebeit tömik?

Az Európai Parlament által megszavazott, több fejezetből álló zöldmegállapodás-jelentésben sokak szerint szintén tetten érhetők ellentmondásos részek, gazdasági érdekek.

Idézet
Nem véletlen, hogy a nyugati sajtó máris arról cikkezett, hogy a zöld átállási tervvel az orosz kormánynak és az orosz iparnak tettek szolgálatot, hiszen a stratégia átmeneti megoldásként elfogadja a földgáz használatát”

– mondta Winkler Gyula. Az új stratégia szerint a szenet ki kell iktatni, helyette földgázt kell használni. Ennek a hátterében azonban az RMDSZ-es EP-képviselő szerint az áll, hogy Németország megépítette az orosz földgázt szállító 1200 kilométeres Északi Áramlat 2 gázvezetéket. „Kemény gazdasági érdekek diktálnak, nincs más választás, nekünk is fel kell zárkózni” – szögezte le.

Egymásnak feszülés a büdzsé miatt

A zöld megállapodás finanszírozása szorosan kapcsolódik a következő hét év EU-s költségvetéséhez, ami szintén folyamatosan vitát generál – mutatott rá az RMDSZ politikusa. Meglátása szerint idén a horvát elnökség nem tudja tető alá hozni a következő ciklus büdzséjét, amíg az nincs meg, méltányos átállási alap sincs. Winkler felidézte, tavaly a finn elnökség óriási ellenszolgálatot tett a keleti országoknak, egy „rossz és felháborító” költségvetési javaslatot dolgozott ki, amely szerint a kohéziós és közös agrárpolitikai alapok csökkennének, az onnan megtakarított pénzt a versenyképesség növelésére, a kutatásra és a közös védelempolitikára fordítanák. Ezek meglátása szerint különben jó célkitűzések, de nem lehet, hogy megkülönböztetett módon azokat a célokat finanszírozzák, melyekben a nyugat jár élen, és onnan vegyék el a pénzt, ami a kelet számára fontos, összegezte az EP-képviselő. Rámutatott, már tavaly ellentét volt emiatt az Európai Parlamentben, ez a választások után fokozódott.

„Nyafogni nem érdemes”

„A fenntarthatóság kulcskérdés, hiszen a tét az, hogy az unokáinknak lesz-e friss vizük, tiszta levegőjük és zöld erdőjük, de ennek érdekében a társadalom, a gazdaság minden szintjén fel kell lépni” – fogalmazta meg Winkler Gyula, aki szerint mentalitásváltozásra van szükség, az iparágak mindegyike átalakításra szorul, másrészt

az Uniónak globális szinten kell lépnie, hiszen a kibocsátások nem állnak meg a kontinens, az országok határánál.

„A fiatalok könnyen lelkesíthetők, ha azt mondjuk, mentsük meg az erdőket és delfineket, de távolról sem csak erről van szó. Még azt sem lehetett lenyomni a gyártók torkán, bár az EP évek óta szorgalmazza, hogy legyenek standard töltők, ne adjanak el minden új telefonnal, minden új berendezéssel egy újabb töltőt is” – hívta fel a figyelmet a képviselő. Hangsúlyozta, olyan egyéni döntések is segíthetnek, hogy csak akkor veszünk új telefont, ha a régi már nem működött, nem azért, mert kijött a legújabb modell, vagy hogy nem kell nyolc farmernadrág, mikor négy is elég.

Nem szabnak gátat a szennyező autóknak – Nem lesz új regadó

Idén sem büntetik adóval vagy illetékkel azokat, akik használt, szennyező autókat hoznak be külföldről. Costel Alexe környezetvédlemi miniszter a hétvégén legalábbis úgy nyilatkozott, az Orban-kormány nem készül újra kivetni a közbeszédben „regadóként” emlegetett gépjármű-regisztrációs díjat vagy bélyegilletéket. Emlékeztetett: 2007 óta számtalan formája volt az illetéknek, a vége viszont minden alkalommal az lett, hogy az Európai Unió arra kényszerítette a romániai hatóságokat, hogy fizessék vissza a lakosság által lepengetett adót, mivel az szembement az EU vonatkozó irányelveivel. „Én úgy gondolom, hogy egy ilyen intézkedést meg kell fontolni, mérlegelni kell minden irányból” – fogalmazott a miniszter. Hozzátette: a szaktárca jelen pillanatban nem is dolgozik hasonló törvénytervezeten. Mint ismeretes, 2007 óta azért próbálják a bukaresti hatóságok valamilyen szinten „büntetni” azokat, akik használt autókat hoznak be Nyugatról, hogy az ország ne váljon az Unió autótemetőjévé, és a sok esetben tízévesnél is öregebb autót ne szennyezzék az ország levegőjét és ne veszélyeztessék a közlekedést.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 12., péntek

Keveseknek emelkedett a bére, rengeteg romániai munkavállaló „állna eperszedőnek”

A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.

Keveseknek emelkedett a bére, rengeteg romániai munkavállaló „állna eperszedőnek”
2024. április 12., péntek

Visszaesett a külföldi befektetések értéke az első két hónapban

Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).

Visszaesett a külföldi befektetések értéke az első két hónapban
2024. április 12., péntek

A magyar és a román piacnak köszönhetően nőtt egy osztrák cég árbevétele

A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.

A magyar és a román piacnak köszönhetően nőtt egy osztrák cég árbevétele
2024. április 12., péntek

Lejtmenetbe kapcsolt a román deviza, újabb csúcson az arany ára

Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.

Lejtmenetbe kapcsolt a román deviza, újabb csúcson az arany ára
2024. április 12., péntek

Egy hajszálnyival nőtt februárban az átlagbér, óriási a különbség egyes ágazatok között

Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.

Egy hajszálnyival nőtt februárban az átlagbér, óriási a különbség egyes ágazatok között
2024. április 11., csütörtök

Ismét perrel fenyegetik a napelemszerelők a Környezetvédelmi Alapot

Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.

Ismét perrel fenyegetik a napelemszerelők a Környezetvédelmi Alapot
2024. április 11., csütörtök

Ciolacu olyan beruházás finanszírozását harangozta be, mely célja az oktatási rendszer összekapcsolása a munkaadók igényeivel

Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.

Ciolacu olyan beruházás finanszírozását harangozta be, mely célja az oktatási rendszer összekapcsolása a munkaadók igényeivel
2024. április 11., csütörtök

Egyetlen jelentkező „közül” is nehéz kiválasztani a győztest az egyre csak dráguló kolozsvári körgyűrűn

Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.

Egyetlen jelentkező „közül” is nehéz kiválasztani a győztest az egyre csak dráguló kolozsvári körgyűrűn
2024. április 11., csütörtök

Bázisállomást hoz létre Nagyváradon a HiSky légitársaság

Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.

Bázisállomást hoz létre Nagyváradon a HiSky légitársaság
2024. április 11., csütörtök

ANAF: ha nem ad nyugtát a fodrász, nem kell fizetni – Növelnék az adózási kedvet a szépségiparban

„Kérd a nyugtát a szépségszalonban! Ha a gazdasági szereplő megtagadja, jogosult vagy az ingyenes szolgáltatásra!” – tanácsolja Facebook-oldalán az ANAF, amely átfogó, a szépségiparban tevékenykedőket megcélzó kampányt indított márciusban.

ANAF: ha nem ad nyugtát a fodrász, nem kell fizetni – Növelnék az adózási kedvet a szépségiparban